Bécsbe menne a CEU

  • narancs.hu
  • 2018. március 12.

Belpol

Tökéletes kutatási feltételek, magas életszínvonal, biztonságos környezet.

A Közép-európai Egyetem (CEU) és Bécs városvezetése egy olyan egyetértési megállapodásról tárgyal, amely lehetővé teszi, hogy a CEU campust hozzon létre Bécsben, a Budapesten és a Bard College-on, New York államban működő oktatási helyszínei mellett – közölte az egyetem hétfőn.

Mint a CEU budapesti otthonához legközelebb fekvő jelentős német nyelvű egyetemi város, Bécs ideális körülményeket jelent egy új oktatási helyszín létesítésére – írták. A megállapodás értelmében az Otto Wagner területet vizsgálják meg mint lehetséges helyszínt. A kiválasztott terület bérlésére a CEU és Bécs 99 éves szerződést köt, amely a város melletti hosszú távú elköteleződést jelent.

Michael Ignatieff és helyettesei

Michael Ignatieff és helyettesei

Fotó: Balogh Zoltán/MTI

„Bécs egyetemek, vállalatok és nemzetközi szervezetek globális központja. A városban létesített campus izgalmas lehetőségeket kínál oktatóinknak és diákjainknak. Várakozással tekintünk az együttműködésre Bécs városvezetésével és Ausztria kormányzatával, hogy a CEU bécsi campusa valósággá válhasson” – mondta Michael Ignatieff, a CEU elnök-rektora. „Mindamellett, hogy dolgozunk a bécsi campus előkészítésén, Budapest marad az otthonunk. Elkötelezettek vagyunk budapesti jövőnk hosszú távú rendezése mellett a New York állam és Magyarország kormánya által már előkészített megállapodás útján. Bízunk benne, hogy a magyar kormányzat minél hamarabb aláírja és ratifikálja ezt a megállapodást” – tette hozzá.

„Bécs mint egyetemi város számára az együttműködés a CEU-val az évszázad lehetősége – mondta Michael Häupl, Bécs polgármestere. – A CEU a közép- és kelet-európai EU-tagállamok öntudatra ébredésének szimbóluma, és az intézmény társadalom- és bölcsészettudományok iránti elkötelezettsége tökéletesen illik a bécsi egyetemi élethez. Bécsben a diákokat és a tanárokat nemcsak tökéletes kutatási és tanulmányi feltételek várják, hanem magas életszínvonal és biztonságos környezet is, megfizethető áron.”

 

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Vörösök, proletárok

Annak a fényében, hogy 1990 előtt a párt történetével kizárólag az erre a feladatra delegált MSZMP Párttörténeti Intézet foglalkozott, talán nem meglepő, hogy a kiváló történésznek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatójának most megjelent munkája az első nem „belülről” érkezett összefoglaló a kommunista eszme és gyakorlat sajátos magyarországi karrierjéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

„Kiásni a dinoszauruszt”

Az Anya csak egy van című monodrámájáért Antistigma-díjat kapott, amelyet azoknak a művészeknek ítélnek oda, akik sokat tesznek azért, hogy egy-egy mentális problémát kevesebb előítélet övezzen. Ennek kapcsán a tabuk ledöntéséről, a problémák kimondásának fontosságáról és a színház erejéről beszélgettünk.

Gyávák legyünk vagy szabadok

Hivatalba lépése óta a Donald Trump-adminisztráció vámok sorát vezette be – hivatalosan az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonságának megerősítésére. Az efféle lépések sikere és megalapozottsága legalábbis kétséges.