Elhunyt Karsai Dániel

  • narancs.hu
  • 2024. szeptember 29.

Belpol

Negyvenhét éves korában meghalt Karsai Dániel. Az alkotmányjogász több mint három éven át hősiesen küzdött gyógyíthatatlan betegségével, miközben próbálta elérni az eutanázia magyarországi engedélyezését. Pénteken közzétett utolsó Facebook-bejegyzésében azt írta: "nem szeretnék sem Putyin, sem a szenvedés szolgája lenni. (...) méltósággal, emelt fővel, a sors szemébe nézve akarok eltávozni".

Karsai Dániel halálhírét szombaton este testvére, Karsai Péter jelentette be közösségi oldalán. Karsai Dánielnél 2022 augusztusában diagnosztizálták az amiotrófiás laterálszklerózis (ALS) nevű gyógyíthatatlan betegséget, amely az izmokat mozgató idegsejtek elsorvadása miatt teljes bénuláshoz vezet.

Az alkotmányjogász 2023-ban tárta a nyilvánosság elé betegségét, majd az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordult, hogy elérje az aktív eutanázia magyarországi engedélyezését, amit ő nem tartott emberölésnek.

Karsai Dániel azért fordult a nyilvánossághoz, mert azt szerette volna elérni, hogy a hozzá hasonló helyzetben lévők kapják meg a jogot arra, hogy méltósággal fejezhessék be az életüket. A magyar jogszabályok nem teszik lehetővé az aktív eutanáziát.

A magyar kormány nem tartotta megalapozottnak az alkotmányjogász kérelmét, ezért arra kérte a testületet, nyilvánítsa elfogadhatatlannak, vagy állapítsa meg, hogy az ALS-ben szenvedő alkotmányjogász emberi jogai nem sérülnek azzal, hogy Magyarországon nem megengedett az eutanázia.

Az EJEB júniusban elutasította Karsai Dániel kérelmét. Arra hivatkoztak, hogy az eutanázia érzékeny problémájának megoldása nemzeti hatáskör. Az alkotmányjogász augusztusban, az eredeti beadvány benyújtása után egy évvel küldte el fellebbezését Strasbourgba, hogy így érje el az életvégi döntésekhez való jogok kibővítését Magyarországon.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága szeptember elején indoklás nélkül elutasította Karsai Dániel fellebbezését, amivel jogerősen kimondta, hogy a magyar állam nem sérti az alkotmányjogász emberi jogait azzal, hogy nem teszi számára lehetővé az aktív eutanáziát.

Pénteki, utolsó Facebook-bejegyzésében az alkotmányjogász – Orbán Balázs kijelentésére utalva – azt írta: "gyáva népnek nincs hazája. Lehet, hogy elbuktuk a forradalmainkat, de ezek azok a pillanatok, amikre büszkék lehetünk – mert kiáltunk egy nemes eszméért, a szabadságért. És jobb szabadon meghalni, mint szolgaként élni. Ez akár az életvégi döntésekhez való jog mottója is lehetne. Én nem szeretnék sem Putyin, sem a szenvedés szolgája lenni. Ha már a fájdalom ural mindent, méltósággal, emelt fővel, a sors szemébe nézve akarok eltávozni. De a NER nem engedi. Mert ehhez is gyávák. Az egész NER-nek és főként Orbán nertársnak jó bátrulást kívánok" – fogalmaz utolsó soraiban.

Karsai Dániellel készült interjúinkat itt olvashatják: 

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.