Megsértette a fogyatékossággal élő személyekkel szemben az egyenlő bánásmód követelményét a magyar állam, Budapest Főváros Önkormányzata és a BKV Zrt. a hármas metró nem teljes, csupán részleges akadálymentesítésével – véli a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ), amely ezért eljárást kezdeményez az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál. A MEOSZ azt kérte az Egyenlő Bánásmód Hatóságtól, hogy kötelezze az eljárás alá vontakat a jogsértő állapot megszüntetésére, azaz az M3-as metró állomásainak akadálymentesítése.
Novemberben kezdődött az M3-as metró több éven át tartó felújítása. A jelenlegi tervek szerint a vonal húsz állomásából nyolc a felújítás után sem lesz akadálymentes. „A kimaradó megállók jelentős közlekedési csomópontokban, fontos egészségügyi intézményeknél, lakótelepeknél találhatók, többségük a belvárosban, ezért sem engedhető meg, hogy a következő 30-40 évben az utasok jelentős része ne érhesse el ezeket metróval” – áll a MEOSZ közleményében.
A szervezet szerint az M3-as metró ügye országos jelentőségű, mivel a mozgássérült emberek ellátása Budapest-központú. Számos szolgáltatást – például az egészségügy, a rehabilitáció vagy az oktatás területén – az érintettek kizárólag a fővárosban tudnak igénybe venni. Ráadásul az akadálymentesítés nemcsak a mozgássérült emberek miatt szükséges, hanem a kisgyermekes, babakocsival közlekedő családok és a nehezen mozgó idős emberek miatt is fontos.
A MEOSZ szerint az M3-as metró felújítása során az emberi jogokat megelőzik a gazdasági szempontok. A szövetség több alkalommal jelezte, hogy az akadálymentesítés követelményének figyelmen kívül hagyása hazai és nemzetközi jogszabályokat, vállalásokat sért. „A projekt ráadásul uniós forrásból valósul meg, ahol szintén meg kell felelni a hozzáférhetőségi követelményeknek, a részleges akadálymentesség nem elfogadható.”
