Állami „adományok” a Demokratának és a Heti Válasznak

  • Vári György
  • 2013. június 18.

Belpol

A Heti Válasznak és a Magyar Demokratának már megint jó. Most éppen a Szerencsejáték Zrt. tesz róla.

Az önkormányzatok lapunkban tárgyalt megrendelései mellett egy állami cégtől, a Szerencsejáték Zrt.-től is kapott „adományokat” a Magyar Demokrata és a Heti Válasz.

Bencsik András hetilapját, a Magyar Demokratát szerfölött kedveli az állami-önkormányzati szektor. 2011-ben a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium „fejezeti kezelésű előirányzatainak terhére” juttatott az újság kiadását „támogató” Magyar Ház Alapítványnak 3 millió forintot „nemzetpolitikai tevékenységük” előmozdítására. Ugyanazon évtől kezdődően a Papcsák Ferenc (Fidesz) vezette Zuglótól is érkeztek közpénzek Bencsikékhez, míg Pokorni Zoltán Hegyvidéke már 2009-től szerződéses viszonyban állt a lapot kiadó Artamondo Kft.-vel. Csepel a Bencsik hozzátartozóinak tulajdonában lévő Magyar Ház Kft.-t bízta meg az előző, szocialista önkormányzati vezetés bűnlajstromát összefoglaló kötet, a Vörös Csepel kiadásával. Zugló és Hegyvidék továbbra is fizet a Demokratának, bár a megállapodás a XII. kerületben visszatérő viták tárgyát képezi. De nemcsak rájuk számíthat Bencsik András lapja, hanem egy állami óriáscégre, a Szerencsejáték Zrt.-re is: 2011-ben a társaság „adománylevelet” állított ki az Artamondo Kft. részére „egyszeri, ingyenes és készpénzbeli támogatásról”. A „közérdekű cél”, amelyet a közpénznek szolgálnia kell, „a Magyar Demokrata hetilap működési költségeinek finanszírozása”. Kérdésünkre, hogy miért minősül közérdekű célnak a Magyar Demokrata megjelenése, nem kaptunk választ a Szerencsejáték Zrt.-től, arról viszont tájékoztattak bennünket, hogy az országos hetilappiac számottevő független vagy baloldali szereplőinek (Élet és Irodalom, Figyelő, Hetek, HVG, 168 Óra) az utóbbi három és fél évben bizonyosan nem adtak efféle, semmilyen ellenszolgáltatásra számot nem tartó „adományt”.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

A Heti Válasz Kft.-nek két ízben is állított ki adománylevelet a kormányváltás óta a Szerencsejáték Zrt., mindkét esetben a kft. könyvkiadási terveit támogatandó. 2011 végén az Istenadta, illetve a Legendák és valóság a Pilisben című, a Heti Válasz Kiadó gondozásában megjelent munkák „kiadására, népszerűsítésére és könyvtári terjesztésére” érkezett 9 millió forint a számlájukra, majd bő egy év múlva további 6 millió 900 ezer, ezúttal a „kulturális kiadványaik megjelentetésével és terjesztésével kapcsolatos” kiadásaikra. Utóbbi összeg a Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a Pest-Budai séták című kiadvány világra jöttét mozdította elő. A cég úgy látja, hogy mivel a Heti Válasz könyvei kulturális és nem politikai tárgyú kiadványok, megjelentetésük közérdekű célnak tekinthető – és a könyvkiadás támogatása amúgy is fontos profilja a Szerencsejáték Zrt.-nek. Az utóbbi három és fél év könyvkiadási támogatásait tartalmazó táblázatukból amúgy kiderül, hogy ilyesmire a legtöbb esetben százezres nagyságrendben költ a cég, a legmagasabb megítélt összeg – a Heti Válasz pénzeit nem számítva – négymillió forint volt. 2010-től a Heti Válasz könyvkiadási tevékenységének támogatására 15 millió 900 ezer forintot fordított a Szerencsejáték Zrt., míg a könyvkiadásra fordított egyéb adományaik teljes összege 15 millió 550 ezer. Arra, hogy mi indokolta e nagyvonalúságot, nem kaptunk konkrét választ a társaságtól; mindössze annyit közöltek a Naranccsal, hogy „a Társaság Támogatási Szabályzata szerint az Elnök-vezérigazgatót egy független szakértőkből álló Társadalmi Tanácsadó Testület segíti javaslataival a támogatások odaítélésében. A Testület a támogatás típusára és összegére nézve is véleményt mond a kérelemben feltűntetett kérés/költségbecslés megvizsgálása után. A Heti Válasz kérelmében írt összeget a Testület gondos mérlegelés után elfogadta és támogatásra javasolta. A döntés meghozatalára a Társaság Elnök-vezérigazgatója jogosult, aki a javaslatot jóváhagyta”. Azt is szerettük volna tudni, miért éppen ekkora összegek szerepeltek a Heti Válasz Kft. „gondos mérlegelés után” elfogadott adománykérelmében, de Borókai Gábor főszerkesztő egyelőre nem válaszolt érdeklődésünkre. Azt is szerettük volna megtudni tőle, mi indokolja, hogy egy különlegesen tőkeerős tulajdonosi kör (a Nyerges Zsolt tulajdonolta Infocenter.hu) kezében lévő magánvállalkozás állami cégektől kérjen adományt, ráadásul olyan könyvek kiadására (például egy ismert és népszerű figurákat megszólaltató interjúkötetre), amelyek jó eséllyel megélnek a piacon.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.