Van olyan szerződés, amelyik kétszer fáj: először, amikor megkötik, másodszor, amikor felbontják – ráadásul a köztes időben is csak veszteséget termel. Ilyenre sikeredett a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt.-nek a hulladék-előválogatásra 2014-ben aláírt kontraktusa a szolnoki Restone Kft-vel. Az FKF igazgatóját még abban az évben menesztették, belső vizsgálat indult, 2017-ben rendőrségi feljelentés született hűtlen kezelés gyanújával, most pedig egy milliárdos kártérítési per elé néz a fővárosi cég.
Az ügyben 2017-ben hűtlen kezelés miatt feljelentést tevő Hadházy Ákos (LMP) szerint a cégvezetők csak felsőbb utasításra hozhattak ilyen gazdaságtalan döntést, amiről Tarlós István főpolgármesternek tudnia kellett. Tarlós ezt tagadta. Egy 2015-ös jegyzőkönyvben mindenesetre az szerepel, hogy Pető Györgyöt, Tarlós Óbudáról magával vitt bizalmi emberét tájékoztatták az eseményekről. Meglepő lenne, ha éppen egy 5 milliárdos szerződésről felejtett volna el beszámolni a főnökének.
Meg kellett kötni
A Restone-ügylet az elejétől bűzlött. A szerződést eredményező tendert úgy írták ki 2014-ben, hogy – a belső vizsgálat megállapítása szerint – „nem alapozta meg semmilyen szakmai előkészítés, hatástanulmány, pénzügyi modell, gazdaságossági számítás”. A projektet egyedül a „megtérül a lerakási díj megtakarításból” vezetői vélekedés alapozta meg.
Hogy megértsük a folyamatot: az FKF begyűjti a háztartásokból a kommunális szemetet, s ennek lerakásáért, vagyis a szeméttelepeken történő elhelyezéséért tonnánként számolt illetéket fizet az államnak. A kommunális szemét azonban tartalmaz még hasznosítható anyagokat is: s egyértelmű, hogy a nem hasznosítható és még hasznosítható anyag szétválogatása csökkenti a lerakás költségeit: egyrészt kevesebb nem hasznosítható szemetet kell lerakni (és kevesebb illetéket kell fizetni az államnak), másrészt a hasznosítható hulladék is értékesíthető.
A közbeszerzési pályázat kiírását azzal indokolta az FKF, hogy a lerakókat üzemeltető hulladékkezelő cégeket (így az FKF-et is) sújtó, tonnánként 6 ezer forintos illetéket a hulladéktörvény értelmében 2015-től 9 ezer, majd 12 ezer forintra emeli az állam. Az emelkedő illetéket az FKF úgy akarta kompenzálni, hogy a városi vegyes hulladékot egy speciális gépsoron előválogatják: ami ezáltal előkezeltnek minősül, és akkor nem kell lerakási díjat fizetni. Pedig már a szerződéskötés előtt tudni lehetett, hogy a kormány nem fogja megemelni a hivatkozási alapként emlegetett szemétlerakási illetéket, így mindenki számára nyilvánvaló volt, hogy a hulladék-előválogatás kiszervezése nem lehet nyereséges – derült ki a 2015-ben elrendelt vizsgálat jegyzőkönyvéből.
Nem mellesleg – többek között – egy válogató gépsor beszerzése szerepelt a fővárosi hulladékgazdálkodás fejlesztését célzó 2013-as uniós pályázatban is: sőt nyertek rá 8,4 milliárd forint támogatást. De kifutottak az időből, ezért 2016-ban a projektet két részre bontották, összköltségét (a lezárt első szakaszt is beleszámítva) 12,3 milliárd forintra emelték, amiből 10,3 milliárd a támogatás. Az új határidő 2020 vége. Erre az időpontra kellene beszerezni az Ipacsfa utcában már megépült és évek óta üresen álló – havonta milliókért őrzött – hulladékválogató üzembe a gépsorokat és a technológiát, illetve megépíteni a szükséges logisztikai és szolgáltató központot.
A gépsor beszerzésének már többször is nekifutott az FKF, de egyszer sem sikerült eredményesen lezárni a tendert – és mivel speciális gépsort nem lehet készen vásárolni, a legyártása egy-két évig is eltarthat, aligha helyezhető üzembe 2020-ra. Emiatt pedig elúszhat az uniós támogatás; és nem ez lenne az első ilyen eset (lásd a Hogyan veszítsünk el uniós támogatást? című keretes írásunkat).
Ez a munka tehát a Restone Kft.-é lett; a céggel kötött szolgáltatási szerződés keretében több mint egymilliárd forintot kifizettek a leszállított 260 ezer tonna előválogatásáért. Tavaly óta pedig a szolnoki cég változó összegű, idén februárban már 1,5 milliárdra rúgó kártérítést követel, mondván, az FKF nem teljesítette a szerződéses vállalását. A fővárosi hulladékkezelő társaság ugyanis azt ígérte, hogy öt év alatt valamivel több mint 5 milliárd forint – vagy legalább ennek a fele – értékben veszi igénybe a cég hulladék-előválogatási szolgáltatását. Ehhez összesen 550 ezer tonna hulladékot kellett volna átadni. A Restone-ügyről idén februárban a felügyelőbizottságnak készült jelentés szerint az FKF a kezdetektől kevesebb települési hulladékot adott át előkezelésre, mint ahogy azt a szerződésben vállalta. Ennek oka kezdetben az volt, hogy nem tudtak mit kezdeni az égethető haszonanyaggal (amit végül egy újabb, nettó 270 millió forintos szerződéssel megoldottak), ám az állami kukaholding (NHKV) 2016-os megalakulásával minden borult, lévén a holding lett a kiválogatott haszonanyag birtokosa. Csakhogy az NHKV jóval kevesebbet szállított el a keletkező mennyiségnél – így az FKF pusztazámori ideiglenes hulladéktárolója megtelt, és nem volt hová tenni a Restone által előválogatott hulladékot. Az FKF két ügyvédi irodát is megbízott annak kiderítésével, hogy perrel vagy szerződésbontással járnának kevésbé rosszul. Nem kaptak megnyugtató választ. A céggel kötött két szerződés így tovább él.
Úgy tűnik, az már a szerződéskötés pillanatában tudható volt, hogy ez a megbízás „alapjáraton” is veszteséges lesz az FKF-nek. A Restone Kft. tonnánként 4195 forintért vállalta a háztartási hulladék szétválogatását. Ez legfeljebb akkor érte volna meg az FKF-nek, ha az illeték valóban a törvényben foglaltak szerint emelkedik. Egy 2014-es törvénymódosítással azonban maradt a régi, 6 ezer forintos összeg – és mindezzel az FKF vezetése is tisztában volt, hiszen az öt évre szóló 5 milliárdos keretszerződést a törvény kihirdetése után egy hónappal írta alá az FKF beszerzési, illetve ügyvezető igazgatója, valamint a műszaki vezérigazgató-helyettes. Nagy László akkori vezérigazgató-helyettes ma a cég első embere. A beszerzést jóváhagyó, de a szerződést nem aláíró Klug Lajos akkori vezérigazgatót 2014 decemberében menesztették. Utóda, a volt kisgazda politikus Horváth Béla rögvest belső vizsgálatot rendelt el az ügyben. (Ez egyébként régi szokás az FKF-nél, Klug Lajos is azzal kezdte, hogy feljelentést tett az elődje idején 1,6 milliárdért vásárolt 21 seprőgép ügyében.) Horváthot azonban néhány hónap múlva menesztették. A Restone viszont maradt, holott a vizsgálati jelentésből az is kiderült, hogy „a tevékenység úgy kezdődött meg, hogy nem voltak rendben az engedélyek, és nem tudták, mi lesz a leválogatott hulladék sorsa”.
A cég ügyeit ismerő forrásunk szerint a tender útját egyengető személyt nem a városházán kell keresni, de vélhetőleg Klug Lajos akkori vezérigazgatóra is csak a megfigyelő szerep jutott. Kérdésünkre a korábbi vizsgálati jegyzőkönyv azon részére mutatott, amelyben az szerepel, hogy a tender kiírása és értéke ellen tiltakozó Ilyefalvi István hulladékártalmatlanítási osztályvezetőt Szepessy Tamás stratégiai igazgató így tette helyre: „Ennek a projektnek ötmilliárddal kell kiírásra kerülnie. Az RDF-üzem (az FKF válogatója) pedig nem fog megépülni...”
Egy beágyazott enber
Szepessyt nem sokkal később kinevezték a Dunakeszi Járműjavító élére, jelenleg pedig a Miniszterelnökség helyettes államtitkára. Szepessy a pályafutását Tarlós István óbudai polgármestersége idején kezdte a III. kerületi építéshatósági ügyosztályon, innen csábította el a megbízhatóságot nagyra értékelő Tarlós a fővároshoz. Előbb a Főkert felügyelőbizottságának elnöke lett, majd az FKF stratégiai vezérigazgató-helyettesévé nevezték ki. Alig melegedett meg a székében, máris bomba üzletet hozott tető alá: az FKF több száz millió forintért vásárolt egy ingatlant Budafokon sótárolásra. A telken azonban állt egy ház is, amit laktak, így a kiürítés, a terhelő jelzálog törlése, illetve a bontás költsége is a fővárosi céget terhelte. Az FKF összesen 490 millió forintot költött az ingatlanra, de még két év múlva is hatmillió forintért béreltek rá sátrat, hogy valóban alkalmassá tegyék a sótárolásra.
Szepessy nem egyedül volt ennyire ügyes. A Biczi és Tuzson Ügyvédi iroda segítette tanácsaival a közbeszerzést. (Tuzson Bence jelenlegi közszolgálatért felelős államtitkár 2015-ig volt tagja az irodának.) Az ügyvédi irodával 2011-ben, Szepessy FKF-hez kerülésekor szerződött a cég. Bizonyára véletlen, de Szepessynek és Tuzsonnak akkortájt – 2010 és 2013 között – közös cége is volt, a Polydesign Kft. Erre az időszakra datálódik az FKF nagy botrány kavart biztosítási ügylete is. 2012-ben új életbiztosítási és egészségbiztosítási szerződést kötöttek a dolgozókra. A közbeszerzési tanácsokat ismét a Biczi és Tuzson iroda adta, míg az alkusz szerepét Keszthelyi Erik szárnyát bontogató cége, az Optimál-GB játszotta. (A később szinte a teljes állami és fővárosi önkormányzati piacot letaroló biztosítási vállalkozást a játszma végén Mészáros Lőrinc kebelezte be tavaly áprilisban.) Az FKF csak 2016-ban – amikor Szepessy már a Dunakeszi Járműjavítót irányította – bontotta fel a dolgozók számára előnytelen biztosítási szerződést.
Szepessynek nem csupán Tuzson Bencével volt közös vállalkozása. Még óbudai ügyosztályvezető korában közös céget alapított a kerület erős emberének számító Puskás Péterrel, akinek fivére, Puskás András évekig volt Rogán Antal, jelenleg a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, egykori V. kerületi polgármester alpolgármestere. Puskás Andrást az előző önkormányzati választások előtt nagy hirtelen kinevezték az Eximbank vezérigazgató-helyettesévé. Az Eximbank finanszírozza többek között a tavaly nyélbe ütött egymilliárd eurós kairói vasútüzletet is, amelynek keretében a Dunakeszi Járműjavító a hármas metró kocsijait felújító Transzmasholdinggal együtt szállít 1300 vasúti kocsit.
Jönnek, mennek
A Szepessy által magára hagyott FKF vezetői székében gyors egymásutánban váltották egymást a vezérigazgatók. „Akárkit nevezek ki az FKF élére, azt kicsinálják” – füstölgött Tarlós, miután nagy vihart kavart a bejelentése, miszerint az egykori kémelhárító dandártábornokot, Göbölös Lászlót nevezi ki az FKF élére. Tanácsadója, Földi László biztonságpolitikus egyébként azért akarta beügyeskedni Göbölöst a vezérigazgatói székbe, mert a „szemetesekre” ráférne némi tisztogatás, de a főpolgármester végül a Restone-szerződést is aláíró Nagy Lászlót kérte fel. A cégvezető pedig ott folytatta, ahol elődei abbahagyták.
Tavaly nyáron az FKF egy alig ismert vállalkozást, a Városkert Gépipari és Kereskedelmi Kft.-t hozta ki győztesként a 2017-ben indított, többször módosított, visszahívott, majd újra kiírt 2 milliárdos közbeszerzésen. Holott a Mercedes-Benz járművek hivatalos magyarországi vezérképviselete, a Pappas Autó Magyarország Kft. még az eredményhirdetés előtt hivatalos levélben jelezte, hogy a Városkert által ajánlott modellnek semmilyen változata nem érhető el az FKF kérte változatban és felszereléssel. Az FKF vezetését mindez nem zavarta, és tavaly szeptemberben aláírta a 2,2 milliárdos szállítói szerződést. A márciusi határidőre a megrendelt 28 darab köztisztasági járműből hármat sikerült leszállítani. A Magyar Narancs információi szerint – az FKF lapunk egyetlen kérdésére sem válaszolt – a beérkező járművek az alapvető műszaki paraméterekben sem egyeznek a megrendelésben elvártakkal. Felszólították a céget a hiba javítására, de ez aligha sikerülhet, hiszen nem egy apró részletről van szó – jelenleg egyezkedés zajlik.
Mindeközben fogy az idő, márpedig az uniós támogatási szerződések sokadik módosított határideje jár le jövőre. Az egymással összefüggő hulladékprojektek dominószerűen omlanak össze, ha az egyik befuccsol. Az FKF bizonyosan nem tudja visszafizetni az elköltött milliárdokat, ha az unió felbontaná a szerződést. A cechet az idén 67 milliárdos hitelt felvevő Fővárosi Önkormányzatnak kell majd állni.
| Hogyan veszítsünk el uniós támogatást? A fővárosi szemetes fiaskók egyik mintapéldánya a csömöri hulladéklerakó ügye. Az eredeti elképzelés szerint a Pest megyei településre szállították volna a Dunakeszi Hulladékhasznosító Műben keletkezett salakot, mivel az ottani lerakó nem bővíthető. Az ellenzék erősen vitatta a helyszínválasztást és a telek árát is. Egy független szakértő ugyanis 161 millióra értékelte a csömöri területet, de a városvezetés inkább a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ (BFVK) Zrt. nettó 682 milliós becslését fogadta el. A bányagödröt végül bruttó 838 millióért vették meg 2013-ban, és előleg címén ki is fizettek 381 milliót. Csakhogy kiderült, többen is laknak a védőtávolságon belül, így mégsem alakítható ki hulladéklerakó. A fővárosnak perben kellett kikényszeríteni az előleg visszafizetését, és csak tavaly sikerült felbontani a szerződést, amikorra az uniós projekt részeként a „hulladéklerakó megvalósítása már volt nem lehetséges”. Közben Dunakeszi lerakója hirtelen mégis bővíthetővé vált. |
