"Az ellenzék bénázásától hangos a sajtó" - közvélemény-kutatók a választási esélyekről

Belpol

Bő két és fél három hónap van a választásokig, de az ellenzék szinte láthatatlan a szavazói számára. Közvélemény-kutatók szerint még behozható a lemaradás, de egyelőre úgy tűnik, hogy a hat párt nem tud erőt demonstrálni.

„A jelenlegi adatok nem elégségesek ahhoz, hogy kijelentsük: nyerni fog az ellenzék” – mondja Závecz Tibor, a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet alapító-ügyvezetője azon a szerda délutáni beszélgetésen, amelyet a Republikon Intézet rendezett. Závecz úgy látja, nagyon gyorsan változnak a számok; látszik, hogy a választók is szokják még az új helyzetet, azonban annyi pozitívumot lát 2018-hoz képest: most már nem arról szól a közbeszéd, hogy kétharmaddal nyer-e a Fidesz, hanem arról, hogy nyer-e egyáltalán. „Nem lefutott meccs – és ilyet nagyon rég mondtam” – tette hozzá.

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója úgy vélte, nem egységes az ellenzék és azt sem lehet mondani, hogy „jó sztorija” lenne az előválasztással kapcsolatban. „Jól láthatóak a belső vitáik, Márki-Zay Péter pedig nem váltotta be a hozzá fűzött baloldali reményeket” – jegyezte meg Mráz, hozzátéve, hogy ha lesz 2026-ban előválasztás, akkor az biztosan nem ebben a formában fog megvalósulni. A Nézőpont mérései szerint egyébként minden második szavazó a Fidesz listáját választaná. Mráz szerint

az ellenzék jelenleg nem kelti azt a benyomást, hogy erős és képes lenne győzni.

Szóba került a beszélgetésen a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) is, amellyel kapcsolatban Mráz azt mondta, a baloldal gyengeségéből képes lesz profitálni, ugyanis a baloldal egyes szavazói át fognak pártolni a Kutya Párthoz, ha nem változik valami az ellenzéki oldalon a következő három hónapban. A Nézőpont jelenleg 3%-ra méri az MKKP-t.

„Jelenleg a baloldal bénázásától hangos a sajtó” – folytatja a gondolatmenetet László Róbert, a Political Capital választási szakértője, aki szerint az egyéni körzetekben lévő kampányok lesznek majd nagyon fontosak, a helyi ügyek még kimozdíthatják az ellenzéket ebből a helyzetből.

Lejt a pálya

A beszélgetésen természetesen szó esett arról is, hogy a Fidesz által átírt választási rendszer mennyire nehezíti meg az ellenzék esélyeit, illetve felmerült a kérdés azzal kapcsolatban, hogy hogyan kell kommunikálnia az ellenzéknek az esetleges választási csalásokról. Civilek ugyanis kezdeményezték, hogy a 2022-es választások idejére megfigyelőket küldjön az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), amely már 2018-ban is elmarasztaló jelentést írt a magyar választásokról. 

László Róbert szerint az csak jó lehet, ha minél hatékonyabban ellenőrzik a választás tisztaságát, azonban Mráz Ágoston Sámuel úgy vélte, hogy nem kell komolyan venni az EBESZ véleményét. Úgy folytatta: 2018-ban csak a baloldal által megfogalmazott kritikákat hangoztatta a szervezet, amelyet a kormány visszautasított. Ugyanennél a témánál maradva viszont Závecz Tibor azt mondta: „Még mindig nagyon lejt a pálya a Fidesz irányába, ez nem változott az elmúlt években. Az csak jó, ha ellenőrzik a választást, minden kontroll erősíti, hogy a választás tiszta legyen. Ebben pedig az ellenzéknek is van feladata.”

Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója is azon a véleményen volt, hogy az ellenzéknek fontos felkészülnie, és minden körzetbe küldenie kell szavazatszámláló delegáltat. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy nem szabad feltétlenül arról beszélnie az ellenzéknek, a Fidesz elcsalhatja a választást, mert akkor lehet, hogy a nem elkötelezett szavazók nem mennek el.

Hajrában

Arra a kérdésre, hogy mivel készül a Fidesz a kampányban, Závecz előkapta a telefonját és felolvasta Orbán Viktor friss bejelentését, miszerint néhány alapvető élelmiszernek februártól hatósági ára lesz, akárcsak korábban a benzinnek. „Ez például egy kampánybejelentés volt. Hasonlókra lehet még számítani” – mondta Závecz, aki szerint Orbán a jóléti intézkedésekre épít majd, de ezek rövid távú tervek, viszont tudják, hogy a lakosság nagy része ezeknek a bejelentéseknek örül.

„A Fidesz nem lát április harmadikánál tovább. Meg akarják nyerni a választást, hogy mi lesz utána, azzal most nem foglalkoznak”

– vélte Závecz.

A másik meghatározó eszköz a Fidesz részéről egyfajta identitáserősítő kampány, amely arról szól, hogy ne veszítsék el a hardcore szavazókat sem, ők se érezzék azt, hogy minden stabil és rendben van. „Ezért tették egy napra a »gyermekvédelmi« népszavazást a választással, hogy az erre fogékony réteget is mindenképpen elvigyék az urnákhoz” – tette hozzá Závecz, aki megjelölt még egy fontos irányt a Fidesz kampányában, ez pedig Orbán Viktor személye. „Az ő imázsára építik a kampányt, ez abból is jól látszik, hogy minden intézkedést ő jelent be, nem pedig a szaktárcák illetékes miniszterei.” 

Virág Andrea szerint a Fidesznek nem fog nehezére esni, hogy egységben tartsa a szavazóbázisát. A kampányban pedig erős vonal lesz a gyurcsányozás is, a baloldal Gyurcsánnyal való összemosása.

„Ágoston, létezik az a választópolgár, aki az országgyűlési választásra nem menne el, de a népszavazásra igen? Van ilyen mérésetek?” – ezt a kérdés László Róbert tette fel Mráz Ágostron Sámuelnek a beszélgetés további részében. A nézőpontos közvélemény-kutató kikerülte a pontos válaszadást, de annyit mondott, hogy a Fidesz azzal, hogy egy napra tette a választást és a referendumot, maximálni akarja a szavazatait, tehát valóban abban bízik a kormánypárt, hogy a gyermekvédelminek nevezett népszavazás plusz embereket mozgat majd meg.

A beszélgetést lezáró utolsó kérdés (Mivel kampányol az ellenzék?) meglehetősen nehezen talál válaszadóra, majd hosszú hallgatás után Virág Andrea ragadta magához a szót. „Hát ez nehéz kérdés. Az látszik, hogy a »gyermekvédelmi« népszavazást elengedték, azzal nem foglalkoznak, nem reagálnak rá. A covid pedig egyik oldalon sem központi téma, pedig lehetne az. Az ellenzék kritizálhatná a kormányzati intézkedéseket, de valahogy ezt is kiengedték a kezükből” – mondta hozzátéve, hogy szociális válságról beszél az ellenzék, amit ügyesen összekapcsol a fideszes korrupcióval.

„Fidesz vagy nem Fidesz – egyelőre ezt kommunikálják jól, de erőt nem tudnak demonstrálni” – válaszolt a kérdésre László Róbert.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.