„Az államnak most fegyverekkel kell védekeznie”

  • narancs.hu
  • 2015. október 12.

Belpol

Kampányeszközt csináltak a gyerekekből – az Eötvös Károly Intézet reakciója a CÖF és a zákányi polgármester nyilatkozatára, illetve az Alapjogokért Központ közleményére.

A zákányi óvodásokat kivitték a határra, ahol a szögesdrót tövében a katonáknak cuki ajándékokat osztogattak, énekeltek, majd felszálltak a harcjárművekre, sőt felpróbálták a rohamsisakokat is, amivel – a sajtóbeszámolók szerint – nagy örömöt szereztek úgy a honvédeknek, mint az óvodapedagógusoknak. Továbbá egyenként, felismerhetően bekerültek az állami televízióba is. A forgatócsoport ugyanis véletlenül éppen arra járt.

Eltörölnénk a nemi szerepeket, és feminizálni akarjuk a társadalmat?

Az Eötvös Károly Intézet és a TASZ emiatt levélben kereste meg a törvényesség és az alkotmányosság fenntartásáért felelős szerveket (link), mert ez az akció a gyerekek és szüleik emberi méltóságát súlyosan sértette. Az Alapjogokért Központ, a CÖF és Zákány polgármestere, a felelős államtitkárság támogatását élvezve, hangosan tiltakozik fellépésünk ellen, és félremagyaráz. Az Alapjogokért Központ, amely oly bátran kiáll az alapjogokért, a történtek során felmerülő jogsérelmeket nem érzékeli, hanem azt mondja – hogy miért, az rejtély –, hogy eltörölnénk a nemi szerepeket és feminizálni akarjuk (!) a társadalmat. De mire ez a felindultság?

Katonák köszöntésére

Magyarország a rendszerváltás óta nem szembesült a menekültválsághoz hasonló emberi jogi krízishelyzettel. Vannak, akik szerint az államnak most fegyverekkel kell védekeznie, mások szerint a szolidáris segítségnyújtás az elsődleges állami feladat. Hogy erről ki mit gondol, szorosan kötődik világnézeti meggyőződéséhez. Éppen ezért a gyerekek világnézetileg semleges nevelésére rendelt óvoda ebben nem foglalhat állást: nem viheti – főleg beleegyezésük nélkül, a tévékamerák előtt! – a gyerekeket a fegyveres katonák köszöntésére.

Sokan félnek

A hónapok óta tartó menekültellenes kormányzati gyűlöletkampány után nem meglepő, hogy sokan félnek. A határ menti kistelepülés lakói hihetik, hogy csak katonák védhetik meg őket, mások pedig épp ez ellen félnek felemelni a szavukat. A kormányzat által gerjesztett félelem szolgáltatott alapot az óvoda jogsértő akciójához. Az óvodás gyerekek eszközévé váltak a félelem fenntartásának, a médiában arra használták őket, hogy dalocskáikkal és ajándékaikkal hitelesítsék a fegyveres katonák alkalmazásának szükségességét a menekülő emberekkel szemben.

Ez akár jogsértőnek minősülne, akár jogszerűnek találtatna, azon már nem lehet változtatni, hogy, ha talán időlegesen is, a köznevelési intézmények kampányeszközzé váltak.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.