Alacsony nívón – Politikusnők az ingyenbulivitáról

Belpol

Politikusnőket kérdeztünk a Teczár Szilárd vs. Doboz ügyről, az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) döntéséről, illetve mindennek az eddigi visszhangjáról.

Szabó Tímea, a Párbeszéd Magyarországért (PM) társelnöke szerint az Egyenlő Bánásmód Hatóság a hozzá beérkező beadványról nem dönthetett másként: a Doboz érvei ugyanis, miszerint ha a nőknek fizetniük kellene a belépésért, akkor sorban állás közben lökdöshetnék őket, egy „viszonylag színvonaltalan érvelés, ilyen erővel sem az ABC-ben, sem a moziban nem állhatnánk sorban, mert ott ugyanez előfordulhat”. Az ügy nyilvánosságbeli megjelenéséről pedig ezt mondta: „Amiről az egész ügynél inkább érdemes beszélni, az a stílus és diskurzus, ami kialakult ezzel kapcsolatban, illetve ezek színvonala, ami egészen döbbenetes. Bizonyos beszélgetések lényege, hogy lezsidóbérenc-buziznak valakit – ráadásul teszik ezt népszerű celebek –, és elküldik maszturbálni ezt a fiatalembert, az egészen elfogadhatatlan. Az pedig, hogy a Fidelitas kiad egy nyilatkozatot, amiben Teczár Szilárdnak ítélik oda »Az Év Buzgómócsingja« díjat, és ezt a komplett magyar sajtó lehozza, egészen elfogadhatatlan és minősíthetetlen – bár a Fidelitastól sokkal többet nem vártam.”

Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció (DK) tagja azt hangsúlyozta, hogy „a női-férfi egyenjogúság terén csak akkor tudunk előrelépni, ha a férfiakat ért diszkrimináció esetén is felemeljük a szavunkat”. „Magam sem értem, hogy férfiak miért nem mehetnek be a szórakozóhelyre ingyen, ha a nők igen. A jobboldal és néhány erkölcscsősz ebben a témában tett megnyilatkozása pedig tipikus. Az jár a nőnek, hogy ingyen menjen be bulizni, és ha ezt kifogásolják, akkor megindul a támadás,  de ha a buli után a párja megveri, akkor ott már csak a néma cinkosság marad. Azt hiszem, hogy ezek az emberek még mindig csak oldalbordát látnak bennünk. Először ezen a kormányoldaltól induló, sajnos mindent egyre inkább átható közgondolkodáson kell változtatni.”

Ezt az álláspontot erősítette meg Szabó Tímea is, aki szerint „nagyon gyorsan változtatni kell ezen a beszédmódon, mert nem lehet egy – akár fontos, akár nem fontos – kérdésről ilyen stílusban vitatkozni, közszereplők meg pláne nem engedhetik meg maguknak, hogy bárkiről ilyen minőségben nyilatkozzanak. Egészen döbbenten állok az eset előtt, bár sajnos ez a vitakultúra jellemző a magyar politikai világra és a közbeszédre is. Azt sajnálom, hogy a Fidelitas akkor nem szólal meg, amikor Deutsch Tamás »letimikézik«, vagy amikor Tasó László azt mondja a parlamentben, hogy »mit pofázol bele, kisanyám«. Nyilván ezt a kettős mércét is ismerjük már a Fidesz részéről”.

Szerettük volna a Fidesz női politikusait is megszólaltatni, de egészen eddig nem jártunk sikerrel. Megkérdeztük Dúró Dórát, a Jobbik politikusát is, mit gondol a témáról; ő a Jobbik Ifjúsági Tagozatának közleményét ajánlotta figyelmünkbe, amiben szerinte minden benne van, amit ő maga is, nőként gondol. Nos, ezek szerint Teczár egy okostojás, míg az EBH egy viccszervezet, és a közlemény gondolati íve azon ún. vicces várakozásba torkollik, hogy „mikor nyilvánítják hátrányos megkülönböztetésnek, hogy a női mosdókat kizárólag hölgyek használhatják, mikor vezetik be a kötelező férfikvótát az óvónőképzésben, vagy mikor törlik el a diszkriminatív anyák napját”.

Hogy eredetileg miről is volt szó, arról itt olvashatnak, a Sebestyén Balázs reggeli műsorában elhangzott nyílt buzizásra adott választ pedig itt, míg Schobert Norbert Szüret Nagydíjunkat kiérdemlő eszmefuttatását itt.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.