"Az ellenzék bénázásától hangos a sajtó" - közvélemény-kutatók a választási esélyekről

Belpol

Bő két és fél három hónap van a választásokig, de az ellenzék szinte láthatatlan a szavazói számára. Közvélemény-kutatók szerint még behozható a lemaradás, de egyelőre úgy tűnik, hogy a hat párt nem tud erőt demonstrálni.

„A jelenlegi adatok nem elégségesek ahhoz, hogy kijelentsük: nyerni fog az ellenzék” – mondja Závecz Tibor, a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet alapító-ügyvezetője azon a szerda délutáni beszélgetésen, amelyet a Republikon Intézet rendezett. Závecz úgy látja, nagyon gyorsan változnak a számok; látszik, hogy a választók is szokják még az új helyzetet, azonban annyi pozitívumot lát 2018-hoz képest: most már nem arról szól a közbeszéd, hogy kétharmaddal nyer-e a Fidesz, hanem arról, hogy nyer-e egyáltalán. „Nem lefutott meccs – és ilyet nagyon rég mondtam” – tette hozzá.

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója úgy vélte, nem egységes az ellenzék és azt sem lehet mondani, hogy „jó sztorija” lenne az előválasztással kapcsolatban. „Jól láthatóak a belső vitáik, Márki-Zay Péter pedig nem váltotta be a hozzá fűzött baloldali reményeket” – jegyezte meg Mráz, hozzátéve, hogy ha lesz 2026-ban előválasztás, akkor az biztosan nem ebben a formában fog megvalósulni. A Nézőpont mérései szerint egyébként minden második szavazó a Fidesz listáját választaná. Mráz szerint

az ellenzék jelenleg nem kelti azt a benyomást, hogy erős és képes lenne győzni.

Szóba került a beszélgetésen a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) is, amellyel kapcsolatban Mráz azt mondta, a baloldal gyengeségéből képes lesz profitálni, ugyanis a baloldal egyes szavazói át fognak pártolni a Kutya Párthoz, ha nem változik valami az ellenzéki oldalon a következő három hónapban. A Nézőpont jelenleg 3%-ra méri az MKKP-t.

„Jelenleg a baloldal bénázásától hangos a sajtó” – folytatja a gondolatmenetet László Róbert, a Political Capital választási szakértője, aki szerint az egyéni körzetekben lévő kampányok lesznek majd nagyon fontosak, a helyi ügyek még kimozdíthatják az ellenzéket ebből a helyzetből.

Lejt a pálya

A beszélgetésen természetesen szó esett arról is, hogy a Fidesz által átírt választási rendszer mennyire nehezíti meg az ellenzék esélyeit, illetve felmerült a kérdés azzal kapcsolatban, hogy hogyan kell kommunikálnia az ellenzéknek az esetleges választási csalásokról. Civilek ugyanis kezdeményezték, hogy a 2022-es választások idejére megfigyelőket küldjön az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), amely már 2018-ban is elmarasztaló jelentést írt a magyar választásokról. 

László Róbert szerint az csak jó lehet, ha minél hatékonyabban ellenőrzik a választás tisztaságát, azonban Mráz Ágoston Sámuel úgy vélte, hogy nem kell komolyan venni az EBESZ véleményét. Úgy folytatta: 2018-ban csak a baloldal által megfogalmazott kritikákat hangoztatta a szervezet, amelyet a kormány visszautasított. Ugyanennél a témánál maradva viszont Závecz Tibor azt mondta: „Még mindig nagyon lejt a pálya a Fidesz irányába, ez nem változott az elmúlt években. Az csak jó, ha ellenőrzik a választást, minden kontroll erősíti, hogy a választás tiszta legyen. Ebben pedig az ellenzéknek is van feladata.”

Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója is azon a véleményen volt, hogy az ellenzéknek fontos felkészülnie, és minden körzetbe küldenie kell szavazatszámláló delegáltat. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy nem szabad feltétlenül arról beszélnie az ellenzéknek, a Fidesz elcsalhatja a választást, mert akkor lehet, hogy a nem elkötelezett szavazók nem mennek el.

Hajrában

Arra a kérdésre, hogy mivel készül a Fidesz a kampányban, Závecz előkapta a telefonját és felolvasta Orbán Viktor friss bejelentését, miszerint néhány alapvető élelmiszernek februártól hatósági ára lesz, akárcsak korábban a benzinnek. „Ez például egy kampánybejelentés volt. Hasonlókra lehet még számítani” – mondta Závecz, aki szerint Orbán a jóléti intézkedésekre épít majd, de ezek rövid távú tervek, viszont tudják, hogy a lakosság nagy része ezeknek a bejelentéseknek örül.

„A Fidesz nem lát április harmadikánál tovább. Meg akarják nyerni a választást, hogy mi lesz utána, azzal most nem foglalkoznak”

– vélte Závecz.

A másik meghatározó eszköz a Fidesz részéről egyfajta identitáserősítő kampány, amely arról szól, hogy ne veszítsék el a hardcore szavazókat sem, ők se érezzék azt, hogy minden stabil és rendben van. „Ezért tették egy napra a »gyermekvédelmi« népszavazást a választással, hogy az erre fogékony réteget is mindenképpen elvigyék az urnákhoz” – tette hozzá Závecz, aki megjelölt még egy fontos irányt a Fidesz kampányában, ez pedig Orbán Viktor személye. „Az ő imázsára építik a kampányt, ez abból is jól látszik, hogy minden intézkedést ő jelent be, nem pedig a szaktárcák illetékes miniszterei.” 

Virág Andrea szerint a Fidesznek nem fog nehezére esni, hogy egységben tartsa a szavazóbázisát. A kampányban pedig erős vonal lesz a gyurcsányozás is, a baloldal Gyurcsánnyal való összemosása.

„Ágoston, létezik az a választópolgár, aki az országgyűlési választásra nem menne el, de a népszavazásra igen? Van ilyen mérésetek?” – ezt a kérdés László Róbert tette fel Mráz Ágostron Sámuelnek a beszélgetés további részében. A nézőpontos közvélemény-kutató kikerülte a pontos válaszadást, de annyit mondott, hogy a Fidesz azzal, hogy egy napra tette a választást és a referendumot, maximálni akarja a szavazatait, tehát valóban abban bízik a kormánypárt, hogy a gyermekvédelminek nevezett népszavazás plusz embereket mozgat majd meg.

A beszélgetést lezáró utolsó kérdés (Mivel kampányol az ellenzék?) meglehetősen nehezen talál válaszadóra, majd hosszú hallgatás után Virág Andrea ragadta magához a szót. „Hát ez nehéz kérdés. Az látszik, hogy a »gyermekvédelmi« népszavazást elengedték, azzal nem foglalkoznak, nem reagálnak rá. A covid pedig egyik oldalon sem központi téma, pedig lehetne az. Az ellenzék kritizálhatná a kormányzati intézkedéseket, de valahogy ezt is kiengedték a kezükből” – mondta hozzátéve, hogy szociális válságról beszél az ellenzék, amit ügyesen összekapcsol a fideszes korrupcióval.

„Fidesz vagy nem Fidesz – egyelőre ezt kommunikálják jól, de erőt nem tudnak demonstrálni” – válaszolt a kérdésre László Róbert.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Tendencia

Minden tanítások legveszélyesebbike az, hogy nekünk van igazunk és senki másnak. A második legveszélyesebb tanítás az, hogy minden tanítás egyenértékű, ezért el kell tűrni azok jelenlétét.

Bekerített testek

A nyolcvanas éveiben járó, olasz származású, New Yorkban élő feminista aktivista és társadalomtudós műveiből eddig csak néhány részlet jelent meg magyarul, azok is csupán internetes felületeken. Most azonban hét fejezetben, könnyebben befogadható, ismeretterjesztő formában végre megismerhetjük 2004-es fő műve, a Caliban and the Witch legfontosabb felvetéseit.

„Nem volt semmi másuk”

Temették már el élve, töltött napokat egy jégtömbbe zárva, és megdöntötte például a lélegzet-visszatartás világrekordját is. Az extrém illuzionista-túlélési-állóképességi mutatványairól ismert amerikai David Blaine legújabb műsorában körbejárja a világot, hogy felfedezze a különböző kultúrákban rejlő varázslatokat, és a valódi mesterektől tanulja el a trükköket. 

Játék és muzsika

Ugyanaz a nóta. A Budapesti Fesztiválzenekarnak telefonon üzenték meg, hogy 700 millió forinttal kevesebb állami támogatást kapnak az együttes által megigényelt összegnél.

A klónok háborúja

Március 24-én startolt a Tisza Párt Nemzet Hangja elnevezésű alternatív népszavazása, és azóta egyetlen nap sem telt el úgy, hogy ne érte volna atrocitás az aktivistákat.

Hatás és ellenhatás

  • Krekó Péter
  • Hunyadi Bulcsú

Az európai szélsőjobb úgy vágyott Donald Trumpra, mint a megváltóra. Megérkezik, majd együtt elintézik „Brüsszelt” meg minden liberális devianciát! Ám az új elnök egyes intézkedései, például az Európával szemben tervezett védővámok, éppen az ő szavazó­táborukat sújtanák. Egyáltalán: bízhat-e egy igazi európai a szuverenista Amerikában?