Kormánytagok vagyonnyilatkozatai és adóbevallásai

Árnyalatnyi eltérések

  • Böszörményi Jenő
  • 2014.04.20 12:03

Belpol

A kormány tagjai és az államtitkárok évente nemcsak vagyonnyilatkozatot tesznek, hanem az szja-bevallásukból is kötelesek közzétenni adatokat. Megpróbáltuk összefésülni a kétfajta dokumentum adatait. Pintér Sándornál 2011-ben 100 milliós eltérés volt a két bevallás között.

A magyar jogban 2008 óta létezik egy olyan szabály, mely szerint a kormány tagjai és az államtitkárok (az egyszerűség kedvéért: kormánytagok) minden évben kötelesek nyilvánosságra hozni személyijövedelemadó-bevallásuk öt adatát. A május 20-i bevallási határidőt követő tizenöt napon belül közzétett adatok eszerint összegszerűen megegyeznek az adóhivatalnak benyújtott, úgynevezett 53-as bevallásban feltüntetett adatokkal. A kormánytagok emellett minden év januárjában vagyonnyilatkozatot is tesznek, melyben előző évi adóköteles jövedelmeikről is számot adnak. Mivel a jövedelemről elvben mindkét dokumentumban teljes képet kell adni, kézenfekvő a feltételezés, hogy a két dokumentum adatai összhangban kell, hogy legyenek - ellenkező esetben joggal vélelmezhető, hogy valamelyik dokumentum nem a valós adatokat tartalmazza, vagy nem teljes körű.

Összevetettük a kormánytagok által nyilvánosságra hozott vagyonnyilatkozatok jövedelmi adatait az szja-bevallásból megismerhető adatokkal. A megvizsgált összesen több mint hetven esetből kettő kivételével vagy az szja-bevallás adataiból következő jövedelem volt alacsonyabb a vagyonnyilatkozatból megismerhetőnél - vagy fordítva. Az előbbi eset azt jelentené, hogy az szja-bevallás nem tartalmaz minden jövedelmet, az utóbbi azt, hogy a vagyonnyilatkozat hiányos. Mindkettő problematikus.

Ha a vagyonnyilatkozat jövedelmi adatait (nem számítva a külön adózó jövedelmeket) a megfelelő adózási szabályok szerint szuperbruttósítjuk és összesítjük, megkapjuk az összevont adóalap összegét - elvben ugyanazt az összeget, ami az szja-bevallásban az összevont adóalap összegeként szerepel, és amelyet a kormánytagok kötelesek nyilvánosságra hozni. Viszonylag egyszerű a helyzet, ha a közszereplőnek csak egy jövedelme van, jóval bonyolultabb, ha több. Vizsgálódásunkat 2011-re és 2012-re korlátozzuk, mivel a kétféle dokumentum összehasonlítható módon erre a két évre áll rendelkezésre.

Enyhe hiányosságok

Vegyük először azt az esetet, amikor a vagyonnyilatkozat jövedelmi adataiból számított összevont adóalap kisebb, mint az szja-bevallásban szereplő összevont adóalap összege. Az eltérés számításaink szerint többnyire legfeljebb pár százezer forint. Van azonban néhány eset, ahol jelentősebb a differencia. 2011-ben a legnagyobb különbség Pintér Sándor belügyminiszternél látható, közel 102 millió forint, 2012-ben pedig Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkárnál (5,45 millió). Számításaink szerint további hat-hét kormánytag esetében egymillió forint körüli vagy annál nagyobb az eltérés a két adat között.

Martonyi János például mindkét vizsgált évben az egymillió fölötti különbséget produkálók között szerepel. (Pintér Sándorról és Illés Zoltánról lásd keretes írásainkat.) A külügyminiszter szja-bevallásaiban az összevont adóalap összege 19400190 forint (2011), illetve 18093967 forint (2012). A vagyonnyilatkozataiban közölt jövedelemadatok alapján számolt összevont adóalap azonban ennél alacsonyabb. Martonyi e két évben változatlan, 1101900 forintos havi miniszteri fizetése mellett a Szegedi Tudományegyetem oktatójaként havonta további 58ezer forintot vett fel. E jövedelmi adatok alapján számolt (az adott évben érvényes szabályok szerint szuperbruttósított) összevont adóalap 2011-ben 17676876 forint, 2012-ben pedig 17022396 forint volt.

Miből adódhat a differencia? Feltételezésünk szerint javarészt a külföldi kiküldetési napidíjakból, amit a kormánytagok annak ellenére sem szerepeltetnek vagyonnyilatkozataikban, hogy az szja-törvény szerint ezek adóköteles jövedelemnek számítanak, összegüket következésképp a vagyonbevallásban fel kellene tüntetni. A devizanapidíjak összegéről elvben a kormánytagoknak nyújtott pénzbeli juttatások kimutatásaiból is tájékozódhatnánk: a kötelezően nyilvánosságra hozandó adatok között a devizanapidíjakat azonban nem tünteti fel valamennyi minisztérium. (A Külügyminisztérium például közölte, a Miniszterelnökség nem.) Martonyinál maradva: 2011-ben a külföldi kiküldetési díj pár ezer forint híján lefedi a különbözetet, 2012-ben pedig meghaladja azt. Államtitkára, Németh Zsolt esetében pedig a 2011-es adatok forintra-fillérre stimmelnek: vagyis Martonyinál a kétféle dokumentum adatai közötti különbség oka nagy valószínűséggel valóban a devizanapidíj.

A kormánytagok vagyonnyilatkozatai persze ettől még hiányosnak számítanak. Ennek nincs különösebb szankciója mindaddig, amíg nem bizonyítható, hogy a mulasztás szándékos volt. Ilyenkor a szankció a miniszterelnök esetében az összeférhetetlenség kimondása, a minisztereknél, államtitkárokmál pedig a felmentésük lenne.

Adócsalás, tévedés vagy trükközés?

Nézzük a fordított esetet, amikor az szja-bevallásban alacsonyabb összevont adóalap szerepel, mint amennyinek az adott személy vagyonnyilatkozatában feltüntetett jövedelemadatok alapján számításaink szerint szerepelnie kellene; vagyis mintha az szja-bevallásból hiányozna valami. 2011-ben a legnagyobb eltérés Illés Zoltánnál, 2012-ben Szatmáry Kristóf nemzetgazdasági államtitkárnál mutatkozik; az előbbinél a különbség meghaladja a 12, az utóbbinál a 9 millió forintot. Számításaink szerint a különbség 2011-ben összesen hat, 2012-ben pedig már 13 személy esetében több mint egymillió forint.

Orbán Viktornak a vagyonnyilatkozata alapján kalkulált összevont adóalapja mindkét évben jelentősen, több millió forinttal tér el az szja-bevallásban szereplő összegtől. A miniszterelnök által közzétett adatok szerint szja-bevallásaiban az összevont adóalap összege 2011-ben 18861880, 2012-ben 18898094 forint volt. Orbán Viktor miniszterelnökként felvett fizetése 1507400 forint, képviselői tiszteletdíja 231900 forint volt mindkét évben. Emellett a Helikon Kiadótól 2011-ben 248ezer, 2012-ben 114ezer forintot vett fel könykiadás jogcímén. Ezt valószínűleg a miniszterelnök esetében is kiegészíti még a vagyonnyilatkozatban fel nem tüntetett devizanapidíj. A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint ezek összege a két év alatt valamivel több mint 1,6 millió forint volt. A miniszterelnök összevont adóalapja tehát a fentieknél jóval magasabb lehetett: 2011-ben 27,5, 2012-ben pedig 26,6 millió forint. Az szja-bevallás adataihoz képest a különbség 8,7, illetve 7,7 millió forint.

Nem valószínű, hogy a kormányfő a jövedelmei után ne fizette volna meg az adót. Már csak azért sem, mert illetményeiből a személyi jövedelemadót a kifizető, vagyis a Miniszterelnökség és az Országgyűlés Hivatala havonta levonja, és átutalja az adóhatóságnak. Sokkal valószínűbb, hogy a miniszterelnök az szja-bevallásaiból nem az összevont adóalap összegét hozta nyilvánosságra. Az összevont adóalap összegének fogalmát az szja-törvény pontosan meghatározza, az 53-as bevallás kitöltési útmutatói ugyancsak definiálják, s a bevallásban is egyértelműen azonosítható: a 2011-esben a 15., a 2012-esben a 20. sor. A hivatkozott helyekből teljesen egyértelmű, hogy "összevont adóalap" alatt a különféle címen megszerzett (önálló és nem önálló tevékenységből származó) jövedelmek teljes, szuperbruttósított összegét kell érteni.

Igaz, a "söralátét-nagyságú" szja-bevallás korában nem nehéz összekeverni a dolgokat: a 2011-es és 2012-es szja-bevallásban két "összevont adóalap"-ot is meg kellett határozni, "a családi kedvezménnyel csökkentett összevont adóalapot" és "a személyi jövedelemadó megállapításánál figyelembe veendő összevont adóalapot". Hogy akkor melyik összevont adóalap nyilvánosságra hozataláról rendelkezik vajon a törvény? Mivel a jogállási törvény nem tesz semmilyen jelzőt az "összevont adóalap" kifejezés elé, logikus, hogy nem a csökkentett összeget, hanem a teljes jövedelemről tájékoztató, jelzős szerkezet nélküli "összevont adóalap összegé"-t kellene a nyilvánosság elé tárni.

A kevesebb jobb

A kormányfő ugyanakkor vélhetően azt az összevont adóalapot hozta nyilvánosságra, amely a családi kedvezmény összegével csökkentett összeg. A miniszterelnök a szóban forgó években vagyonnyilatkozatai tanúsága szerint feleségével és három gyermekével élt közös háztartásban. A családi kedvezmény 2011. január 1-jével bevezetett új szabályai alapján ő maga is jogosulttá vált a kedvezmény igénybevételére, ami három gyermek után mindkét évben legalább 7425000 forint lehetett. Ez az összeg nagyságrendileg ahhoz az összeghez közelít, amelyet az imént különbségként kiszámoltunk. A családi kedvezménnyel csökkentett összeg feltüntetése azonban formailag nyilván hibás megoldása a feladatnak.

Mindez simán lehet egyszerű tévedés is Orbán részéről. Ennek azonban ellentmond, hogy a miniszterelnök, úgy tűnik, tisztában van a különféle adózási alapfogalmakkal: 2010-es szja-bevallásában az összevont adóalap összege - a nyilvánosságra hozott adatok szerint - 24212218 forint volt, de Orbán szükségesnek vélte kézzel írott csillagos megjegyzésben tájékoztatni a közvéleményt, hogy jövedelme ennél több mint ötmillió forinttal kevesebb volt: "A 2010. évi összes jövedelmem 19064738 forint volt." Vagyis a kormányfő gond nélkül különbséget tud tenni a jövedelem és az összevont adóalap között.

A családi kedvezményre jogosult miniszterek és államtitkárok között van, aki a kormányfőhöz hasonlóan járt el, és csökkentett összeget hozott nyilvánosságra, de voltak, akik helyesen a jelzős szerkezet nélküli "összevont adóalap"-ot tüntették fel. Az előbbi csapatban játszik például a háromgyermekes Szatmáry Kristóf államtitkár, akinek összevont adóalapja alig 8,4 millió forint, holott államtitkári és képviselői fizetése alapján legalább 17,7 milliónak kellene lennie; az utóbbiban pedig, mondjuk, a kétgyermekes Répássy Róbert igazságügyi államtitkár. És persze vannak olyanok is, akiknek 2011-ben még sikerült megtalálniuk az összevont adóalapot, 2012-ben viszont már nem (például Németh Zsolt külügyi államtitkár).

Igazságos közteherviselés

Az szja-bevallásból nyilvánosságra hozandó öt adat között szerepel "az összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezmények összege" is. A 2010-ben érvényes szabályok szerint még a családi adókedvezmény összegét is bele kellett számítani ebbe a körbe. A miniszterelnök 2010-es adatai között e sorban mégis nulla forint szerepel, hiszen Orbán - magas jövedelme miatt - a 2010-ben érvényes szabályok szerint még nem vehette igénybe ezt a kedvezményt. A családi adókedvezmény rendszerének átalakításakor azonban az is megváltozott, hogy a családi adókedvezményt az adóbevallásban hol kell feltüntetni: ez a tétel kikerült az összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezmények közül, s ehelyett az összevont adóalapot csökkentő tétel lett belőle. (Technikai szempontból az adóbevallásban ezért a családi adókedvezmény adóalap-kedvezményként jelenik meg.) Magyarán, miközben az új szisztémában jövedelemhatártól függetlenül igénybe lehet venni, a kormánytagok szja-bevallásából nyilvánosságra hozandó adatok között már nem kell feltüntetni.

Nem állítjuk, hogy ez tudatos döntés eredménye volt. Mégis nehéz szabadulni a gondolattól, hogy éppen ez volt a cél: a nyilvánosságra hozandó adatok között ne kelljen szerepeltetni a sok esetben milliós nagyságrendű kedvezményt. (Sokan mégis feltüntetik ezt az összeget, s hogy teljes legyen a zűrzavar, hol az adókedvezmény, hol az adóalap-kedvezmény összegét.)

Az szja-bevallásból megismerhető adatokból az látszik, hogy a kormányfő 2011-ben és 2012-ben is kereken 16 százalék jövedelemadót fizetett. Ez a kormány hivatalos adópolitikájával egybevágó adat azonban csak úgy tud előállni, hogy a miniszterelnök összevont adóalapként a családi kedvezménnyel csökkentett adóalapot tünteti fel. A tényleges összevont adóalaphoz viszonyított adóterhelése ennél alacsonyabb, valahol 11 százalék körül lehetett. Orbán tehát már közel jár kormánya célkitűzéséhez, mely szerint a jövedelemadó-terhelést 10 százalék alá kell szorítani. Más kormánytagok pedig - például Varga Mihály vagy Szócska Miklós - már 2011-ben és/vagy 2012-ben is ebbe a klubba nyertek bebocsátást.

S hogy ki volt az a két kormánytag, akinek a vagyonnyilatkozatát és adóbevallását sikerült úgy kitöltenie, hogy számításaink szerint az adatok forintra összhangban legyenek? E bravúr 2011-ben Varga Mihálynak, 2012-ben pedig Fónagy Jánosnak jött össze. Teljesítményüket ugyanakkor lerontja, hogy a vizsgált két év közül erre csak az egyikben voltak képesek.

A belügyminiszter eltéved a sorok között

Pintér Sándornak a 2010., 2011. és 2012. évi szja-bevallásából is nyilvánosságra kellett hoznia adatokat. A 2010-es adatlapon Pintér a rubrikák mellé akkurátusan odaírta a lap szélére az adóbevallás sorának számát és oszlopának betűjelét: "28. sor d", "29. sor c", "35. sor c", "179. sor d" és "179. sor e". Ez elsőre nagyon precíznek tűnhet, a probléma azonban az, hogy az első három adat nem jó, a törvény ugyanis nem ezeknek a közlését írja elő.

Összevont adóalapként a belügyminiszter 1,62 milliárd forintot, az összevont adóalap adójaként viszont mindössze 4,5 millió forintot tüntetett fel, ami egy egészen hihetetlen, 2,7 ezrelékes adóterhelést jelentene. Igaz, azt is jelezte, hogy e két adat a 28. sor d oszlopában, illetve a 29 sor c oszlopában szereplő összeg. Ha fellapozunk egy 2010-es adóbevallást, láthatjuk: a Pintér által akkurátusan hivatkozott rubrikákban egyrészt a 2010. évi összes jövedelem, másrészt a számított adó volt feltüntetendő. A belügyi tárca vezetőjének helyesen a 27. sor d oszlopába és a 36. sor c oszlopába írt adatokat kellett volna nyilvánosságra hoznia (s hasonlóképpen, az összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezmények összegeként a 35. helyett a 46. sor c oszlopába írt összeget kellett volna szerepeltetni).

2011-ben Pintér már nem tesz lapszéli megjegyzéseket. Vagyonnyilatkozatának jövedelmi adataiból azonban sehogy sem tudtuk kikalkulálni az összevont adóalapként feltüntetett 118,7 milliós összeget. Pintér miniszteri fizetése 1,1 millió, ezen túlmenően csupán 143 ezer forintos nyugdíját tünteti fel (amely nem adóköteles jövedelem), más jövedelemről nem számolt be. Az e jövedelemadatok alapulvételével számított összevont adóalap 16,8 millió forint, a két összeg közötti különbség pedig majdnem 102 millió forint. Szja-bevallása szerint Pintérnek volt még 476,8 millió forint külön adózó - az összevont adóalapba bele nem számítandó - jövedelme; ez vélhetően a cégei eladásából szerzett jövedelem. Az adat ugyanakkor hiányzik a vagyonnyilatkozatából. Ugyanez a helyzet 2012-ben is: az szja-bevallásban szerepeltetett 503,4 millió forint külön adózó jövedelem a vagyonnyilatkozatban nem jelenik meg. (Vagyonnyilatkozataiban Pintér a cégeladásból származó, még hátralévő követeléseit tünteti csak fel.) Az összevont adóalap összege viszont ebben az évben végre nagyjából stimmel: a vagyonnyilatkozat alapján számított és az szja-bevallásból közzétett adat közötti különbség nincs 100 ezer forint.

 

Az Illés-rejtély

Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár 2011-ben 12,2 millió forinttal kisebb, 2012-ben viszont 5,45 millió forinttal magasabb összevont adóalapot hozott nyilvánosságra, mint amely a vagyonnyilatkozataiban közölt jövedelmi adatokból kiszámolható. "Foglalkozásából származó havi adóköteles (bruttó) jövedelem"-ként valamennyi vagyonnyilatkozatában a Közép-európai Egyetemtől (CEU) kapott 850 ezer forintos egyetemi tanári fizetését jelölte meg. Országgyűlési képviselőként felvett 231 900 forintos képviselői tiszteletdíját nem kellett feltüntetnie, 997 200 forintos államtitkári illetményét azonban köteles lett volna minden évben szerepeltetni, ez azonban csak a legutóbbi évről közzétett nyilatkozatában tűnik fel (és akkor is hibásan, bruttó helyett nettó összeget ad meg: 650 ezer forint). Vagyonnyilatkozata szerint Illés más jövedelemmel nem rendelkezik. Ezen adatok alapján az összevont adóalap összegének 2011-ben 31,33 millió, 2012-ben 30,68 millió forintnak kellett volna lennie, az államtitkár által az szja-bevallásból közzétett adatok szerint azonban 19,11 millió, illetve 36,13 millió forint volt.

A jelentős eltérésre nem tudtunk magyarázatot találni: sem a devizanapidíjak (melyek összege nem ismert), sem az esetleg igénybe vett családi kedvezmény (az államtitkár közös háztartásban él gyermekével) nem képes ilyen mértékű különbséget lefedni.

Neked ajánljuk