A vízügy elismert szaktekintélyei fölösleges pénzkidobásnak tartják, a kormány mégis megvalósítja a 10 milliárd forintba kerülő geoinformatikai monitoring rendszert. A projekt menedzselését az áprilisban létrehozott Nemzeti Fejlesztési Programiroda Kft. (Nefpi) irányítja, amely gyakorlatilag a vízügyi szakma nyakába ültetve kezelheti a pénzcsapot. A Nefpi annak ellenére menedzsel további két, összesen 14,5 milliárd forintos vízügyi informatikai fejlesztést, hogy a céget nem vízügyi, hanem szennyvízkezelési beruházások felgyorsítására hozta létre a kormány. Mindezekért amúgy 450 millió forint projektmenedzsmenti díjat kap.
A tizedéből megoldható
"Ez mi? Mire is akarnak elkölteni itt 10 milliárd forintot? Nem tudom értelmezni a tartalmát." A vízügyi fejlesztésekben járatos forrásunk értetlenkedett így a KEOP (Környezeti és Energia Operatív Program) 2.2.2/C jelű, a vízügyi, geoinformatikai és monitoring központ létrehozását támogató pályázati felhívás olvastán. A 9,9 milliárd forintos keretösszegű projektet hozzá hasonlóan fölösleges beruházásnak tartják más vízügyi szakemberek is - véleményük lapzártánk idején is olvasható volt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség oldalán, amely teret adott a téma nyilvános vitájának. A kiírás szerint a projekt "célja egy olyan komplex, a Duna magyarországi vízgyűjtő területén alkalmazható monitoring és geoinformatikai adatfogadó, feldolgozó, archiváló és szolgáltató központ létrehozása, amely a vizek kártételei elleni védekezést hatékonyabbá, a potenciális veszélyhelyzeteket kiszámíthatóbbá, a felszíni vízmozgásokat naprakész állapotfelmérés alapján elemezhetővé és modellezhetővé teszi az ország teljes területén. További cél az Országos Vízügyi Főigazgatóság által üzemeltetett vízügyi műszaki adatbázis - Vízügyi adattár (VA) - jelenleg rendelkezésre álló adatainak aktualizálása és az elérhető legmodernebb felmérési módszerek alkalmazásával pontosítása, kiegészítése."
| ||
Gayer József, a Magyar Hidrológiai Társaság korábbi elnöke a kitűzött cél megvalósítását a keretösszeg egytizedéből megoldhatónak tartja. "Vizeink jó kezelése elsősorban a hiányzó vagy alacsony színvonalú monitoring pótlását, illetve fejlesztését igényli. Ehhez rendelkezésre állnak a szakmai ismeretek, és a szükséges, de jelenleg hiányzó anyagi források sem túlzottan magasak, mintegy 1,5 milliárd forintra tehetők." Értelmetlen pénzkidobásnak látja a projektet a WWF Magyarország is, mivel az nem illeszkedik a KEOP akciótervhez. (Az uniós támogatású programok mindegyikéhez tartozik akcióterv, amelyben meghatározzák, kijelölik a fejlesztési célokat.) "Elfogadhatatlan, hogy míg a hazánk összes felszíni és felszín alatti vizeinek jó állapotba hozását és megőrzését szolgáló vízgyűjtő-gazdálkodási terv megfelelő szakmai színvonalon történő elkészítésére a kormányzat egyetlen fillért sem biztosít az EU-s forrásokból sem, addig 9,9 milliárd forintot szán egy ilyen projektre, amely közel sem annyira stratégiai fontosságú, nem szerepel az akciótervben, továbbá egy létező intézmény duplikációját jelentené" - állapítja meg a WWF. A pályázati kiírás alapján nem javasolta a tervezett 9,9 milliárd forint e célra felhasználását Búzás Zsuzsa hidrológus mérnök, a Vidékfejlesztési Minisztérium, a volt Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium vízgyűjtő-gazdálkodási főosztályának korábbi munkatársa.
Szerzői jogi problémát lát a projektben Jáger János. "Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) által üzemeltetett adatbázisban egészen biztosan nincs naprakész vagyoni és szerzői jogi nyilvántartás a papíralapon létező adatokról, amit egyébként az európai jog kiemelten kezel. Az adatbázisban szereplő környezeti vizsgálatok, geodéziai felmérések, mérnöki tervek, számítások, anyagvizsgálatok meghatározó részét nem az OVF és jogelődei állították elő, hanem az engedélyezési eljárással kerültek az irattárakba és a 'vízikönyvtárba'. A sok-sok adatgazda támogató jognyilatkozata nélkül érvényes pályázat nem adható be, mivel egy új szervezet európai uniós forrásból szellemi tulajdont von be saját vagyontárgyai közé. Egyetlen bizonytalan adatlenyúlás a teljes pályázati összeg bukását eredményezi, és az új Btk. erre megfelelő paragrafussal válaszol" - figyelmeztette Jáger az NFÜ-t.
A pályázat visszavonását javasolta az NFÜ-nek két hidrológus szakember, akiknek a nevét közalkalmazotti jogviszonyukra tekintettel nem említjük. Egyikük a rendelkezésre álló 9,9 milliárd forint átcsoportosítását javasolta az ún. Vízkeretirányelv (VKI) szerinti vízgazdálkodási tervek kidolgozására és a VKI által igényelt monitoring beruházási és munkaerő-szükségleteinek biztosítására. Főleg, hogy a monitoring megvalósítását az Európai Uniónak a VKI végrehajtását vizsgáló jelentése is sürgette. "A pályázati felhívás által támogatni tervezett geoinformatikai monitoring a rendelkezésünkre álló információ szerint más forrásból is kivitelezhető" - vonta le a végső következtetést. A projektet elutasító véleményekből nem is idézünk többet, ennyiből is látszik: a 10 milliárd forint tervezett felhasználása egyértelműen nem nyerte el a vízügyes szakma egyetértését.
Új pénzcsapos
A vízügyi beruházásoknak nemzetbiztonsági vonatkozása is van - például a vizek kártételei elleni védelem -, ezért ezeket más országokhoz hasonlóan a nemzeti vízügyi szakigazgatás rendeli meg, irányítja, felügyeli, majd üzemelteti. Ez ellen az uniós bizottságnak sincs kifogása, a forrást azonban pályázati keretek között lehet elérni. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség úgy jelenteti meg a felhívásokat, hogy eleve beleírja, ki a beruházások kedvezményezettje. Eddig az Országos Vízügyi Főigazgatóság volt, amely a 12 területi vízügyi igazgatósággal együttműködve teljesítette az előírt feladatokat. Miután az OVF elnyeri a pályázatot és szerződést köt az NFÜ-vel, maga választja ki közbeszerzésekkel a munkák elvégzőit. Ebbe a rendszerbe lépett be áprilisban a frissen alapított Nemzeti Fejlesztési Programiroda Kft., hogy az OVF konzorciális partnereként közreműködjön vízügyi projektekben.
Idén májusig az Országos Vízügyi Főigazgatóság még egymagában volt alkalmas az Európai Unió támogatását élvező vízügyi beruházások elvégzésére. A 2007- 2013 közötti finanszírozási ciklusban hozzávetőleg 120 milliárd forint értékű fejlesztést irányított sikeresen - segítség nélkül. Többek között elődszerveivel, illetve társszerveivel együttműködve 17,6 milliárd forint értékben vízügyi informatikai fejlesztéseket végzett 2007-2012 között. Idén áprilisban azonban változott a leosztás: egy kormányrendelet értelmében a nemzeti fejlesztési minisztert feladatai végrehajtásában - a különböző beruházások végrehajtásában, ellenőrzésében, közbeszerzések kivitelezésében - ezentúl a frissiben alapított Nefpi segíti majd. Az eddig az OVF által felhasznált milliárdokhoz a Nefpi is hozzáférést kapott - olyannyira, hogy projektmenedzserként átvette a projektek irányítását, a pénzfelhasználás koordinációját.
A társaságot félmillió forint alaptőkével a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. alapította 2013 márciusában. A konkrétabb célokról a Belügyminisztérium Önkormányzati Koordinációs Irodája adott hírt az indulásakor. (A vízügy finanszírozása 2012-ben átkerült a Belügyminisztériumhoz, ám a szakmai felügyeletet továbbra is korábbi gazdája, a Vidékfejlesztési Minisztérium adja - utóbbinak viszont nem osztanak lapot a vízügyes fejlesztéseknél). A Nefpit kifejezetten szennyvízkezelési fejlesztésekre alapították, vízügyi, vízügy-informatikai projektek levezényléséről szó sem volt. "A Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. célja a magyarországi Környezeti és energia operatív programon belül a szennyvíz-elvezetési és -tisztítási projektek hatékony, szakszerű és sikerorientált megvalósításának elősegítése. Társaságunk a pályázó önkormányzatok számára segítséget kíván nyújtani a projektfelügyelői rendszer működtetésével abban, hogy a már benyújtott pályázatok vagy egyelőre csak ötlet formájában meglévő projektlehetőségek megvalósuljanak, és a településeken élők érdekeit szolgálva járuljanak hozzá Magyarország derogációs kötelezettségeinek teljesítéséhez."
Hasonlóról számolt be a Narancsnak az NFÜ: a Nefpi alapításának legfőbb oka a Magyarország által 2002-ben indított Nemzeti települési szennyvíz-elvezetési és -tisztítási program felgyorsítása, hiszen a végrehajtás végső dátuma 2015. december 31. Márpedig ha a projektek megvalósítására nem vagy csak késedelmesen kerül sor, akkor Magyarországgal szemben kötelezettségszegési eljárás indulhat, illetve a projektek meghiúsulása - vagy nem az ütemtervek szerinti megvalósulása - esetén forrásvesztésre kerülhet sor. Mivel ezt nem akarta a kormányzat, februárban úgy döntött, hogy saját hatáskörben valósít meg egyes szennyvíz-elvezetési és -tisztítási beruházásokat.
Csakhogy az erre szánt Nefpi a szennyvíz-elvezetési és -tisztítási program koordinálása mellett három, összesen 24,5 milliárd forintos vízügyi informatikai projekt kedvezményezettje is lett az OVF oldalán; olyan tízmilliárdos beruházásokat menedzsel, amelyeknek semmi közük a szennyvízhez, vagyis alapítása eredeti céljához.
Belvíz ellen
A Nefpi a Káros vizek elvezetését célzó vonalas vízi létesítmény kataszterének elkészítése című, áprilisban megjelent tenderen is labdába rúg az OVF partnereként (KEOP.2.5.0/C), az NFÜ már meg is kötötte a szerződést a konzorciummal. A 4,6 milliárd keretösszegű felhívás káros vizeket említ, ami köznapi nyelven a belvizet jelenti; a projekt az elvezetésére épített csatornarendszert méri fel. Abból pedig nincs kevés, Magyarországot hozzávetőleg 24 ezer kilométer belvízcsatorna hálózza be. Ezt az OVF a területi vízügyi igazgatóságokkal folyamatosan méri, de összesítve még nincs a teljes rendszer. A nagyobb hazai vízügyi beruházásokat ismerő forrásunk szerint az OVF-Nefpi közbeszerzései jövő nyárra zárulhatnak le, tehát 2014 második felében kezdődhet a terepmunka. Ha ez a tempó nem gyorsul fel, forrásunk képtelenségnek nevezte, hogy 2015 végéig felmérjenek 24 ezer kilométernyi belvízcsatornát, és határidőre lezárják a projektet.
Hogy a Nefpi valójában nem rendelkezik a végrehajtáshoz szükséges vízügyi szakmai hozzáértéssel sem ebben, sem a másik projektben, azt az NFÜ is elismerte kérdésünkre. "A KEOP 2.5.0/C és KEOP 2.2.2/C projektek esetében a Nefpi, valamint az Országos Vízügyi Főigazgatóság konzorciuma a nyertes pályázat kedvezményezettje. A vízügyi szakmai kompetenciát tehát alapvetően az OVF biztosítja, a Nefpi pedig alapvetően a projektmenedzsment-, jogi és közbeszerzési jellegű feladatokat látja el."
Az NFÜ-t felügyelő Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkártól megkérdeztük, miképpen költhet belvízi programra a kormány KEOP-os uniós forrást, miközben ez nem szerepel az operatív program akciótervében. Az NFÜ-től megtudtuk, a "KEOP szövege pontosításra szorult", így annak módosítását az Európai Bizottsággal történt előzetes egyeztetést követően kezdeményezték.
A harmadik vízügyi beruházás a szintén 10 milliárd forint keretösszegű Országos közhiteles víziközmű-kataszter elkészítése című projekt. Ebbe már be se került az OVF, kizárólagos kedvezményezettje a Nemzeti Fejlesztési Programiroda Kft. lett. Az NFÜ a felhívás indoklása szerint a megvalósult közművekre vagyonértékelést kell végezni. "A vagyonértékelés elkészítéséhez elengedhetetlenül fontos a közművekre pontos alapadatok és alaptérképek rendelkezésre állása. A pályázat eredményeként az alapadatok és térképek egységes formában készülnek el, azok azonos alapelvek és műszaki szempontok mentén az ország valamennyi víziközművét (ivóvíz és szennyvíz) magukba foglalják."
Mérföldkő a vízben
Az általunk megkérdezett vízügyi szakember a három Nefpi-projekt közül ezt tartja a leginkább indokoltnak, a víz- és csatornahálózat felmérése ugyanis része az országos vagyonleltár elkészítésének. A támogatás mértékét azonban eltúlzottnak véli, mivel az ivóvíz- és szennyvízkezelő szolgáltatóktól kell beszerezni térinformatikai adatokat, a földfelszín alatti közműhálózatok elektronikus térképét. Ezek körülbelül 80 százaléka aktuális, digitális adatbázisként rendelkezésre áll, a munka javát a különböző térképek egységesítése, összeállítása jelenti - mondta szakértőnk.
Az NFÜ álláspontja szerint viszont nem túlzás erre is 10 milliárdot költeni. "Az anyagi erőforrások hozzárendelése a feladatokhoz mértéktartó, a szükségesnél nem több és nem is kevesebb. Mind a működtető-koordináló menedzsment, mind a résztvevők elkötelezettsége, fegyelmezettsége és a sikeres végrehajtáshoz szükséges kompetenciák rendelkezésre állnak. A kitűzött feladatok bár újszerűek és nagy összefogást igényelnek, mégis reálisak. A felépített projektterv világos és egyértelmű, a mérföldkövek és munkafázisok egymásra épülése logikus."
További magyarázatként az NFÜ közölte: nem az a kérdés, milyen műszaki tartalomra van szükség az összeg elköltéséhez, hanem az, hogy milyen összeg szükséges a tervezett műszaki tartalom megvalósításához; a műszaki tartalom előbb lesz meghatározva, majd azt követően határozzák meg a költségeket.
Még bírálják
Az NFÜ válasza szerint a Nefpire a projektmenedzsmenti tudása miatt van szükség.
A projektmenedzsment költsége az előbbi projektnél és a monitoringrendszer kiépítésénél 2-2 százalék (vagyis összesen 400 millió forint), a belvizes fejlesztésnél 1 százalék (46 millió forint). A három projektnek köszönhetően a Nefpi tehát 450 millió forint menedzsmentdíjat számolhat el. (Ehhez jönnek majd még az alapfeladatai között szereplő Nemzeti települési szennyvíz-elvezetési és -tisztítási program keretében megvalósuló beruházások támogatásáért elszámolni kívánt projektmenedzsment-költségek.) Összehasonlításképpen: a 100 főt foglalkoztató OVF 300-500 millió forintból gazdálkodhat. A vízügyesek azt mondják, ha kapnának egyszer 700 milliót, az maga lenne a Kánaán. A 22 fővel működő Nefpi a legalább 450 milliós menedzsmentdíjkeretből jóval tágabbra engedheti saját nadrágszíját.
A Narancs által megkérdezett vízügyes szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt években 17,6 milliárd forintért elvégzett vízügyi informatikai beruházások és a most elköltendő 24,5 milliárd forint értékű projektek között átfedések lehetnek. (Mint láttuk, a WWF a monitoringrendszer kiépítésekor szintén duplikált rendszer működtetésére hívta fel a figyelmet.) Úgy véli, felmerülhet a kettős finanszírozás esete, amit az EU nem néz jó szemmel: forrásvisszavonás, büntetés lehet a következménye, ha ez igazolódik. E szakértői aggodalmat megosztottuk Lázár Jánossal is. "Mivel nem ismeretes számunkra, hogy a szakértő pontosan milyen átfedéseket vél látni, így nem tudunk konkrét átfedési gyanú tekintetében érdemben válaszolni" - válaszolta lapunknak az NFÜ. A lehetséges szankciókat mindazonáltal az ügynökség sem zárta ki: "A kettős finanszírozás az egyes projektek tartalmának összevetésével állapítható meg. Ha beigazolódik a kettős finanszírozás, akkor az illetékes ellenőrző szerv által megállapított mértékű pénzügyi korrekcióra lehet számítani."
Szerettük volna megkapni a Nefpi szervezeti és működési szabályzatát, amelyből kiderül, mire van felhatalmazása, kompetenciája a szervezetnek, de - mint az NFÜ közölte - az még a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban "jóváhagyás alatt áll". Hasonlóképpen semmi sem tudható meg a Nefpi weboldaláról, amelyet pedig még fejlesztenek. Az NFÜ közlése alapján a 22 fős állományban 11 mérnök, 3 közgazdász, 3 szakvizsgázott jogász, 1 bölcsész, 1 kommunikációs szakember, 1 fő HR-szakember és 1 fő bankszakmai tanácsadó tevékenykedik.
A Nefpi alapításakor az illetékesek nem jeleskedtek az összeférhetetlenség elleni harcban. A felügyelőbizottság tagja lett Tóth Andor Nándor is, aki egyúttal az NFÜ-ben vezető tisztséget viselt, csak június 20-án mondott le e pozíciójáról. Ez azt jelenti, hogy a víziközmű-kataszterre és a belvizes vonalas létesítmények felmérésére vonatkozó támogatási döntések megszületésekor, a felhívások kidolgozásakor és a beérkezett pályázat bírálatakor egyszerre viselt tisztséget a támogatott szervnél és hozott támogatói döntést az NFÜ kötelékében.
