Szada és Mogyoród között, az M3-as autópálya mellett hatos stócokban sorakoznak a nyolcvan centi átmérőjű, 16-17 méter hosszú acélcsövek. Legalább húsz kilométernyi vezeték várt arra az ünnepi hétvégén, hogy része legyen a szlovák-magyar gázvezetéknek, és a miniszterelnöki vízió szerint akár már két hét múlva északi-tengeri eredetű földgázt szállítson a hazai fogyasztóknak. Orbán Viktor március elején Brüsszelben fogalmazta meg, hogy ha az ukrán válság miatt leáll az orosz földgáz szállítása, a március végére elkészülő vezetéken a nyomáspróbák után akár már lehetne is norvég gázt szállítani. A szakemberek meg kínosan mosolyognak, ha ezt hallják.
Térnyerés
"Jó estét kívánok, megjöttek a fehérvári huszárok" - Orbán Viktor és Nemcsák Károly emlékezetes pálinkázós videójában kettejük között egy ősz bajuszú úriember mosolyog, a pálinkafőzde tulajdonosa, Pap Géza. Volt olyan lista, amelyen ő volt Magyarország 7. leggazdagabb embere. Vagyonát nem a pálinkából szerezte, 1990-2000 között az Olajterv energetikai tervező- és kivitelező vállalat vezérigazgatója volt. Az Olajterv ekkor még a Mol többségi tulajdonában állt, 2000-ben azonban elkezdődött egy folyamat, amelynek a végén, 2006-ra Pap Géza lett a többségi tulajdonos. Társa volt például a luxemburgi Olajterv S. A., és egy ideig a Defend Kft. is. Pap Géza vagyonát az Opten.hu céginformációs rendszer legutóbb 66 milliárd forintra becsülte.
A Hernádi Zsolt és Csányi Sándor fémjelezte Mol-csoport kifejezetten rossz üzletet csinált, amikor kiszervezte az Olajtervet a cégcsoportból, hiszen az 2000-től máig is nagyrészt a Molból él. Az Olajterv Zrt. honlapján 2000-től máig felsorolt 38 projektből legalább 24 köthető a Mol-INA-Slovnaft-TVK-csoporthoz, és hasonló a helyzet a leányvállalatoknál is. Versenytársait, amelyek esetleg energetikai tervezést és kivitelezést vállaltak volna a Molnak, szisztematikusan bekebelezte. Szerencsére a Mol magáncég, így tendereztetnie csak a vezetéképítésben kell (uniós előírások miatt). Az egyre növekvő Olajterv-csoport előbb csak megkerülhetetlen lett, később jószerivel monopolhelyzetbe került. 2011-ben 70 milliárdos nyereséget produkált például, és 17 milliárdos osztalékot fizetett (főleg Pap Gézának), s azóta is szépen teljesít. Az Olajtervet a szakma mindvégig a Mol-érdekszféra részének tekintette, még ha a profit nem is a "magyar multinál" csapódott le.
Pap Géza személye pedig jó kapocs volt a Mol-menedzsment és Orbán Viktor között. A ma 71 éves, tekintélyes mérnök nemrég kisebbségi részesedést vásárolt például a Garancsi István tulajdonolta Videoton labdarúgócsapatban is. Talán ennek a jó viszonynak is köszönhette az Olajterv, hogy elnyerte a szlovák-magyar gázvezeték megépítését is. A láncolat az állami tulajdonú MVM Zrt.-től indul, amely - részben uniós forrásból - fizeti a projektet. A beruházó az MVM projektcége, a Gáz Tranzit Zrt. Az MVM-csoport élén jelenleg a Közgép tulajdonolta E-OS nevű cég egykori vezetője, Baji Csaba áll; a szakma nem minden alap nélkül tekinti az állami MVM-et a Simicska-érdekszféra részének. (A Fidesz-közeli szolnoki üzleti körről lásd például: Rejtélyes holland a Simicska-birodalomban, magyarnarancs.hu, 2011. december 27.)
A kivitelező a közbeszerzési eljárás során nyertes egyik Olajterv-leányvállalat, az OTF Fővállalkozó Zrt. lesz, amely, ha nem minden zökkenő nélkül is, de a második körben végül elnyerte a 36 milliárd forintos projektet. A kormánydöntés szerint a Mol-partner épít, az MVM-szféra pedig üzemeltet. Utóbbit a kormány az abszolút esélyes Mol-leányvállalat, a Földgázszállító Zrt. helyett a Gáz Tranzit Zrt.-re kívánta bízni. Egyet ide, egyet oda - így nézett ki a képlet egészen tavaly októberig, amikor azonban az Európai Bizottság megtiltotta, hogy ugyanaz a cég legyen a beruházó és az üzemeltető, sőt az unió kifejezetten a Mol-leányvállalatot ajánlotta a kormány figyelmébe.
A játszma ekkor vett új fordulatot. A kivitelező Olajterv megmaradt, de fő tulajdonosa, Pap Géza hirtelen úgy ítélte meg, hogy 71 éves korára tekintettel 47 százalékot elad a 62 százalékos tulajdonrészéből az eddig hosszútávfutóként és kockázatitőke-befektetőként (alig) ismert, az energetikában járatlan Polony Istvánnak. Polony hirtelen elnök-vezérigazgató is lett, aki első nyilatkozatában máris Paks 2 megépítésében és a Déli Áramlat csővezeték kivitelezésében látta a cég jövőjét. Ha Polony valóban a mellényzsebéből rántotta elő az Olajterv valószínűleg több tízmilliárd forintos vételárát (a Figyelőnek saját forrásokat és magánkölcsönöket említett), nem vállalt túl nagy kockázatot: elég az MVM-mel jóban lenni, és máris építheti a szlovák-magyar gázvezetéknél nagyságrendekkel nagyobb beruházásokat. Ha viszont netán stróman, akkor ideális választás, mert direkt kapcsolata nem mutatható ki az MVM-érdekszférával. Hogy az Olajterv-tulajdonosváltás nem feltétlenül baráti kivásárlás, azt jelzi az is, hogy az Olajterv-csoportban megkezdődtek a személycserék. Vagyis azoknak lett igazuk, akik szerint az Orbán-kormányra amúgy sem jellemző nagykoalíciós-konszenzusos megoldás az energetikában is csak ideig-óráig állhat fenn, és a Mol kiszorítása a nagy projektekből lépésről lépésre folytatódik. Ebben pedig cseppet sem segít a Molnak, hogy elnök-vezérigazgatójának sorsa a horvát büntetőeljárásban nagymértékben Orbán Viktor akaratától függ. (Lásd: Adja vagy nem adja?, Magyar Narancs, 2013. október 10.)
Paks és a Déli Áramlat a fényes bizonyítéka annak, hogy a magyar energiafüggetlenségi harc elbukott. Orbán Viktor 2012 elején egy újságírói háttérbeszélgetésen még arról fantáziált, hogy egy év elteltével, azaz 2013-ra bejelentheti: Magyarország már nem függ egyoldalúan az orosz energiaforrásoktól.
A lózungok mögött
A szlovák-magyar gázvezetéket most azért igyekezett szimbólummá emelni, hogy e kudarcot legalább egy pillanatra feledtesse. Jenei András, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatója szerint igaz, hogy a szlovák-magyar cső rákapcsolódhat a cseh rendszerre, amelyről elvileg elérhető az a nyugat-európai vezetékrendszer, ahonnan - nagyon elméletileg, az áramlási irányok megfordításával - északi-tengeri földgáz lenne importálható. Ám a valóság az, hogy a szlovák-magyar vezeték, csakúgy, mint az Ausztria felől belépő HAG-vezeték, Ukrajnán keresztül szállított orosz molekulákat hoz, akár a Testvériség-2 Beregdarócnál, Kárpátalja felől belépő vezetéke. Ha tehát az ukrán helyzet a közeli napokban eszkalálódik, és a 2009-eshez hasonló gázválság lép fel, akkor e három cső egyszerűen elapad. Később, a szlovák-magyar vezeték beüzemelésével, lekötött kapacitásokkal elvileg a HAG és a szlovák-magyar vezeték együtt képes lehet nyugati eredetű gáz fizikai behozatalára is, ami vészhelyzetben - kiegészülve a hazai kitermeléssel - átmenetileg elegendő lehet a hazai igények fedezésére. De Jenei szerint a szlovák-magyar vezeték legfontosabb előnye, hogy javítja az alkupozíciónkat az oroszokkal folytatott gáztárgyalásokon. 2015 nyaráig tart a hosszú távú magyar-orosz gázmegállapodás, amelynek újratárgyalása már megkezdődött, és ebben az E.ON gázüzletágának megvásárlásával a magyar kormánynak főszerep jut. A gázáralkuban érv lehet, hogy akár más gázforráshoz is hozzáférünk - igaz, a paksi hitelszerződés nem éppen azt jelzi, hogy az Orbán-kormány kemény tárgyalási ellenfele lenne Putyin rezsimjének.
Az orosz energiafüggőség mindenesetre megmarad, sőt a Déli Áramlat megépítésével erősödik is. A Déli Áramlattal Ukrajnát megkerüljük ugyan, de az alapprobléma fennmarad. Jenei szerint az ukrán válságra most úgy lehetne felkészülni, ha a hazai gáztárolókat azonnal elkezdenék feltölteni.
Ebben egyetért vele Holoda Attila energetikai szakember is, aki a Molnál és az Orbán-kormány energiaügyekért felelős helyettes államtitkáraként is dolgozott. ' úgy véli, súlyos hiba, hogy a nemrég állami tulajdonba vont hazai gáztárolók mindössze 10 százalékban vannak feltöltve. "Az a gond, hogy a kormányban elmúlt az az egészséges veszélyérzet, amely a 2000-es évek derekán, az akkori ukrán-orosz gázviták idején kialakult" - mondja. Az előző kormány gáztároló-építési projektjei akadályozták meg, hogy 2009-ben a leállt gázszállítás súlyos gondokat okozzon. Ha ma leállna a gázszállítás Ukrajnán keresztül, és elapadna a Testvériség 2, valamint a HAG-vezeték, akkor Holoda számításai szerint - bekalkulálva a hazai kitermelést is - mintegy húsz napra lenne elegendő a hazai gázkészlet; hidegebb idő, nulla fok esetén pedig csak tíz napra. Holoda korábban sérelmezte, sőt köztörvényes bűncselekménynek nevezte, hogy a gáztárolókból eladtak úgynevezett párnagázt is. A hazai tárolók nem tartályok, hanem egykori gázmezők porózus kőzetei. Ha ezekben csökken a nyomás, a gáz helyére víz áramolhat, ami az egész tárolót tönkreteheti; a párnagáz a nyomás kiegyenlítéséhez kell. Holoda szerint évente egyszer amúgy is illene feltölteni a tárolókat, és erre most, az ukrán válság miatt itt lenne a kiváló alkalom.
A tárolófeltöltés ma ugyanolyan kormányzati döntést igényel, mint a vezetéképítés, a kivitelezőválasztás, az üzemeltetés, az ár és a többi. Orbán Viktor kormánya négy év alatt maga alá gyűrte az energetikai szektor szép darabjait, és aligha áll meg félúton, ha újra megkapja a választók bizalmát.
