"Álljatok ki magatokért!", üzeni a CEU rektora a magyaroknak

Belpol

Michael Ignatieff a CEU elűzéséről nyilatkozott lapunknak.

E heti nyomtatott lapszámunkban interjút olvashatnak Michael Ignatieffel, a CEU elnök-rektorával. Azután beszélgettünk, hogy hétfőn az egyetem bejelentette: amerikai végzettséget adó programjaikat szeptembertől Bécsbe költöztetik. Ignatieff részletesen mesél a CEU elüldözésének 20 hónapos történetéről, a magyar kormány fals tárgyalási szándékáról és a nemzetközi szereplők elégtelen nyomásgyakorlási kísérleteiről.

Egy rövid részlet az interjúból.

Magyar Narancs: Azt mondta, hogy a CEU elüldözése szomorú nap Magyarország és a magyar felsőoktatás számára. Visszafordíthatatlannak látja a károkat?

Michael Ignatieff: A CEU elleni támadás a teljes magyar felsőoktatásnak károkat okoz. Ezért mondtuk mindvégig, hogy nemcsak magunkért, hanem az összes magyar intézményért harcolunk. Nézzük a kontextust! A kancellári rendszer minden egyetemen növelte a kormány pénzügyi és politikai befolyását. A gender szak betiltása elsősorban nem a téma miatt jelentős, hanem mert a kormány, és nem a független akkreditációs bizottság döntheti el, mit lehet és mit nem lehet tanítani Magyarországon. A tudományt övező politikai környezet fenyegető, a Tudományos Akadémia függetlenségét megtámadták, a Stop Soros-törvény miatt bizonytalan, hogy egyáltalán törvényes-e migrációs tanulmányokat oktatni. Bízom benne, hogy a károk nem visszafordíthatatlanok. Ha az EU luxembourgi bírósága később jogsértőnek találja a lex CEU-t, remélem, hogy a magyar kormány tiszteletben tartja és végrehajtja a döntést.

MN: Ebben az esetben újraindítanák az amerikai programokat Budapesten?

MI: Ha a kormány meghajol a jogi fórumok előtt, hajlandó leszek minden lehetőséget megfontolni. De jogállami garanciákra van szükségünk. Nem tudunk olyan országban dolgozni, ahol a törvény mond valamit, aztán másnapra a miniszterelnök eldönti, hogy mégsem úgy van.

(...)

MN: Liviu Matei rektorhelyettes úgy fogalmazott, hogy eddig a szabadságjogokat csak korlátozták Magyarországon, a CEU elűzése viszont színtiszta elnyomás. Ön szerint is fordulópont lehet a CEU-ügy az Orbán-rendszer kiépülésében?

MI: Őszintén nem tudom. 2010 óta rossz irányba mennek a dolgok, és a CEU ügye beleillik ebbe a narratívába. De hogy mi lesz a következő lépés, azt nem tudom megjósolni. Azon dolgozom, hogy az egyetem erős maradjon, és amíg tud, hozzájárulhasson a magyar társadalom fejlődéséhez. A kormány szándékait találgassák mások. Nincs kedvem ezekhez a játékokhoz, én csak biztonságban akarom tudni az egyetememet.

MN: Üzenne valamit a demokrácia miatt aggódó magyaroknak?

MI: Azt hiszem, az elmúlt 20 hónappal megfogalmaztunk egy egyszerű üzenetet: álljatok ki magatokért, álljatok ki a jogaitokért. Az állampolgároknak felelősségük, hogy ne csak csendben figyeljék a történéseket, hanem tegyenek is valamit, ha nem tetszik, amit látnak. Remélem, a CEU ebben példát tudott mutatni. Ha megtámadnak, védekezned kell.

Teczár Szilárd teljes cikkét a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashatják. A lapra itt lehet előfizetni.

Magyar Narancs - Archívum részletes

A legfrissebb Magyar Narancs tartalmából.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.