Bedő Dávid kérésére Karsai Dániel előtt tisztelgett a parlament, Kövér szerint ízléstelen provokáció történt

  • narancs.hu
  • 2024. szeptember 30.

Belpol

A házelnök szerint propagandára használták fel a tragikusan elhunyt alkotmányjogászt. 

Bedő Dávid, a Momentum országgyűlési képviselője hétfőn a felszólalása után azt kérte a parlamentben, hogy egy perc néma csenddel és felállva tisztelegjenek az ALS-betegségben elhunyt Karsai Dániel előtt, aki haláláig küzdött az eutanázia jogáért. A tiszteletadás után – valamennyi képviselő felállt – Kövér László házelnök azt mondta, Bedő tudta, hogy a házszabály rendelkezik arról, ki és mikor szólíthatja fel a pléniumot a tiszteletadásra. 

„Ami most történt, az egy olyan ízléstelen provokáció volt, ami felhasznált egy tragikusan elhunyt embert arra – halálában –, hogy politikai propagandát fejtsen ki egyébként a halál kultúrája mellett, úgyhogy ezt mindazon képviselőtársaim nevében visszautasítom, akik az élet kultúrájának az oldalán szeretnének maradni”

– mondta Kövér, hozzátéve, a házbizottság tárgyalni fogja az ügyet. 

„A mai parlamenti nyitóülésen a politikai csatározásokon felülemelkedve, Karsai Dánielről szerettem volna megemlékezni. Bármilyen is nehéz volt a helyzete, Dani a végsőkig küzdött a szabadságért és méltóságért, erőt adva ezzel másoknak, köztük nekem is. Élete végéig harcolt a szabad életvégi döntésekért itthon és Strasbourgban is. Felszólalásom végén arra kértem a képviselőket, hogy egy perc néma csönddel emlékezzünk meg Karsai Dánielről. Elszomorító, hogy Kövér László a megemlékezést »politikai propagandának« és a »halál kultúrájának terjesztésének« hívta. Ami minket illet, folytatjuk Dani harcát a szabad életvégi döntésekért. Hisz, ahogy ő fogalmazott, »Jobb szabadon meghalni, mint szolgaként élni«” – fogalmazott az esettel kapcsolatban Bedő Dávid a Facebookon. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.