A napokban dönt az Országgyűlés a sokat vitatott, "a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról" szóló T/1747-es törvényről, de az egyes közmédiumok dolgozóit már hétfőn értesítették az átszervezésekkel járó változásokról. Valószínűleg több száz dolgozót is elbocsáthatnak, míg az állományban maradók többsége jogilag a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap fennhatósága alá kerül. Kiürülhetnek a közszolgálati médiumok szerkesztőségei: mostantól minden hírszerkesztői tevékenység az MTI-hez, a műsorkészítéshez szükséges infrastruktúra és forrás pedig a vagyonkezelő alaphoz tartozik.
November 22. óta több mint kétszáz módosító indítványt nyújtottak be az ellenzéki pártok a T/1747-es törvényhez, döntő többségük azonban a piaci alapon működő média szabályozására vonatkozik. Ezekben engedékenyebb lesz a kétharmados országházi többség, az viszont több mint valószínű, hogy a közszolgálati médiát érintő paszszusokat érdemi változtatás nélkül fogadják el. A közszolgálati tájékoztatás rendszerének új struktúrájáról július 22-én már döntött a parlament: ennek értelmében az addig különálló közszolgálati műsorszolgáltatókat (MTV, Duna Tv, Magyar Rádió), illetve az MTI-t felügyelő közalapítványokat egy csúcsközalapítványba vonták öszsze, ezt a közalapítványt pedig a közszolgálati kuratórium felügyeli. A kuratóriumnak nyolc tagja van: hármat a kormánypártok, hármat az ellenzéki pártok jelöltek, de a politikai akarat megvalósulását az utóbbiak sem veszélyeztetik, mivel további egy tagot a médiatanács elnöke, Szalai Annamária, egyet pedig a négy Fidesz-delegáltból álló médiatanács küldött a testületbe. A törvény egy alkotmányellenes passzussal kizárta annak eshetőségét is, hogy a kuratórium működésképtelenné váljék, hiszen szövege szerint "nem akadálya a kuratórium megalakulásának, ha akár a kormánypárti, akár az ellenzéki oldal nem állít jelöltet". Noha a kuratórium feladata volt megválasztani a közszolgálati médiumok vezetőit, érdemi beleszólása nem volt a döntésekbe. Az ellenzéki delegáltak csak a médiatanács és elnöke ajánlásait mérlegelhették, de azt is fölöslegesen, hiszen második körben már egyszerű többség is elegendő volt a jelöltek megválasztásához. Jónás István, a Lánchíd Rádió főszerkesztője kapta a Magyar Rádió vezetői székét; Medveczky Balázs maradt a köztévé élén, amiben szerepe lehetett annak is, hogy a kormányváltás után egyből kinevezte hírigazgatónak Élő Gábort, a Lánchíd rádió akkori főszerkesztőjét, az Echo Tv korábbi hírigazgatóját. Az MTI új elnöke Belénessy Csaba, a Lánchíd rádió korábbi főszerkesztője lett, aki már egyik első, a 168 Órának adott interjújában igyekezett meghálálni a belé vetett bizalmat ["Egy közszolgálati médium legyen lojális a kormányhoz és tisztességes az ellenzékhez. (...) Az nem megy, hogy elfogadjuk a tisztséget, majd szembeszegülünk a megbízóval."] Értesüléseink szerint Ókovács Szilveszter, a Hír Tv műsorvezetője kimondottan a miniszterelnök szándéka szerint kapta meg az egyes korábbi elképzelések szerint megszüntetni kívánt Duna Tv elnöki posztját.
Alapos gyanú
A közszolgálati kuratórium legfőbb feladata épp az lenne, hogy a gazdasági társaságok közgyűlési jogait gyakorolva ellenőrizze a közmédiumok működését. Helyettesítené a megszűnő felügyelő testületeket is, amelyek kontrollfunkciót töltöttek be a közmédiumok gazdálkodása felett. Ez év július elején Cselényi László, a Duna Tv elnöke például azért kényszerült lemondásra, mert Szabó László, a televíziót felügyelő Hungária Televízió Közalapítvány egyik Fidesz-delegáltja panaszt tett ellene két, több mint kétmilliárd forint összegű gyanús szerződés miatt. Július végére aztán kiderült: a közmédiumok átlátható működése mégsem annyira fontos szempont. Az Országgyűlés egy utolsó pillanatban elfogadott módosító indítvánnyal megteremtette a jogi lehetőségét annak, hogy minden érdemi jogosítványától megfossza a kuratóriumot és az egyes közmédiumokat. E passzus létrehozta a médiatanács kezelése alatt működő új jogi személyt, a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alapot. Egy októberi határozat értelmében a továbbiakban ez a szerv diszponál a megszüntetett közszolgálati részvénytársaságok teljes vagyona felett. Az alap vezetőjét, Fazekas Csabát - a korábban Simicska Lajos érdekeltségéhez sorolt Hung-Ister Zrt. vezetőjét - és fő beosztottjait Szalai már kinevezte, az alap jogosítványairól és a vele szemben támasztott elvárásokról viszont csak a most elfogadásra váró tervezet rendelkezik. Eszerint a komplett közszolgálati műsorgyártás és vagyongazdálkodás is az alap fennhatósága alá kerül. "A miniszterelnöknek ezzel közvetlen ráhatása lesz a közmédia tartalmi és pénzügyi kérdéseire. Orbán Viktor, az általa kijelölt hatósági elnök, Szalai Annamária és az alap általa kinevezett vezetője, Fazekas Csaba egy megtörhetetlen és egyenes hatalmi vonalat alkot. Az alap helyzetbe hozásával a közmédiumok Szalai által kiválasztott igazgatói gyakorlatilag teljesen súlytalanná váltak, a vezérigazgatók pedig csak abban reménykednek, hogy valami programigazgatási jogosultságot kapnak azért" - véli a hírügynökségben korábban magas beosztásban dolgozó, jól értesült interjúalanyunk. Az alap vezetőinek ellenőrző szervek kritikáitól sem kell tartaniuk, ugyanis a támogatáspolitikáról, az éves tervről és beszámolójáról csak a Közszolgálati Költségvetési Tanáccsal kell egyezkedniük. E testületben a négy közszolgálati vezérigazgatón túl csak az alap elnöke és a Domokos László vezette Állami Számvevőszék két delegáltja kapott helyet. A tervezet ugyan rendelkezik arról, hogy létre kell hozni egy felügyelőbizottságot, ám eszerint annak elnökét és négy tagját is a médiatanács elnök asszonya jelöli ki - mindenféle megkötés nélkül. ('k aligha kekeckednek majd - nota bene: a tiszteletdíjukról is Szalai dönt.) Ez egyszersmind azt jelenti, hogy a költségvetés keretszámai szerint az alap gazdálkodására elkülönített, a közszolgálati műsorgyártás és üzemben tartás fedezetét nyújtó kb. 63,1 milliárd forint elköltésének mikéntjére a közszolgálati kuratórium ellenzéki tagjainak - és a nyilvánosságnak - nemhogy ráhatása, de rálátása sem lesz. Ez alkotmányellenes, és szembemegy alapvető uniós követelményekkel, hiszen semmiféle intézményes garanciát nem rendel a közszolgálat transzparens működéséhez, ráadásul a költségvetés számainak nyilvánossá válásával már az is világos, hogy az összevonásoknak semmiféle kiadáscsökkentő funkciójuk nincs. "Amikor októberben felállt a kuratórium, fontos jogosítványok voltak hozzánk rendelve. Komoly befolyásunk lehetett volna a magyar vizuális kultúrára: például meghatározhattuk volna annak az összegét, hogy az MTV-ben mennyi pénzt kell új, magyar gyártású, kulturális tematikájú tévéműsorokra költeni, mennyit és mit rendelhetnek az egyes közmédiumok belső, illetve külső gyártásban. Ráláthattunk volna a több tízmilliárd forint értékű archivált anyag és ingatlantulajdon kezelésére is. Ez most mind kiment az alaphoz. Ugyan a száz-, illetve háromszázmillió forint feletti szerződésekbe továbbra is van betekintésünk, csak épp az MTV nem fog ilyen műsorokat gyártani, mert innentől kezdve azt is kizárólag az alap végzi" - panaszkodott a Narancsnak a kuratórium egyik ellenzéki delegáltja, aki szerint a kuratórium ezzel gyakorlatilag adminisztratív testületté silányult.
A tervezet egyébiránt indoklás nélkül közli: az alap ab ovo mentesül az állami vagyonról szóló törvény alól. Legalább ennyire meghökkentő az az elfogadásra váró passzus is, mely szerint amennyiben az állam nem folyósítja az éves közszolgálati hozzájárulást az alap számára, "a médiatanács elnökének írásbeli megkeresése alapján három munkanapon belül a Magyar Nemzeti Bank jogosult és egyben köteles az elmaradt közszolgálati hozzájárulás mértékének megfelelő összeggel a kincstári egységes számlát az alap pénzforgalmi számlája javára megterhelni." Ezzel a Fidesz uralta közmédia bebiztosítja magát arra a nem várt eshetőségre is, ha a ma kormányzó pártok kiszorulnának a hatalomból.
Vezérlő szellemek
Hétfőn az egyes közmédiumok vezetői bejelentették: az alkalmazottak döntő része jövőre az alap alkalmazásába kerül. Nem hangzott el, de a Hírszerző már múlt héten tudni vélte, hogy az egyes részvénytársaságok alkalmazotti létszámát maximum 49 főre csökkentik - talán mert 50 fő a minimálisan szükséges létszám üzemi tanács felállításához. Az átcsoportosítást két tényező is indokolja. Egyrészt Belénessy már hetekkel ezelőtt arról nyilatkozott - ezt a törvénytervezet meg is szövegezte -, hogy a közszolgálati híranyagok gyártását a jövőben kizárólag az MTI végzi, ezzel pedig a közmédiumok autonóm szerkesztőségei fölöslegessé válnak. Másrészt egyre valószínűbb - és alighanem ez a nyomósabb érv -, hogy a jelenleg a közmédiában dolgozó több mint 3000 alkalmazott közül több száznak mennie kell. Ám mivel a közmédiában nem köztisztviselők dolgoznak, a munkáltató elbocsátás esetén indoklási kötelezettséggel tartozna munkavállalói felé. Ez alól akkor mentesülhet, ha átszervezésre hivatkozik - így a kirúgni kívánt dolgozókkal az alap egyszerűen nem köt új szerződést, a közmédiumoknak pedig nem kell tartaniuk munkajogi perek százaitól. A leépítések késleltetését magyarázhatja, hogy január 1-jén lép életbe a végkielégítések megadóztatásáról szóló törvény, így a hosszú évek óta közmédiában dolgozó alkalmazottak komolyabb anyagi vonzat nélkül lesznek elbocsáthatók. Egy, a közmédiából eltávolított riporter elmondása szerint olyannyira csak politikai szempontok dominálnak az átszervezés során, hogy "illetékesek már megkerestek magas beosztású tisztséget betöltő önkormányzati politikust, és érdeklődtek nála, melyik tudósítóval szeretne együttműködni a jövőben".
Az egyes közmédiumok alkalmazottai között a nyári váltások óta amúgy is egyre feszültebb a hangulat. "A riporterek és szerkesztők jó része idáig egyszerű egzisztenciális okok miatt adta a nevét ahhoz a pártpropagandához, ami a köztévében az elmúlt hónapokban zajlott. Egyesek emiatt politikai lojalitást színleltek, mások hülyének tettették magukat, többen szégyellték magukat, és csak szemlesütve mertek összenézni. A mai gazdasági helyzetben még a legjobbak számára is nehéz állást kapni a médiában. Többségük eddig nem mert lépni, családot kell eltartaniuk" - festette le a hangulatot az MTV egyik díjnyertes, a hírszerkesztőségből eltávolított riportere, aki szerint a hírigazgató Élő Gábor vezetői stílusa és szerkesztői tevékenysége több, amúgy a Fidesszel szimpatizáló riporternél is kiverte a biztosítékot. Élőt korábbi főnöke, Belénessy ajánlotta Szalai figyelmébe, Medveczky tévéelnök pedig aligha ellenkezhetett. Az új hírigazgató a kinevezését követően hét politikai szerkesztőt és riportert bocsátott el, hat - köztük több díjnyertes - riportert pedig eltávolított a hírosztályról és a politikai műsorok közeléből. (Eközben a közéleti osztályt a Fidesz korábbi sajtófőnöke, Havasi Bertalan apja, Havasi János vette kezelésbe.) A műsoridőből az elmúlt hónapokban teljesen kiszorultak a kormánykritikus vélemények; egyetértő MTV-forrásunk szerint "magánnyugdíjpénztár-ügyben még a Hír Tv is sokkal elegánsabban tájékoztatja nézőit". Ám Belénessy jobbkezeként Élő pozíciói annyira biztosak, hogy a jelek szerint ő lesz az MTI központi hírszerkesztőségének első embere. Kinevezésében a hírek szerint Heltai Péternek is komoly szerepe lehet, a Hírszerző értesülései szerint ugyanis az MTV egykori főszerkesztője áll a központosítás koncepciója mögött. Az internetes portál forrásaira hivatkozva valószínűsíti: Orbán épp azért vonta be Heltait a stratégia kialakításába, hogy ezzel ellensúlyozza a - komoly jogosítványokkal rendelkező - médiahatóság mindenkori elnökének pozícióját. Miután hivatalos beosztása nincs, Heltai állásait feltehetően az sem gyengíti, hogy a napokban kiderült: a nyolcvanas években kapcsolatban állt a román állambiztonsági szolgálattal.
A Heltai-féle koncepció lényege, hogy a lehető legközelebb hozza egymáshoz az MTI eddigi hírügynökségi és a közmédiumok eddigi hírszerkesztői tevékenységét. Belénessy piacvezetővé tenné a közszolgálati portálokat, ennek megfelelően az átszervezés egyik legfontosabb eleme, hogy 2011 második felétől kezdődően az MTI hírszolgáltatásai ingyenesek lesznek. Így a hírgyár anyagait kisebb regionális honlapok, ügynökségek is szabadon felhasználhatják majd, ami a hírpiac teljes átrendeződését is magával hozhatja.
A vezérlő szelleme
"Lehet, hogy látszólag valami ördögi terv készül a háttérben, de valójában a döntéshozóknak fogalmuk nincs, működőképes lesz-e a rendszer" - árnyalta a képet a folyamatokat testközelből szemlélő kuratóriumi forrásunk. "Munkatársaim történelmi feladat részesei lehetnek, hiszen megkíséreljük létrehozni a magyar BBC-t" - nyilatkozta nemrég Belénessy, és szintén a brit közszolgálati modellre utalt parlamenti felszólalásában L. Simon László, a kulturális és sajtóbizottság fideszes elnöke. Mindez nagyon jól hangzik, csak sajnos köszönő viszonyban sincs a valósággal. A BBC-ben semmilyen hírügynökségi munka nem zajlik, az újságírók független hírügynökségek anyagaival dolgoznak. Másfelől a brit közszolgálati médiában nemcsak az egyes csatornák szerkesztőségei (BBC One, BBC Two, BBC World Service, a BBC rádiói és internetes portáljai) működnek elkülönülten, de az egyes csatornák különböző időpontokban jelentkező híradóit, a felhasznált hírek szelekcióját is autonóm stábok készítik. "A magyar BBC-ben" viszont az elképzelések szerint minden szál Élő Gábor kezében találkozik: ő rendelkezik arról, mely hírek milyen kommentárral, milyen sorrendben és mekkora terjedelemben kerülnek a közszolgálati csatorna nézői és hallgatói elé. A megrendelő közmédiumoknak nemhogy önálló hírszerkesztői kompetenciája, de tudósító stábja sem igen lesz, maximum háttérműsorok készülnek majd a szerkesztőségekben. "A BBC-nél elvárás az újságírói függetlenség. Előfordul, hogy gyakorlatilag a vágószobából kerül kilövésre az anyag a nagy sietség miatt, anélkül, hogy az adott műsor főszerkesztője vagy bármilyen felettes látta volna. Nem beszélve arról, hogy a BBC állandóan fasírtban van a mindenkori kormánnyal" - mesélte a Narancsnak a BBC-t jól ismerő magyar riporter. 2003-ban például Andrew Gilligan, a BBC rádió vezető katonapolitikai tudósítója egy riportjában, ismeretlen forrására hivatkozva azt állította, hogy a brit kormány szándékosan manipulálta az iraki tömegpusztító fegyverek létezését bizonyító hírszerzési dossziét. Az ebből kipattant Hutton-ügy miatt valóságos háború alakult ki a kormány és a csatorna között, aminek következtében a BBC fennállása egyik legnagyobb válságába sodródott, elnöke és a rádió főszerkesztője önként távozott posztjáról. "A BBC újságírói nemcsak a kormánytól, hanem mint a Hutton-ügy mutatja, saját vezetőségüktől és szerkesztőiktől is függetlenek, sőt utóbbiak gyakorlatilag meg is követelik tőlük ezt" - fűzte hozzá mindehhez az angol közszolgálati média világában tapasztalt újságíró forrásunk.
Az összehasonlítás abszurditását azért hangsúlyozzuk, mert kormányzati politikusok nem először próbálnak felszínes szakmai érveléssel és populista lózungokkal eltorzítani teljesen nyilvánvaló politikai szándékokat. Visszatérően demokratikus politikai és társadalmi felhatalmazásukra hivatkoznak, a BBC-modell kapcsán arról mégis hallgatnak, hogy Angliában a közszolgálatisággal szemben támasztott társadalmi elvárásokat a tízévente újrafogalmazott Királyi Charta (Royal Charter) határozza meg. Ezt ugyan a brit parlament fogadja el, előkészítését viszont három éven át húzódó társadalmi vita előzi meg. Ezzel szemben az új magyar közszolgálatisággal kapcsolatos elvárásokról a kormány nyilvánosan sem újságírói szervezeteket, sem a média képviselőit és semmilyen társadalmi csoportot nem kérdezett meg. Elvileg civil kontrollt gyakorolhatna a rendszer felett az ún. Közszolgálati Testület, ám az alaphoz történt átszervezések következtében e tanács is elvesztette érdemi funkcióját. Kuratóriumi forrásunk szerint ez idáig sem a Közszolgálati Testület összehívásáról, sem a közszolgálatiság kritériumait meghatározni hivatott Közszolgálati kódexről nem kaptak tájékoztatást.
