"Álljatok ki magatokért!", üzeni a CEU rektora a magyaroknak

Belpol

Michael Ignatieff a CEU elűzéséről nyilatkozott lapunknak.

E heti nyomtatott lapszámunkban interjút olvashatnak Michael Ignatieffel, a CEU elnök-rektorával. Azután beszélgettünk, hogy hétfőn az egyetem bejelentette: amerikai végzettséget adó programjaikat szeptembertől Bécsbe költöztetik. Ignatieff részletesen mesél a CEU elüldözésének 20 hónapos történetéről, a magyar kormány fals tárgyalási szándékáról és a nemzetközi szereplők elégtelen nyomásgyakorlási kísérleteiről.

Egy rövid részlet az interjúból.

Magyar Narancs: Azt mondta, hogy a CEU elüldözése szomorú nap Magyarország és a magyar felsőoktatás számára. Visszafordíthatatlannak látja a károkat?

Michael Ignatieff: A CEU elleni támadás a teljes magyar felsőoktatásnak károkat okoz. Ezért mondtuk mindvégig, hogy nemcsak magunkért, hanem az összes magyar intézményért harcolunk. Nézzük a kontextust! A kancellári rendszer minden egyetemen növelte a kormány pénzügyi és politikai befolyását. A gender szak betiltása elsősorban nem a téma miatt jelentős, hanem mert a kormány, és nem a független akkreditációs bizottság döntheti el, mit lehet és mit nem lehet tanítani Magyarországon. A tudományt övező politikai környezet fenyegető, a Tudományos Akadémia függetlenségét megtámadták, a Stop Soros-törvény miatt bizonytalan, hogy egyáltalán törvényes-e migrációs tanulmányokat oktatni. Bízom benne, hogy a károk nem visszafordíthatatlanok. Ha az EU luxembourgi bírósága később jogsértőnek találja a lex CEU-t, remélem, hogy a magyar kormány tiszteletben tartja és végrehajtja a döntést.

MN: Ebben az esetben újraindítanák az amerikai programokat Budapesten?

MI: Ha a kormány meghajol a jogi fórumok előtt, hajlandó leszek minden lehetőséget megfontolni. De jogállami garanciákra van szükségünk. Nem tudunk olyan országban dolgozni, ahol a törvény mond valamit, aztán másnapra a miniszterelnök eldönti, hogy mégsem úgy van.

(...)

MN: Liviu Matei rektorhelyettes úgy fogalmazott, hogy eddig a szabadságjogokat csak korlátozták Magyarországon, a CEU elűzése viszont színtiszta elnyomás. Ön szerint is fordulópont lehet a CEU-ügy az Orbán-rendszer kiépülésében?

MI: Őszintén nem tudom. 2010 óta rossz irányba mennek a dolgok, és a CEU ügye beleillik ebbe a narratívába. De hogy mi lesz a következő lépés, azt nem tudom megjósolni. Azon dolgozom, hogy az egyetem erős maradjon, és amíg tud, hozzájárulhasson a magyar társadalom fejlődéséhez. A kormány szándékait találgassák mások. Nincs kedvem ezekhez a játékokhoz, én csak biztonságban akarom tudni az egyetememet.

MN: Üzenne valamit a demokrácia miatt aggódó magyaroknak?

MI: Azt hiszem, az elmúlt 20 hónappal megfogalmaztunk egy egyszerű üzenetet: álljatok ki magatokért, álljatok ki a jogaitokért. Az állampolgároknak felelősségük, hogy ne csak csendben figyeljék a történéseket, hanem tegyenek is valamit, ha nem tetszik, amit látnak. Remélem, a CEU ebben példát tudott mutatni. Ha megtámadnak, védekezned kell.

Teczár Szilárd teljes cikkét a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashatják. A lapra itt lehet előfizetni.

Magyar Narancs - Archívum részletes

A legfrissebb Magyar Narancs tartalmából.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.