Módosította a halottvizsgálattal összefüggő rendeleteket a Magyar Közlönyben megjelentek szerint Orbán Viktor miniszterelnök. Ezek a változtatások érintik a temetőkről, a temetkezésről, a boncolásról és a halottak vizsgálatáról szóló korábbi szabályokat is – írja a hvg.hu.
A rendeletmódosítás értelmében az elhunyt azonosítására való űrlapokat a jövőben két végtagra is fel kell helyezni, a helyszínen halottvizsgálatot végző orvos, vagy a mentőtiszt kell, hogy gondoskodjon. A holttestek szállítóinak figyelmét pedig egy piros lappal ezentúl külön fel kell hívni arra, ha az elhunyt fertőző betegségben halt meg.
Az űrlapokon rögzíteni kell a nevet, személyi számot, születési helyet és időt, halál idejét és helyét. Ha utóbbi adatok nem ismertek, akkor a szakembereknek meg kell becsülniük azokat. Rögzíteni kell az intézmény nevét, ahová a holttestet viszik, a szállítást végző szervezet és a személy nevét, a szállítást elrendelő orvost vagy menttőtiszt nevét, munkahelyét, beosztását, elérhetőségét.
Az elhunytat ismeretlennek kell tekinteni, amíg a pontos azonosítása meg nem történik.
Ezalól csak a halvaszületett magzat, valamint az élve született, de a szülést követő 168 órán belül elhunyt gyerek kivétel.
Mentőtiszt helyszíni halottvizsgálatot csak külön képzés után végezhet, koraszülött holttestét még a képzés után sem vizsgálhatja. A mentőtiszt helyszíni halottvizsgálatot akkor sem végezhet, ha az elhunyt egészségügyi adatai nem érhetők el. Ilyenkor köteles átadni egy orvosnak a holttest további vizsgálatát.
Ha egy holttestnél gyanítják, hogy nem természetes halállal hunyt el, akkor helyszíni vizsgálatot csak a jogszabályban erre feljogosított orvos végezhet. Ilyenkor a temetéshez és a hamvasztáshoz szükséges engedélyt az ügyben eljáró hatóság állítja ki. Ha nem tudni, hogy ki volt egy elhunyt kezelőorvosa, akkor a holttestet a halálhoz legközelebbi patológiára kell vinni, ahol döntenek majd arról, hogy kell-e boncolni a testet, vagy sem, számolt be a portál.
