Állami „adományok” a Demokratának és a Heti Válasznak

  • Vári György
  • 2013. június 18.

Belpol

A Heti Válasznak és a Magyar Demokratának már megint jó. Most éppen a Szerencsejáték Zrt. tesz róla.

Az önkormányzatok lapunkban tárgyalt megrendelései mellett egy állami cégtől, a Szerencsejáték Zrt.-től is kapott „adományokat” a Magyar Demokrata és a Heti Válasz.

Bencsik András hetilapját, a Magyar Demokratát szerfölött kedveli az állami-önkormányzati szektor. 2011-ben a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium „fejezeti kezelésű előirányzatainak terhére” juttatott az újság kiadását „támogató” Magyar Ház Alapítványnak 3 millió forintot „nemzetpolitikai tevékenységük” előmozdítására. Ugyanazon évtől kezdődően a Papcsák Ferenc (Fidesz) vezette Zuglótól is érkeztek közpénzek Bencsikékhez, míg Pokorni Zoltán Hegyvidéke már 2009-től szerződéses viszonyban állt a lapot kiadó Artamondo Kft.-vel. Csepel a Bencsik hozzátartozóinak tulajdonában lévő Magyar Ház Kft.-t bízta meg az előző, szocialista önkormányzati vezetés bűnlajstromát összefoglaló kötet, a Vörös Csepel kiadásával. Zugló és Hegyvidék továbbra is fizet a Demokratának, bár a megállapodás a XII. kerületben visszatérő viták tárgyát képezi. De nemcsak rájuk számíthat Bencsik András lapja, hanem egy állami óriáscégre, a Szerencsejáték Zrt.-re is: 2011-ben a társaság „adománylevelet” állított ki az Artamondo Kft. részére „egyszeri, ingyenes és készpénzbeli támogatásról”. A „közérdekű cél”, amelyet a közpénznek szolgálnia kell, „a Magyar Demokrata hetilap működési költségeinek finanszírozása”. Kérdésünkre, hogy miért minősül közérdekű célnak a Magyar Demokrata megjelenése, nem kaptunk választ a Szerencsejáték Zrt.-től, arról viszont tájékoztattak bennünket, hogy az országos hetilappiac számottevő független vagy baloldali szereplőinek (Élet és Irodalom, Figyelő, Hetek, HVG, 168 Óra) az utóbbi három és fél évben bizonyosan nem adtak efféle, semmilyen ellenszolgáltatásra számot nem tartó „adományt”.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

A Heti Válasz Kft.-nek két ízben is állított ki adománylevelet a kormányváltás óta a Szerencsejáték Zrt., mindkét esetben a kft. könyvkiadási terveit támogatandó. 2011 végén az Istenadta, illetve a Legendák és valóság a Pilisben című, a Heti Válasz Kiadó gondozásában megjelent munkák „kiadására, népszerűsítésére és könyvtári terjesztésére” érkezett 9 millió forint a számlájukra, majd bő egy év múlva további 6 millió 900 ezer, ezúttal a „kulturális kiadványaik megjelentetésével és terjesztésével kapcsolatos” kiadásaikra. Utóbbi összeg a Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a Pest-Budai séták című kiadvány világra jöttét mozdította elő. A cég úgy látja, hogy mivel a Heti Válasz könyvei kulturális és nem politikai tárgyú kiadványok, megjelentetésük közérdekű célnak tekinthető – és a könyvkiadás támogatása amúgy is fontos profilja a Szerencsejáték Zrt.-nek. Az utóbbi három és fél év könyvkiadási támogatásait tartalmazó táblázatukból amúgy kiderül, hogy ilyesmire a legtöbb esetben százezres nagyságrendben költ a cég, a legmagasabb megítélt összeg – a Heti Válasz pénzeit nem számítva – négymillió forint volt. 2010-től a Heti Válasz könyvkiadási tevékenységének támogatására 15 millió 900 ezer forintot fordított a Szerencsejáték Zrt., míg a könyvkiadásra fordított egyéb adományaik teljes összege 15 millió 550 ezer. Arra, hogy mi indokolta e nagyvonalúságot, nem kaptunk konkrét választ a társaságtól; mindössze annyit közöltek a Naranccsal, hogy „a Társaság Támogatási Szabályzata szerint az Elnök-vezérigazgatót egy független szakértőkből álló Társadalmi Tanácsadó Testület segíti javaslataival a támogatások odaítélésében. A Testület a támogatás típusára és összegére nézve is véleményt mond a kérelemben feltűntetett kérés/költségbecslés megvizsgálása után. A Heti Válasz kérelmében írt összeget a Testület gondos mérlegelés után elfogadta és támogatásra javasolta. A döntés meghozatalára a Társaság Elnök-vezérigazgatója jogosult, aki a javaslatot jóváhagyta”. Azt is szerettük volna tudni, miért éppen ekkora összegek szerepeltek a Heti Válasz Kft. „gondos mérlegelés után” elfogadott adománykérelmében, de Borókai Gábor főszerkesztő egyelőre nem válaszolt érdeklődésünkre. Azt is szerettük volna megtudni tőle, mi indokolja, hogy egy különlegesen tőkeerős tulajdonosi kör (a Nyerges Zsolt tulajdonolta Infocenter.hu) kezében lévő magánvállalkozás állami cégektől kérjen adományt, ráadásul olyan könyvek kiadására (például egy ismert és népszerű figurákat megszólaltató interjúkötetre), amelyek jó eséllyel megélnek a piacon.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.