A decemberi, illetve januári tüntetések visszatérő kelléke volt az a füstképző eszköz, az ún. füstgyertya, amely számos helyen – egyebek mellett játékboltban is – kapható, és amelyre a rendőrség hol így, hol úgy reagál. Színes füstgyertyákat jellemzően stadionokban, futballmeccsek alatt szoktak használni, és nem nagyon szólnak arról a hírek, hogy minden egyes meccs után órákig tartanának fogva szurkolókat azért, mert rövid ideig a kezükben tartották az eszközt.
Játékboltban kapható
A téli ellenzéki tüntetések alatt mégis többször előfordult hatósági intézkedés a füstgyertya használata miatti. Donáth Anna, a Momentum alelnöke a Kossuth téren, a rendőröknek háttal állva meggyújtott egy füstgyertyát, majd a magasba tartotta; semmi mást nem csinált, csak tartotta. Kisvártatva három rendőr teperte a földre, majd elszállították, és több mint hat órán keresztül tartották őrizetben. Az esetről készített rendőri jelentés több ponton valótlanságokat állított. Például azt, hogy Donáth, miután meggyújtotta a gyertyát, a rendőrök felé fordult, illetve miután meglátta, hogy rendőrök vannak a helyszínen, önként vetette magát a földre. A videofelvételen azonban egyértelműen látszik, hogy a politikus végig háttal áll a rendőröknek, akik aztán odamennek hozzá, és földre kényszerítik. Donáth ügyvédje egyébként gyorsan a X. kerületi kapitányságra érkezett – ott tartották fogva a politikust –, de érhetetlen módon csak órákkal később engedték be ügyfeléhez. Emiatt, illetve a rendőrségi jelentés valótlanságai miatt panaszt tett Donáth ügyvédje. „Ha valakit szabálysértéssel, bűncselekménnyel vádolnak, ráadásul fogva is tartják, az illetőnek legalapvetőbb joga, hogy mielőbb felvegye a kapcsolatot a jogi képviselőjével, hogy ő is részt vehessen az esetleges kihallgatáson. Tehát itt egy teljesen jogellenes eljárás történt, nem beszélve arról, hogy a panasztétel kivizsgálása után a rendőrség olyan határozatot hozott, amelyből nem lehetett egyértelműen megállapítani, hogy mi az, amiben helyt adnak a panasznak, és mi az, amiben elutasítják” – mondja az esetről Döbrentey Dániel, a TASZ Politikai Szabadságjogi Projektjének jogi munkatársa.
Egy másik momentumos politikus, Cseh Katalin esete is jól mutatja, hogy a rendőrség mennyire furcsán kezeli a füstgyertya használatát. Cseh Katalin a Várkert Bazár előtt a Donáth Anna által használthoz hasonló füstgyertyát gyújtott meg és emelt magasba. Az erről készült fényképen jól látszik, ahogyan pár méterre tőle kedélyesen beszélgető készenléti rendőrök állnak. Ebben az esetben a rendőrség nem érezte fontosnak az azonnali előállítást, később viszont megmotozták a politikust – ennek a jogszerűsége kérdéses, és emiatt Cseh panasszal élt. Ahogyan arról a közösségi oldalán beszámolt, hazafelé tartott, és már majdnem a lakásánál volt, amikor a semmiből megjelent négy rendőr, illetve egy rendőrfurgon is leparkolt mellettük. A nőt körbefogták, igazoltatták, átkutatták a táskáját tiltott pirotechnikai eszköz használatára hivatkozva. „Ízekre szedték a táskámat, kipakoltatták és átnézték a személyes tárgyaimat, a telefonomat, belelapoztak a jegyzetfüzetembe, kinyitották a pénztárcámat, és még az apró közé is belekotortak. Megdöbbenve álltam majdnem fél óráig, minden információ, felvilágosítás nélkül, rendőrök gyűrűjében. Hiába kérdeztem őket arról, hogy mégis, mi az eljárás apropója, vagy éppen hogy mivel vádolnak, hosszú ideig semmilyen tájékoztatást nem kaptam” – írta az eset után. Később a rendőrség sajtómegkeresésre reagálva tagadta, hogy szabálytalanul jártak volna el, mi több, állították, hogy nem is néztek bele Cseh jegyzeteibe vagy a telefonjába.
A legutóbbi füstgyertyás hír szerint a Momentum elnökét hivatalos személy elleni erőszak bűntettének megalapozott gyanúja miatt hallgatta ki a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség. Fekete-Győr András nemcsak a magasba tartott egy füstgyertyát (mint párttársai), hanem azt az egyik tüntetésen a rendőrsorfal felé dobta válaszul arra, hogy a rendőrök figyelmeztetés nélkül vetettek be könnygázt a tüntetőkkel szemben. A rendőrségi indoklás szerint Fekete-Győr azzal, hogy a rendőrök felé dobta a füstképző eszközt, akadályozta őket a látásban és a légzésben, és így nem is tudták végezni a munkájukat. Emiatt egyébként 1-től 5 évig terjedő börtönbüntetés is járhat, ettől azonban Fekete-Győr nem tart. Ahogyan arról a kihallgatása után írt közösségi oldalán, nem hisz az erőszakban, és senkinek sem akart sérülést okozni. „Hiszek viszont abban, hogy az ügyészségnek ma Magyarországon nem lehet más az elsődleges feladata, mint a politikusbűnözők és rokonaik elszámoltatása. (…) Az ügyészség egy füstölő miatt fenyeget börtönnel, miközben félrenéz, amikor a Fidesz megállás nélkül lopja az EU-s pénzeket.” A dolog sajátossága, hogy a Momentum elnöke a kormánypárti sajtóból tudta meg, hogy nyomozást rendeltek el ellene – hivatalos értesítést egy ideig nem is kapott erről.
A hatóságok nem csak a politikusokra figyelnek, hanem a civil tüntetőkre is. Például az egyik téli tüntetés hivatalos befejezése után a demonstrálók egy része a Király utca Erzsébet körút felőli sarkánál gyülekezett. A kisebb tömeget a rendőrök körbefogták, egyenként igazoltatták őket, majd addig nem engedtek el senkit, amíg nem mondták be a nevüket a rendőrségi kamerába. A tömegbe olyanok is keveredtek, akik nem vettek részt a korábbi tüntetésen, csak hazafelé tartottak a körútról. A TASZ álláspontja szerint ez az eljárás sem volt szabályos. Ahogyan azt korábban Döbrentey elmondta a Narancsnak, ezekben az esetekben az a fő probléma, hogy a rendőrség nem ismeri el politikai véleménynyilvánításnak a bejelentett tüntetés utáni spontán demonstrációt. „A mi álláspontunk az – és ezt általában a bíróságok is így kezelik –, hogy ha a rendőrség érzékeli, hogy a hivatalos demonstráció után a politikai véleménynyilvánítás még nem ért véget, akkor ugyanúgy kell eljárniuk, mintha bejelentett tüntetéssel lenne dolguk” – állítja Döbrentey, aki példát is hoz. Az egyik tüntetés után a tömeg az MTVA-székháznál kötött ki (azon az estén, amikor az ellenzéki képviselők először mentek be az épületbe), azonban ez a hivatalos demonstráció után történt, viszont a vonulást és a helyszínen való tartózkodást a rendőrség biztosította. „Érdekes módon – bár az előző napok eseményei után lehetett volna erre számítani – a hatóság nem állt keresztbe az úton, és ezt helyesen is tette, úgy kezelte a helyzetet, ahogyan az elvárható” – mondja a TASZ jogásza. A körúti rendőrségi intézkedésről Döbrentey elmondta még, hogy a rendőrség természetesen rögzítheti az igazoltatást – hiszen ez segíteni szokta az elkövetők későbbi beazonosítását –, ám ez nem azt jelenti, hogy bárkit bármikor kamerázni lehet. „Az rendben van, ha készül kamerafelvétel az igazoltatásról, de az nem, ha igazoltatnak embereket, majd körbefogják őket, és csak úgy mehetnek el, ha a kamerába mondják a nevüket” – véli Döbrentey.
Tendencia
Az eddigi példákból is látható, hogy a rendőrség eltérő módon reagál hasonló helyzetekre. Érdemes fölidézni azt a telefonos párbeszédet, amely január közepén zajlott le Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő és a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) ügyeletese között. A képviselő ahhoz kért rendőri segítséget, hogy képviselői jogaival élve szabadon közlekedhessen az MTVA székházában. (Hadházy és Szél Bernadett a tévészékházban éjszakázott, remélve, hogy előbb-utóbb találnak egy vezetőt, akivel személyesen beszélhetnek a közmédia működéséről.) A 444.hu által nyilvánosságra hozott hangfelvétel leiratából kiderül, hogy a rendőrség szerint nem volt intézkedésre okot adó körülmény. Hadházy ekkor egy vonatos példát hozott: ha egy mozdonyvezető előtt bezárják a mozdony ajtaját, akkor ezzel akadályozzák a munkavégzésben. Ebben az estben mit csinálna a rendőrség? – kérdezte Hadházy. Az ügyeletes azt válaszolta, ebben az esetben „köteles lenne a rendőrség intézkedni, hiszen akkor megvalósul a törvénysértés, bűncselekmény vagy szabálysértés”. A képviselő erre ismételten felhívta a rendőrség figyelmét, hogy vele pontosan ez történik. „Nem, itt teljesen más a szituáció” – zárta rövidre a vitát a rendőr.
Az MTVA székházában Hadházyval szemben jogszerűtlenül és aránytalanul léptek fel a biztonsági őrök, hiszen a képviselő egy percig sem viselkedett erőszakosan. Lényegében az történt, hogy vasárnap éjszaka az üres folyosókon járkáltak az ellenzéki képviselők egy illetékest keresve. Mindezt képviselői jogaikra hivatkozva tették, ami jelen esetben azt jelenti, hogy bármelyik állami intézménybe bemehetnek, és ellenőrizhetik az ott folyó munkát. Miután Hadházyékat gyakorlatilag kidobták az épületből az MTVA biztonsági őrei, a képviselők feljelentést tettek hivatalos személy ellen elkövetett erőszak miatt. Míg Fekete-Győrrel szemben nyomozás indult azért, mert a rendőrök felé dobott egy füstgyertyát, addig az ellenzéki országgyűlési képviselők följelentését (akiket fizikai erőszak ért, és mindezt ország-világ láthatta, mivel végig közvetítettek online) mind a Központi Nyomozó Főügyészség, mind a Legfőbb Ügyészség elutasította. Döbrentey szerint ez azért is furcsa, mert bár a legkisebb bűncselekményekkel kapcsolatban is tartanak tanúmeghallgatást, a székházas esetben a hatóságok nem tartották fontosnak az érintettek meghallgatását. „Azt az érvelést pedig, hogy a biztonsági őrök nem hivatalos személy ellen jártak el a székházban, kommentálni is nehéz, annyira abszurd. Az érintett politikusok a képviselői igazolványuk felmutatásával mentek be az épületbe, tehát már ez alapján sem lehet értelmezni a hatóságok érvelését. Ez nem úgy működik, hogy valaki este hat óra húsz perckor még hivatalos személynek minősül, tíz perccel később meg már nem” – magyarázza Döbrentey.
„Én is érzem azt, hogy keményít a rendszer velünk szemben. (…) De azért attól még távol vagyunk, hogy bilincsben vigyenek el embereket, bár egyedül a Momentumból én vagyok a harmadik, aki ellen eljárás indul. Persze a következő lépéseket nem látjuk, de azt érezzük, hogy a nyomás fokozódik” – nyilatkozta Fekete-Győr korábban arról, hogy a hatóságok kipécézték az ellenzéki politikusokat. „Az én ügyem nyilvánvalóan politikai, és kimutatható benne, hogy bőven a törvényesség keretei között maradva milyen széles körben vannak eszközei a hatalomnak ahhoz, hogy piszlicsáré ügyek mentén vegzálja a számára ellenséges polgártársakat. (Mellékes, de jelenleg 3 büntetőügyem van pörgetve a különböző bíróságokon, az újabb és újabb tárgyalásokat mindig különféle adminisztratív kérésekre hivatkozva elnapolják. Legutóbb a Sándor palotás ügyem kapcsán […] a Sándor Palota volt képtelen megfelelő dokumentációt szolgáltatni az őt ért »károkról«. Ezek az ügyek így Damoklesz kardjaként folyamatosan élesben tarthatóak a kiszemeltek feje fölött, és bármikor élesíthetőek, ha a hatalom érdeke úgy kívánja)” – ezt már Gulyás Márton aktivista írta közleményében, miután kiderült, hogy elfogatóparancsot adtak ki ellene. Azt csak később tudta meg, hogy pontosan miért körözi a rendőrség. Mint kiderült, Gulyás bűne ezúttal az volt, hogy nem jelent meg egy februári tárgyaláson – noha az aktivista korábban jelezte a bírónőnek, hogy a továbbiakban nem szeretne személyesen megjelenni, és a védőjén keresztül kíván a védelem jogával élni, de ezt az információt a bíróságnak valamiért nem sikerült rögzítenie. Gulyást egyébként csoportos garázdaság elkövetésével vádolják ebben az ügyben, mert a Városliget beépítése elleni egyik tiltakozó eseményen dulakodás alakult ki a biztonsági őrök és a tüntető civilek között, miután néhány tiltakozó felmászott a kerítésre. Az ügyészség Gulyást vádolja, miközben a biztonsági őrök az ő ujját törték el. Az aktivista egyébként önként adta fel magát a rendőrségen, és mivel pénteken adták ki ellene a körözést, az egész hétvégéjét fogdában töltötte.
A felsorolt példák alapján felmerülhet, hogy az ellenzéki politikusok és aktivisták vegzálása immár létező tendencia. Döbrentey szerint „ami igazán fontos, hogy milyen hatása lehet ezeknek az intézkedéseknek. A politikai szabadságjogokkal kapcsolatban használjuk a chilling effect kifejezést, ami bénító hatást jelent. Vagyis a hatalom mindezzel azt éri el, hogy azok, akik a politikai véleményüket nyilvánosan szeretnék kifejezni, kétszer is meggondolják, hogy ilyen körülmények között megtegyék ezt. Ha látják, hogy mindez azzal jár, hogy fogdában kell ülni és eljárás indul ellenük, akkor elképzelhető, hogy a jövőben tartózkodnak az ilyenfajta megnyilvánulásoktól” – véli Döbrentey. A TASZ munkatársa szerint a hatóságok pontosan azért viselkednek így, hogy visszatartsák a tiltakozókat a véleménynyilvánítástól – és ez a jelenség önmagában egy válságtünet. „Láthattuk, hogy a rendőrség teljesen eltérően jár el, ha például a füstgyertyázásról van szó. Ezáltal a jogalkalmazás kiszámíthatatlanná válik, megkérdőjeleződik a jogbiztonság, és mindez alkalmas arra, hogy a közbizalmat aláássa a rendőrség vagy általában az állami szervek munkájával kapcsolatban. Szerintem ez egy jogállamban nagyon veszélyes.”
| Példátlan Nagy Blanka, a kormányt kritizáló kiskunfélegyházi gimnazista lány esete annyiban más, hogy őt nem a hatóságok, hanem a kormánypárti propagandalapok vegzálják. Ám a módszer, ahogyan bánnak vele, példátlan. A propagandagépezet azt kezdte terjeszteni róla, hogy több tárgyból bukásra áll, rengeteg a hiányzása, és kérdés, hogy egyáltalán le tud-e érettségizni. A gimnazista emiatt perelt, és nyert az Origóval, a Lokállal, a Riposttal szemben, mivel a kormánypropaganda hazudott Nagy Blanka jegyeiről. A perben bizonyítékként a lány ügyvédje csatolta Blanka ellenőrzőjét. Így eljutott a lány ellenőrzőjének tartalma az említett lapokhoz is, amelyek utóbb már ebből közöltek részleteket. |
