Bedő Dávid kérésére Karsai Dániel előtt tisztelgett a parlament, Kövér szerint ízléstelen provokáció történt

  • narancs.hu
  • 2024. szeptember 30.

Belpol

A házelnök szerint propagandára használták fel a tragikusan elhunyt alkotmányjogászt. 

Bedő Dávid, a Momentum országgyűlési képviselője hétfőn a felszólalása után azt kérte a parlamentben, hogy egy perc néma csenddel és felállva tisztelegjenek az ALS-betegségben elhunyt Karsai Dániel előtt, aki haláláig küzdött az eutanázia jogáért. A tiszteletadás után – valamennyi képviselő felállt – Kövér László házelnök azt mondta, Bedő tudta, hogy a házszabály rendelkezik arról, ki és mikor szólíthatja fel a pléniumot a tiszteletadásra. 

„Ami most történt, az egy olyan ízléstelen provokáció volt, ami felhasznált egy tragikusan elhunyt embert arra – halálában –, hogy politikai propagandát fejtsen ki egyébként a halál kultúrája mellett, úgyhogy ezt mindazon képviselőtársaim nevében visszautasítom, akik az élet kultúrájának az oldalán szeretnének maradni”

– mondta Kövér, hozzátéve, a házbizottság tárgyalni fogja az ügyet. 

„A mai parlamenti nyitóülésen a politikai csatározásokon felülemelkedve, Karsai Dánielről szerettem volna megemlékezni. Bármilyen is nehéz volt a helyzete, Dani a végsőkig küzdött a szabadságért és méltóságért, erőt adva ezzel másoknak, köztük nekem is. Élete végéig harcolt a szabad életvégi döntésekért itthon és Strasbourgban is. Felszólalásom végén arra kértem a képviselőket, hogy egy perc néma csönddel emlékezzünk meg Karsai Dánielről. Elszomorító, hogy Kövér László a megemlékezést »politikai propagandának« és a »halál kultúrájának terjesztésének« hívta. Ami minket illet, folytatjuk Dani harcát a szabad életvégi döntésekért. Hisz, ahogy ő fogalmazott, »Jobb szabadon meghalni, mint szolgaként élni«” – fogalmazott az esettel kapcsolatban Bedő Dávid a Facebookon. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.