A tévékuratórium felállítása: Sors, nyiss nekem Szabadság tért!

publikálva
1999/7. (02. 18.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

A parlament múlt kedden felszámolt egy nyolc hónapja tartó mulasztásos törvénysértést, és megválasztotta a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumát. Az éjszakába nyúló procedúra miatt a román miniszterelnöknek lett egy szabad estéje - Orbán Viktor lemondta a közös programot, hogy jelen lehessen a szavazásnál. A miniszterelnök már akkor tudhatta, hogy kellemes este elé néz a Parlamentben is, amikor az ülésnap elején a MIÉP azzal rukkolt elõ, hogy a nyolcfõs kuratóriumban õk két helyet kérnek. Az éjszakai szavazáson a T. Ház végül csak a kormánypártok jelöltjeirõl szavazhatott, a szocialisták, a szabaddemokraták és a miépesek nem jutottak megállapodásra.

A tévékuratórium felállítása

A Magyar Televízió nyolc hónapja mûködik tulajdonosi testület nélkül: tavaly májusban - miután többszöri próbálkozás után sem tudott elnököt választani a menesztett Peták István helyére - feloszlatta magát a tévékuratórium. Az MTV Rt.-t azóta az ügyvezetõ elnök, Horváth Lóránt irányítja. Abban ugyan kevés szerepe van, hogy az intézményt évek óta folyamatosan csõd fenyegeti, mégis többször próbálkozott azzal, hogy pénzt szerezzen az általa koordinált tünetegyüttesnek, a közszolgálati tévének (lásd: Szabadság tér, te szülj nekem rendet!, Magyar Narancs, 1998. november 12.; Kedves Varga Mária, MaNcs, 1999. január 10.). Az Országos Rádió- és Televíziótestület (ORTT) tavaly megelõlegezett ötszázmillió forintot az intézménynek, hogy a külsõs dolgozók hónapok óta elmaradt bérét kifizesse a televízió, de az rt. helyzete ezzel nem javult, nem javulhatott. Az év elején nyolcmilliárd forint volt a hiány, ez az összeg azóta nem csökkent; a Világgazdaság információja szerint naponta húszmillióval növekszik. A válság kezeléséhez tulajdonosra van szükség: hitelfelvétel és a Szabadság téri székház tervezett értékesítése nem történhet meg kuratóriumi jóváhagyás nélkül. Az intézmény elnökérõl is ez a testület dönthet az errõl szóló pályázat kiírása, a jelentkezõk meghallgatása után. És amíg nem találnak megfelelõ embert az elnöki posztra, addig is hozhatnak személyi döntéseket. A tévékuratórium például leválthatná Horváth Lóránt ügyvezetõt, és kinevezhetne helyette mást. Esetleg gondolkodhatna azon, miképpen akadályozza meg azt, hogy az FKGP alelnöknek Szenes Andreát szabadítsa rá a nélküle is válságban lévõ tévére. Miképpen érhetõ el az, hogy még az archívum számítógépes listáján se szerepeljen a Hívd Andreát.

Az idea

Lehet, nem is igaz, hogy a ideális tévékuratórium felállítását Bánk Attila (FKGP) és Schmidt Mária, a miniszterelnök tanácsadója elõre kisakkozta. Az errõl szóló híresztelés korrekt cáfolatát maguk az események adták. A kormánypártok senki által meg nem erõsített elképzelése ugyanis az volt, hogy õk adnak négy tagot az elnökségbe, egyet-egyet ad az ellenzék, a nyolcadik személyrõl pedig a már megválasztott elnökség tagjai egyszerû többséggel szavaznak. Aki, hogy, hogy nem, a MIÉP kettes számú jelöltje lesz majd. Ezzel a testülettel gyakorlatilag minden fontos döntést keresztül lehetett volna vinni, némi egyeztetés után a szavazások rendre 6:2 arányban végzõdhettek volna, az elõzõ kormányzat képviselõi pedig nézhettek volna, hogy most akkor hol a toszban van a balansz.

Erre persze még a legendás Bánk-Schmidt-féle megnyitás keresztülvitele nélkül is megvan az esély, az egyelõre még csak négyfõs testület ugyanis ellenzéki kurátorok nélkül is legitimnek érzi magát. Bakó Lajos kuratóriumi elnök legalábbis így nyilatkozott, és ekképpen látott a múlt héten munkához. Bement a tévébe, magához vett egy-két iratot, nyilatkozgatott erre-arra, mit és hogyan fognak ezzel a feles kuratóriumi elnökséggel csinálni. Az egykori MDF-es képviselõ és a többi kurátor, Bánó Attila (FKGP) Csernus János és Tátrai Eszter (mindkettõ Fidesz) tudják, sok feladat áll elõttük, töketlenkedésre nincs idõ.

Vélhetõen ez a töketlenkedés jutott eszébe Áder János házelnöknek is február elején, amikor felkérte a parlamenti frakciókat, jelöljenek tagokat a tévékuratórium elnökségébe. Ekkortájt derült ki, hogy a Magyar Televízió Rt. nem kezdte meg a külsõsök honoráriumára kapott félmilliárdos elõleg törlesztését. Az ORTT akkor feltételül szabta az év elején kezdõdõ visszafizetést, ám ez elmaradt, pénz helyett csak levelet küldött az MTV, melyben áprilisig halasztást kért a törlesztésre. Erre még nem kaptak választ. Mi meg arra nem, hogy mi van akkor, ha az ORTT mégis követeli a pénzét.

A szavazás

A tévékuratórium elnökségének megválasztását éppen az intézmény kilátástalan pénzügyi helyzete miatt sürgette többször az ellenzék, legutóbb akkor, amikor decemberben a házelnök csak a Magyar Rádió, a Hungária Közalapítvány (Duna Televízió) és az MTI tulajdonosi testületérõl szóló javaslatot terjesztette a képviselõk elé. Ám Áder a H/787. számú, a Magyar Televízió Közalapítvány Elnöksége tisztségviselõinek és tagjainak megválasztásáról szóló határozati javaslatot csak február 9-én nyújtotta be. Ezt megelõzte a vita, majd az egyeztetés a testület létszámáról. A MIÉP javaslatát, hogy minden frakció két tagot delegáljon, a kormánypártok elfogadták volna. A médiatörvény legalább nyolctagú testületet ír elõ, de azt is megengedi, hogy akár kétszer annyi kurátorból álljon. A törvény szándéka szerint ez a média kiegyensúlyozottságát célozza, a kuratórium felét az ellenzék, másik felét a kormánypártok jelölik. A választási arányoknak a tévékuratóriumban való megjelenését a MIÉP elutasítja, azt szeretnék, hogy mindkét jelöltjük, Gyökér András tévés szerkesztõ és Medveczky Ádám karmester is bekerüljön a testületbe. A házelnök az errõl szóló parlamenti vitában felvetette, hogy hattagú testületrõl szavazon a ház, ám errõl a javaslatról kiderült, ellentétes a médiatörvénnyel. A szünetben tartott házbizottsági ülésen szóba került az elsõ körben hétfõs, majd késõbb kiegészülõ kuratórium (ez a momentum kicsit emlékeztet a nem létezõ Bánk-Schmidt-féle kiszámolósra), ám erre sem ad jogosítványt a törvény. A vita során Lendvai Ildikó, Kovács László és Kuncze Gábor többször kijelentették: a tévékuratórium kétharmados többségének megszerzése érdekében a kormánypártok cinikus módon összejátszanak a MIÉP-pel. Ekkor Áder házelnök újabb javaslatot tett: a T. Ház csak a kormánypárti kurtátorokról szavazzon, úgymint a korábban a koalíciós pártok által egyeztetett elnök, Bakó Lajos személyérõl (volt MDF-es képviselõ, a befektetõi körökben bombasikerként számon tartott Lakitelek Alapítvány pénzügyi tanácsadója) és az elnökség tagjairól, Tátrai Eszter volt Fidesz-sajtófõnökrõl, Bánó Attiláról, a népszerû Kis Újság szerkesztõjérõl, valamint Csernus János jogászról. Az ellenzéki pártok nem nyúltak a gombokhoz, így elsõ körben - elegendõ szavazat hiányában -nem született érvényes döntés. Áder a szünetben arra kérte a frakcióvezetõket: hassanak oda a képviselõkre a szavazás eredményességének érdekében. A Fidesz-vezérkar vad mobiltelefonálásba fogott ekkor, korán fekvõ társaikat riasztották. Ezután születhetett meg a kormánypárti kurátorokról szóló döntés. A szavazás során frakciója álláspontjával szemben Csintalan Sándor (MSZP) igennel voksolt. Tölgyessy Péter, a Fidesz képviselõje a tartózkodás gombot nyomta meg valamennyi döntésnél.

Nyolc és fél

Szerdán az MSZP közleményt adott ki a tévékuratóriumról szóló parlamenti döntésrõl. Ebben megállapították, hogy "a kormánykoalíció a MIÉP hathatós segítségével elérte, amit mindig is akart: kedden befejezõdött a közszolgálati médiumok kormányzati megszállása". A legnagyobb ellenzéki párt szerint "a médiatörvény által elõírt ellenzéki jelöltek megválasztását a MIÉP obstrukciója akadályozta meg, (miközben) a kormánykoalíció lelkesen asszisztált ahhoz a képtelen követeléshez, hogy a 13 fõs MIÉP-frakciót kétszer annyi kurátor képviselje, mint a 134 fõs szocialistát". Csurka István pártja egyszerûbben értékelt: megkezdõdhet a televízió kitakarítása. Arról pedig, amit az SZDSZ, illetve az MSZP állít a kormánnyal való összejátszásról, Gyõri Béla csak annyit szólt: "Meg kell õket hagyni ebben a hitükben."

"Csütörtökre egyeztetésre hívtuk a többi ellenzéki pártot", mondta lapunknak hétfõn este az MSZP képviselõje. "Az SZDSZ jelezte, hogy részt vesz, a MIÉP-tõl még nem érkezett válasz." Lendvai Ildikó szerint ezzel a találkozóval is esélyt akarnak adni arra, hogy a "kormánypártok, akiknek nem lehet kényelmes ez az állapot", esetleg befolyást gyakoroljanak a MIÉP-re. "A négyfõs kuratórium csak törvénytelen döntéseket hozhat, mert a médiatestület egyúttal az MTV Rt. közgyûlése is, melynek alapszabályában rögzítve van a nyolcfõs grémium. Már az is törvénysértõ, hogy az elnök bemegy a televízióba, ott iratokat, korábbi pályázatok leírását veszi magához, úgymond tanulmányozásra." Lendvai szerint azért csak februárban került a parlament elé a testület megalkotása, mert eddig tartott a koalíciós alkudozás a tévéelnök személyérõl. "Nem volt rossz a kormánypártoknak az eddigi helyzet. Horváth Lóránton keresztül irányíthatták az intézmény személyi átalakítását, de miután hivatalosan nem tudták pénzhez juttatni az intézményt, az elnökrõl történt megállapodás után gyorsan intézkedtek." Lendvai a keddi ülés után megkérdezte Csintalant, hogy miért vett részt a kurátorok megszavazásában, amire azt a választ kapta, hogy "az õ felfogásában (Csintalan Sándoréban) nem a kormánypárti képviselõkkel van baj, ezért nem látta értelmét a távolmaradásnak".

Azt, hogy a médiakuratórium létrehozása még a kormánypártok sorain belül sem volt egyértelmûen elfogadható, az elsõ körben érvénytelen szavazás mellett jelzi Csúcs László FKGP-képviselõ nyilatkozta is. A Magyar Rádió egykori alelnöke, aki a közelmúltban a magyar sportban ismeretlen sportszerûséggel tett alá Torgyánnak a Fradi-vizsgálat kapcsán, a tévékuratórium elnökségének önünneplése kapcsán megjegyezte: "A testület nem legitim."

A Fidesz médiaszakértõje, Répássy Róbert szerint a létrehozott négyfõs tévékuratórium "politikailag nem szerencsés". Ugyanakkor Répássy elfogadhatónak tartja a kormánypárti delegáltakból álló testület mûködését. A Fidesz érvelése szerint a törvény kimondja, hogy a kuratórium elnöksége nyolc (négy kormánypárti és négy ellenzéki) tagból áll, de az ezután következõ mondat ennek az állításnak a feloldását jelenti: ha valamelyik párt nem állít jelöltet, akkor nélkülük is mûködhet a testület. Ez az értelemzés az ellenzéki pártok szerint elfogadhatatlan, hiszen a pártok jelöltjei megvoltak, csak a MIÉP akarta a legtöbb delegáltat az ellenzéki pártok közül.

"A lapok félreértették, amit mondtam - állítja Petõ Iván. - Nem az Alkotmánybírósághoz akarunk fordulni a törvénytelenül mûködõ kuratórium miatt, az ügy rendezésének vannak más jogi lehetõségei is." Az SZDSZ képviselõje szerint a házelnök megoldhatná a kialakult vitát, ha a ház elé terjesztené a MIÉP-frakció kérdését. Mint emlékezetes, a MIÉP tizennégy képviselõjével - az Alkotmánybíróság döntése nyomán - frakciót alakított, ám Szabó Lukács távozása után a létszámuk már nem engedné, hogy frakcióként mûködjenek. A kuratóriumba viszont csak frakciók delegálhatnak jelölteket. Petõ véleménye szerint "soha nem volt kérdéses, hogy ki lehet találni konstrukciókat a média független mûködésére. De nem lehet olyan zárt rendszert létrehozni, amelyben ne lehetne informális befolyást keresztülvinni." Petõ úgy véli, hamisak azok az állítások, melyek szerint a kuratóriumra azért van szükség, hogy az ellenzéki pártok médiában betöltött szerepét kisebbítsék, hiszen "az elõzõ ciklusban az MSZP együttmûködött az ellenzéki pártokkal azért, hogy az SZDSZ befolyását csökkentsék".

A Szabadság téren még nem, ám a Lendvay utca környékén már tudni vélik, ki lehet az, akinek alelnökségére pacsit adott a koalíció. A javaslat egyeztetésén kerülhetett elõtérbe a Halló vasárnap és a Szenes-show háziasszonya, Szenes Andrea. A MIÉP, ha eddig nem tudott még a dologról, nyilván azt gondolja, hogy ehhez neki is lesz néhány szava. Pedig ez korántsem biztos. A házelnöknek az eszmecserén csak azt a javaslatot kell szóba hoznia, ami a frakciók létszámáról, bizottsági helyeirõl szól.

Az 55. paragrafus

A MIÉP továbbra is két fõt akar, az MSZP és az SZDSZ nem enged a 2:1:1-es részvételi arányból. A kérdés az, mikor kerül elõ, és ki hogyan fogja értelmezni a médiatörvény 55. paragrafusát. Ebben ugyanis szerepel egyfajta megoldás, bár a paragrafus nem a mostani helyzetre íródott. "Ha az elnökség megbízatásának ideje alatt a kormánypárti és az ellenzéki képviselõcsoportok tekintetében változás következik be, ez az elnökség tagjainak megbízatását nem érinti, de ha ez az egyenlõ arány fenntartása érdekében szükséges, új jelölés alapján új tagot vagy tagokat kell választani az elnökség megbízatásának hátralévõ idejére. Ha az adott oldal képviselõcsoportjai nem tudnak a közös jelölt(ek) állításában megállapodni, a jelölést sorsolással kell eldönteni." Egyesek úgy vélik, nem kizárható annak a lehetõsége, hogy ha nem lesz megegyezés, akkor arról, hogy a három ellenzéki párt melyike delegálhat ily módon két tagot a testületbe, a vak szerencse dönt majd.

A törvény nem rendelkezik arról, miként történjék a sorsolás. Lehet, hogy mire Áder ezt a megoldást beterjeszti, addigra elkészülnek azok a pénzérmék, melyeknek mindkét oldalán fej van.

- pálinkás -

publikálva
1999/7. (02. 18.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

Akadozik a szemétszállítás
Káosz és kosz
Radnóti András írása
Ukrajna és a magyar külpolitika
Interjúk
Gőz László, Simon Márton, Zurbó Dorottya
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Kis-Magyarország

Kultúra