A kormány és az MLSZ
Az Ifjúsági és Sportminisztérium (ISM) vezetõi még a tavalyi év vége felé is úgy gondolták, hogy nem fognak nehézfegyverzettel támadni a Magyar Labdarúgó Szövetségre, pedig Kovács Attila elnök neve hallatán már akkor is úgy rezzentek össze, mint a MaNcs sportriporterei tennék, ha hirtelen feltûnne elõttük az utcán Bayer Zsolt, és hosszú pajesza lenne. A minisztérium végsõ célja futballügyben ugyanis az, hogy a profi klubok átvilágítása után egy nyugati tanácsadó cég segítségével magát a profiligát privatizálja. A befektetõ a terv szerint a bajnokságot szervezõ és kiíró ligán keresztül tõkét pumpálna a legatyásodott csapatokba, beszállna több stadion felújításába, és megfelelõ infrastruktúrát építene ki, majd a bajnokságot üzleti vállalkozásként mûködtetné - a koncepció kidolgozóinak kedvenc példája szerint az észak-amerikai kosárlabdaliga, az NBA mintájára.
Mondhatták volna szebben is
Az ISM legfontosabb feladatának eleinte a liga megszervezését, a részt vevõ csapatok meggyõzését és a tanácsadói pályázat kiírását tartotta. A tárca vezetõi nem tagadták, hogy Kovácsot szívesen eltávolítanák, az MLSZ megregulázását viszont háttérbeszélgetésekben fontos, de a privatizációhoz képest másodlagos jelentõségû dolognak nevezték. Akkor viszont mi indokolhatta, hogy idén február elején mégis igen kockázatos, frontális támadást indítottak a szövetség elnöke és elnöksége ellen? A válasz: mindenáron meg akarták akadályozni, hogy megtartsák a Kovács-féle vezetés által február 15-re összehívott közgyûlést, ahol az elnök meg tudta volna szavaztatni a szája íze szerinti alapszabály-módosításokat.
Deutsch sportminiszter sejthette, milyen komoly kockázatot vállalt azzal, hogy február 4-én felfüggesztette a szövetség Kovács Attilával súlyosbított elnökségét, és felügyelõbiztost rendelt ki az MLSZ irányítására. A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) és európai helytartója (UEFA) közismerten rosszul viseli, ha egy kormány beavatkozik a demokratikusan választott nemzeti szövetségek életébe. Az Ausztriával közösen megpályázott Európa-bajnokság megrendezésérõl szóló döntés elõtt néhány hónappal kirobbantani a botrányt elsõ ránézésre akkora öngólnak tûnhet, mint amekkorát annak idején Jancsika bombázott huszonkettõrõl saját kapujába (lásd keretes anyagunkat). Ha Deutsch annyira biztos volt az igazában, miért nem jelentette fel Kovács Attilát az MLSZ-nél feltárt pénzügyi szabálytalanságok miatt, hogy az ítélethozatal után gond nélkül lapátra tehesse a vérmes soroksári vállalkozót?
Idõfutam
Egy neve elhallgatását kérõ kormánytisztviselõ szerint ez túl sok idõbe tellett volna. Az ISM egy-két éven belül le szeretné zavarni a magyar futball nyilván rengeteg érdeket sértõ, üzleti alapú átalakítását. Magyarul a kormányzatnak sietnie kell, ha még a következõ választások elõtt be akarja seperni a remélt politikai hasznot. Márpedig be akarja.
Ez a motívum azonban még nem indokolja kellõképpen, hogy Deutsch Tamás miért döntött azonnal, az MLSZ gazdálkodását több ponton elmarasztaló vizsgálati jelentés kézhezvétele után alig néhány órával a felügyelõbiztos kiküldésérõl. A sportminisztérium vezetõi hivatalosan csak annyit hajlandók mondani, hogy az indok a törvényesség mielõbbi helyreállítása volt. Nem tûnik megalapozatlan feltételezésnek ugyanakkor, hogy legalább ennyire hajthatta õket egy komolyabb törekvésük is. A cél az volt, hogy megakadályozzák a február 15-ére tervezett közgyûlés megtartását, hogy aztán a felügyelõbiztos által márciusra összehívandó közgyûlésen a kormányzat keresztülnyomhassa a Magyar Labdarúgó Szövetség gyökeres átalakítását célzó javaslatait.
A sporttárca elképzeléseinek lényege a MaNcs információi szerint az, hogy az MLSZ-en belül létrehoznának egy amatõr és egy profi alszövetséget. (A jelenlegi alapszabály szerint a közgyûlési küldöttek nagy többsége az amatõrklubok képviselõje. Vagyis bármilyen, adott esetben az elsõ osztályú klubok életét lényegesen befolyásoló kérdést a kicsik voksai döntenek el, akár az érintettek akarata ellenére is. Egy évvel ezelõtt az õ szavazataikkal választották elnökké Kovácsot.) Értesülésünk szerint a profi alszövetség szervezné a bajnokságot, és ide kerülnének a futballhoz kapcsolódó kereskedelmi (például tévéközvetítési) jogok is. Vagyis nincs másról szó, mint a sportminisztérium már említett eredeti tervérõl, mely szerint a magyar foci rendbetételéhez a privatizáción keresztül vezet az út. Ugyanis ez a profi alszövetség lenne a tervbe vett privatizált liga alapja. Ez a felállás valószínûleg nem lenne a profiklubok ellenére, hiszen a szétválasztással elkerülhetnék, hogy az amatõrök bármilyen kérdésben leszavazhassák õket, ráadásul a tõkebevonás rendezné megroggyant pénzügyi helyzetüket.
Kicsit a kicsiknek is
Az amatõrök szintén haraphatnak az ISM által belógatott csalira. A tárca ugyanis 500 millió forintot különített el az utánpótlás támogatására. A minisztérium vezetõi korábban többször nyilatkoztak arról, hogy erre a pénzre a tárcánál lehet pályázni, mivel azt nem hajlandók átadni a pazarlóan és átláthatatlanul gazdálkodó MLSZ-nek. A helyzet azonban gyökeresen megváltozhat, ha a szövetség következõ közgyûlése megszavazza a szervezeti átalakítást. A tárca ugyanis - a MaNcs információja szerint - ebben az esetben hajlandó lenne az újonnan létrejött amatõr alszövetségen keresztül kiosztani a pénzt. Ezt a variációt látszik alátámasztani Bodor kormánybiztos a MaNcsnak adott nyilatkozatával is: "Úgy látom, hogy a közgyûlés tagjai szerint sincs már a magyar labdarúgásnak szüksége a Kovács-féle vezetésre, viszont sokkal inkább bíznak az új sportfinanszírozási programban." A sportminisztérium tervei szerint márciusban és áprilisban is tartanának egy közgyûlést. Az elõbbin szavaznának az alapszabály módosításáról, vagyis a szervezeti átalakításról, az utóbbin pedig a személyi kérdésekrõl.
Kulcskérdés tehát, hogy a felügyelõbiztos által összehívandó közgyûlések jogilag legitimek, támadhatatlanok legyenek. A FIFA és az UEFA múlt pénteki, Zürichben tartott tanácskozása után rövid hivatalos sajtóközleményt adtak ki. A nemzetközi szövetség - amely "továbbra is Kovács Attilát tekinti az intézményesen megválasztott elnöknek" - eszerint "nem ismerheti el a magyar Ifjúsági és Sportminisztérium által hivatalba helyezett ideiglenes testületeket", vagyis Bodor András felügyelõbiztost. Kérdés tehát, hogy a FIFA legitimnek tarthat-e egy Bodor által összehívott közgyûlést. "Többek közt ezt kell tisztáznia a rövidesen Budapestre érkezõ közös FIFA-UEFA-delegációnak, bár ha a közgyûlés összehívását önmagában egyik fél sem támadja, akkor nem hiszem, hogy végül bárki is megkérdõjelezné annak határozatait" - jelentette ki a MaNcs kérdésére a FIFA szóvivõje.
Ha harc, hát legyen harc - gondolhatnánk az Ifjúsági és Sportminisztérium egyébként pofátlanul mellébeszélõ, a FIFA-UEFA-nyilatkozatra válaszul kiadott sajtóközleményének záró mondata alapján: "A kirendelt felügyelõbiztos az MLSZ mûködése, a gazdálkodás törvényességének helyreállítása érdekében az ifjúsági és sportminiszter törvényes döntésének megfelelõen tovább végzi munkáját." A minisztériumban azonban nem teljesen alaptalanul lágyultak el az elsõ olvasatra kemény hangvételû FIFA-UEFA-közleménytõl. A határozat ugyanis bõven az elõzetesen kalkulált bekeményítés alatt maradt, nem került szóba (egyelõre) a nemzetközi szereplés felfüggesztése, amit pedig a hasonló történetbe keveredett lengyelek tavaly azonnal megkaptak. A FIFA állítólag ezután magánúton tartja a kapcsolatot Kovács Attilával - az MLSZ-elnök irodáját Bodor egyszerûen lepecsételtette.
Ezzel együtt is több jel mutat arra, hogy a nemzetközi szelek sem Kovácsnak fújnak. Egyrészt Bodor András egyáltalán nem ragaszkodik ahhoz, hogy a FIFA õt különösebben elismerje. "Ha hivatalosan nem találkozhatok a nemzetközi delegációval, az még önmagában nem akadályozza meg a munkánkat. Egyébként meg nem kell nekem semmin se megsértõdnöm" - nyilatkozta Bodor. Ugyanakkor a korábban kõkemény fellépéseirõl megismert Kovács Attila most kifejezetten defenzívnek tûnik, hétfõi sajtótájékoztatóján megtörten ajánlotta fel a döntetlent: "Mindennemû kompromisszumra az elnökség és az elnök hajlandó."
A valóban botrányosan mûködõ MLSZ vezetõinek eltávolítása, a szövetség szervezeti és pénzügyi gatyába rázása, a külföldi tõke bevonása a magyar bajnokságba mind rokonszenves célok. Deutsch Tamásnak azonban sikerülhet az a bravúr, hogy átgondolatlan támadásával annak ellenére bajt hozzon a saját fejére, hogy Kovács Attila kipenderítésével elvileg még több népszerûséget szerezhetett volna, mint a Tocsik-vizsgálóbizottság vezetésével. Ha a miniszter csapata nem képes meggyõzni a FIFA küldötteit arról, hogy jogos és szabályos volt az elnök felfüggesztése, és a nemzetközi szövetség a végén durvulni fog, Deutsch kénytelen lesz visszakozni. Ez viszont az egekbe emelné a máris a mártír szerepében tetszelgõ Kovácsot, ami még annál is bizarrabb fordulata lenne a történetnek, mint Deutschnak az a korábbi, remek káderpolitikai döntése, hogy a futballreform kulcsfigurájának a korábban bundaügybe is keveredett Mészöly Kálmánt akarta megtenni.
Somlai János
Az elõzmények
Deutsch Tamás az MLSZ elnökségének február 5-i ülésén jelentette be, hogy azonnali hatállyal felfüggeszti az MLSZ elnökét, elnökségét és ellenõrzõ bizottságát, egyúttal - a törvényesség helyreállítása végett - Bodor Andrást, az ISM helyettes államtitkárát felügyelõbiztossá nevezi ki. A drasztikus döntés elõzménye két törvényességi vizsgálat volt. Az Országos Testnevelési és Sporthivatal tavaly november 4-e és december 3-a között végzett vizsgálata számtalan jogszabálysértést tárt fel. A hiányosságok megszüntetésére 45 napot adott a sporthivatal, ami január elsejével lejárt. Az MLSZ válaszában jelezte, hogy a kifogások túlnyomó többségét elfogadja, és megszünteti a sokszorosan törvénysértõ állapotokat. A sporttárca, ellenõrizendõ, hogy az MLSZ valóban véget vetett-e a törvénytelenségeknek, a 45 napos határidõ lejárta után, idén január 26-án újabb vizsgálatot rendelt el. A labdarúgó szövetség gazdálkodásának átvilágítását egy ismeretlen kis cégre, a Tóth és Társa Kft.-re bízta a tárca. A kilenc napig tartó vizsgálódás eredményét Deutsch február negyedikén reggel kapta kézhez, majd hihetetlen gyorsasággal, már aznap délután felfüggesztette a szövetség elnökét és vezetõ testületeit. A HVG február 13-i számában mind Kolláth György alkotmányjogász, mind az ELTE Jogi Karának közigazgatási tanszékén tanító Berényi Sándor kifogásolta, hogy a sportminiszter alaki és tartalmi törvénysértést követett el, mivel a felfüggesztést nem szabályos közigazgatási határozatban közölte az érintettekkel. Felfüggesztése után Kovács azonnal felvette a kapcsolatot a nemzetközi futballszervezetekkel, múlt szombaton Zürichbõl üzente Deutschnak és Orbánnak, hogy "kevesek".
A foci-Eb és a Kovács-ügy
"A portugálok pezsgõt bontottak" - hozta szalagcímében az egyik bulvárlap Kovács felfüggesztésének másnapján. A 2004-es Európa-bajnokság megrendezésére benyújtott osztrák - magyar közös pályázat egyik riválisa ugyanis Portugália, igaz, várhatóan mindkettõt lemossa Spanyolország.
Az osztrákokkal közös Eb gondolata a schengeni határok túloldalán fogant. Igaz, eredetileg nem volt egyértelmû, hogy velünk fognak összeállni, szívesen közösködött volna a labanccal Csehország, Szlovénia, sõt Svájc is. Állítólag az akkor éppen harmadszori MLSZ-elnökségét betöltõ Laczkó Mihály karizmája hatására, valamint Németh Sándor operetténekes közbenjárására adta be derekát Beppo Mauhart, az osztrák szövetség elnöke. Laczkó nemsokára távozott, de az Eb-pályázat dédelgetett gyermeke lett a Kovács-féle MLSZ-nek is. Németh Sándor reményeink szerint továbbra is töretlenül énekel.
Az Európa-bajnokság nem kispálya, a világbajnokság és az olimpia után a harmadik legnézettebb sportesemény. A foci-ügyben távolságtartással igazán nem vádolható Orbán-kabinet ehhez képest némi meglepetésre akadékoskodott kissé a pályázathoz elengedhetetlen kormánygaranciák kapcsán, ám végül egy-két bécsi kiruccanást követõen sikerült elsimítani az ügyet. Ebbe a történelmünk aranykorát idézõ, bár kevés eséllyel kecsegtetõ elképzelésbe kavart bele az MLSZ-elnökség felfüggesztése. Múlt hét végén sikerült lebonyolítani Deutsch Tamás korábban többször elhalasztott találkozóját az osztrák szervezõbizottság vezetõjével. A hivatalos osztrák nyilatkozatok szerint semmi gond, a pályázat esélyeit nem gyengítik a kormányzat lépései. A MaNcsnak Zürichbõl nyilatkozó FIFA-szóvivõ szerint ugyancsak "nem valószínû, hogy az egész MLSZ körüli történet befolyásolná a 2004-es Európa-bajnokság megrendezésérõl szóló pályázatot. Ugyanez mondható el például a 2006-os világbajnokságért küzdõ angol szövetségrõl, pedig itt sokkal komolyabb gondok vannak."
Az esélylatolgatások szerint egyébként a döntésnél Ausztria-Magyarország ellen szólnak a gyengébb színvonalú és kisebb stadionok, mellette viszont a mostanában amúgy is divatos közös rendezés (a következõ Eb-t 2002-ben közösen rendezi Hollandia és Belgium) nyújtotta lehetõségek. Egyáltalán nem utolsósorban pedig jól jöhet a közép- és kelet-európai szövetségek - szavazatarányukat tekintve tényleg jelentõs - segítsége, ha egy itteni Eb egyben az UEFA anyagiakban is érezhetõ keleti expanzióját jelentheti. A gáz csak az, hogy a spanyolok baromi erõsek.
