„Be kell látnunk, hogy az elmúlt rendszer lebontásában az egyházak nem jeleskedtek – mondta a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke

  • narancs.hu
  • 2019. december 24.

Belpol

Fabiny Tamás karácsony alkalmából az MTI-nek adott interjút.

A püspök szerint napjainkban – akárcsak Jézus születése idején – a világ ma is tele van várakozással. „Kétezer éve az emberek olyan messiást vártak, akinek világi hatalma van, aki megoldja gazdasági problémáikat és képes megszüntetni a társadalom igazságtalanságait. Jézus ezeknek az elvárásoknak nem felelt meg, ugyanakkor Jézus nemcsak mást, hanem többet is hozott az embereknek; nem az emberek evilági reményét teljesítette be, hanem az örök életre hívta meg őket – mondta, hozzátéve, hogy a karácsony ma is akkor válik igazi ünneppé, ha nemcsak evilági várakozásainknak felel meg, hanem megjelenik benne az örök életre vonatkozó reménység is.

Az evangélikus püspök kitért arra: Jézus, bár nem úgy segítette az emberek evilági boldogulását, ahogy elvárták tőle, azért a társadalmi igazságtalanságokat látva nagyon „konkrét tudott lenni", és határozottan felemelte a szavát. Ezzel pedig a mai keresztényeket is feljogosítja arra, hogy közéleti kérdésekben állást foglaljanak egyénileg vagy egyházként.

De nem rövidzárlatos módon, egy-egy párt mellett elköteleződve – tette hozzá.

Fabiny elmondta azt is, a rendszerváltozás 30. évfordulója az egyházaknak fontos évforduló, de az emlékezés lehetőséget ad az önkritikára is. „Be kell látnunk, hogy az elmúlt rendszer lebontásában az egyházak nem jeleskedtek. A náci és a kommunista rendszerben is sokszor csak sodródtak az eseményekkel, és túlságosan meg akartak felelni az akkori hatalomnak" – mondta.

A püspök szerint az egyházak önállósága gazdasági kérdés is, hiszen a jelenlegi rendszerben szükségük van az állam támogatására, ugyanakkor jó lenne tudatosítani a hívekben, hogy az ő adományozó készségükön is múlik, hogy az egyház mennyire tud függetlenedni az államtól.
Figyelmeztetett: el kell kerülni, hogy az egyházak egymás riválisaivá váljanak a nem egyértelmű egyház-finanszírozás miatt.

„Ma már senkit nem izgat, hogy mi van a költségvetésben, mert a nagy összegek sorsa egyéni lobbik alapján dől el, gyakran egyedi támogatások formájában. A kiszámíthatatlanság miatt pedig sokszor azt érzik az egyházak, hogy versenyeztetve vannak és egymás rovására kapnak támogatásokat; ha valamelyikük pénzt kap, akkor a másik nem fog, és fordítva" – jegyezte meg.

Fabiny Tamás beszélt az üldözött keresztényekről is, hangsúlyozva, hogy az ő sorsuk az európai kereszténység jövőjét is meghatározza. Ha a közel-keleti kereszténység elesik, akkor nekünk is sokkal nehezebb lesz – jegyezte meg, de azt túlzásnak nevezte, hogy „európai keresztényüldözésről beszéljünk", még ha érik is olykor "kellemetlenségek" az európai keresztényeket.

Kijelentette: álszentnek tartja a különbségtételt „a szekuláris nyugati világ és a nagyon vallásos Magyarország között". „Ne áltassuk magunkat azzal, hogy buzgók vagyunk a vallásosságban. Máshogy vagyunk szekularizáltak, de szekularizáltak vagyunk mi is" – mondta Fabiny Tamás, majd reményét fejezte ki, hogy az idei karácsony sokak életében elhozza a Jézusra találás, a személyes megtérés ajándékát.

Borítókép: MTI

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.