MaNcs: Mikor kezdődött a honvédelmi miniszter fegyelmi vizsgálata Szűcs Mihály ellen?
Farkas Henrik: Szabó János tavaly november végén írt levelet a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem rektorához, amelyben fegyelmi vizsgálat megindítására kérte fel Szűcs Mihály ellen. Az egyik fő érve az volt, hogy Szűcs politikai tevékenységet fejt ki a Hadkötelezettséget Ellenzők Ligájában (HEL).
MaNcs: Azt kifogásolta a miniszter, hogy az alezredes egy antimilitarista szervezet tagja?
FH: Bocsánat, a HEL nem antimilitarista szervezet. A HEL a hadkötelezettség ellen harcol. Persze megelégednénk a dániai megoldással is, ahol van hadkötelezettség, de senkit sem hívnak be kényszerrel, válogatnak a jelentkezők közül. Mi addig harcolunk, amíg kényszersorozás van. Militaristák is jöhetnek közénk.
MaNcs: Milyen törvényekre hivatkozott a miniszter a levelében? Mi szabályozza azt, hogy egy katona milyen szervezetnek lehet a tagja?
FH: Két dolog tiltja a katonák politikai tevékenységét, illetve szervezethez való tartozását. Az alkotmány kimondja, hogy a fegyveres erők hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és politikai tevékenységet nem folytathatnak. A honvédelmi és a szolgálati törvény pedig azt mondja, hogy hivatásos állomány tagja nem csatlakozhat olyan szervezethez, amelynek tevékenysége a fegyveres szerv feladataival ellentétes. Én biztos vagyok abban, hogy a HEL tevékenysége abszolút nem ellentétes a Magyar Honvédség feladataival, sőt. A katonai szárny pont azért lépett be, illetve támogat bennünket, mert katonai körökben azt látják, hogy a mostani, a sorozott hadsereg nem képes ellátni feladatait.
MaNcs: A HEL nem fejt ki politikai tevékenységet a fenti törvények értelmében?
FH: Az alkotmányban rögzített "politikai tevékenység" megfoghatatlan kifejezés, hiszen ha valaki a választásokon szavaz, az is politikai tevékenység. Tehát nem széles értelemben vett politikai tevékenységre gondolhattak itt a törvényhozók, hanem szűken értelmezett, pártokkal, hatalommal kapcsolatos tevékenységre.
MaNcs: De az általános hadkötelezettség kérdése politikai vita tárgya, amelyben társadalmi szervezetek mellett főként pártok szólalnak meg. A HM végül is értelmezheti így a törvényeket.
FH: Természetesen. De mondanék egy példát. Lehet-e katonatiszt egyház tagja? A katolikus egyház például a választások előtt rendszeresen körlevelet ad ki, amelyben nagyon határozottan megmondja, mely pártokra lehet vagy nem lehet szavazni. A katolikus egyház tevékenysége sokkal közelebb áll a politikai tevékenységhez, mint a HEL-é. Ilyen alapon a tábori lelkészek is politikai tevékenységet folytatnak, kettős kötődésben élnek, és egy ideológiát hirdetnek. Mi is egy ideológiát hirdetünk.
MaNcs: Mi szolgáltatott konkrét alapot a miniszteri vizsgálatra?
FH: Tavaly november 14-i közgyűlésünk témája a vajdasági hadkötelezettekkel való szolidaritás, a hadkötelezettség nélküli Európa követelése volt. Ezen felszólalt Szűcs Mihály is, és a felszólalásából emeltek ki két részletet: azt, hogy a Magyar Honvédségnek két fő ellensége van: az egyik a pénztelenség, a másik a kényszersorozott fiatalok, és azt, hogy a HEL nem hadseregellenes, tiszteli a haza védelmét önként vállalókat, de nem az a fontos, hogy mit akar a politika. A döntő érvnek annak kell lenni, hogy a fiatalok és a társadalom mit szeretne. Egyébként még júniusban, amikor kiéleződött a kosovói válság, és megkeresett bennünket Balla Lajos barátunk a Vajdasági Magyar Szövetség részéről, levelet írtunk az új magyar kormánynak: lépjen fel a vajdasági magyarok kényszersorozása ellen, a hadkötelezettség európai megszüntetése érdekében. Választ természetesen nem kaptunk.
MaNcs: Végül is mit vizsgált a fegyelmi bizottság?
FH: Nemcsak Szűcs Mihály nyilatkozatait, hanem magának a HEL-nek a tevékenységét is, beletaposva egy jól működő civil szervezet életébe. Idézték például azt a levelünket is, amelyben javasoltuk, hogy a kormány iktassa programjába a hadkötelezettség megszüntetését, és mondjon le az itt élő nemzetiségek kényszersorozásáról. A vizsgálat tehát a HEL-re is kiterjedt, és megállapította, hogy a HEL céljai, eszközei, módszerei, az, hogy a pártokat akarja befolyásolni, kimeríti a politikai tevékenység fogalmát. Szűcs Mihály tehát még tagja sem maradhatott a szervezetnek.
MaNcs: Hogyan ellenőrizte a bizottság a HEL működését?
FH: Kérdéseket tettek fel róla Szűcs Mihálynak, aki elejétől fogva ragaszkodott ahhoz, hogy együttműködjön a bizottsággal. Átadta a beszéde vázlatát, a kormányhoz írt nyílt levelünket, amelyek aztán a fegyelmi bizottság eljárásában mint bizonyítékok szerepeltek. Miközben vezető katonatisztek más, a politikához sokkal erősebben kötődő szervezetekben tagok: a Manfred Wörner Alapítványban, a Honvédség és a Társadalom Baráti Körében, a Magyar Atlanti Tanácsban.
MaNcs: Szűcs Mihály több cikkében, felszólalásában éles stílusban bírálta a Honvédséget. De ha én egy cégnél dolgozom, akkor elvárható tőlem egyfajta lojalitás, nem? Tehát nem jó, ha nyilvánosan kritizálom, vagy olyan civil szervezetben veszek részt, amely nyíltan megkérdőjelezi annak mostani struktúráját. A HM végül is joggal mondhatja, hogy egy katonatisztnek az éppen aktuális katonai doktrínát vagy állapotot kell képviselnie, márpedig ma még nincs napirenden a hadkötelezettség megszüntetése.
FH: Ha csak az lett volna a gond, hogy Szűcs Mihály éles formában is kritizált bizonyos dolgokat katonai-szakmai szempontból, akkor azt el lehetett volna intézni azzal, hogy behívják, és elbeszélgetnek vele. De nem ez történt. A HEL tevékenysége miatt indítottak eljárást, nem Szűcs stílusa miatt. Tegyük fel, hogy fizikus vagyok. Van egy tudományos vita, amelyben a régi elmélet helyett egy új, modern elmélet keletkezik. Akkor én mint fizikus nem léphetek be egy olyan társaságba, amelyik azt mondja, hogy amit most tanítunk, az nem jó? Ez képtelenség, a tudomány fejlődését akadályozná meg.
MaNcs: Furcsán reagált a HEL arra, hogy az SZDSZ támogató nyilatkozatot adott ki a meghurcolt alezredes mellett. Szűcs Mihály elhatárolódott mindenféle párttámogatástól, aztán mintha az derült volna ki, hogy maga a HEL kérte a pártok szolidaritását.
FH: Amikor a fegyelmi megindult, a HEL természetesen azonnal akcióba kezdett. Elektronikus levelezőlistánkon tájékoztattuk barátainkat arról, hogy itt most nagy szolidaritási kampányra lesz szükség. Azt is közöltük, hogy várhatóan mikor fejeződik be a fegyelmi vizsgálat, kérve őket, hogy addig ne forduljanak a nyilvánossághoz.
MaNcs: Ezek az e-mailek az összes pártnak elmentek?
FH: Sajnos csak a barátainknak. De nagyon szívesen elküldeném a pártoknak is. Ezért kérem is őket, hogy ha tudnak olyan képviselőt küldeni, aki a hadkötelezettség eltörlésének a híve, akkor bármikor csatlakozhatnak hozzánk, és rajta lesznek a levelezőlistánkon. A levelezésünk egyébként nyilvános, úgyhogy az üzenet természetesen eljuthatott a Szabad Demokraták Szövetségéhez meg máshová is, nem tudom, hová mindenhová jutott el. Amit határozottan tudok: eljutott a Magyarok Világszövetségéhez, ugyanis ott is vannak barátaink.
MaNcs: De azért mintha kicsit kínos lenne a HEL-nek az SZDSZ támogatása. Csapody Tamás írta nemrég a Magyar Nemzetben, hogy a hadkötelezettség nyolc-kilenc éve húzódó ügye kiszabadíthatatlanul foglya lesz az SZDSZ kontra kormánypártok viaskodásának.
FH: A HEL tisztán elvi alapokon áll, ebből következik, hogy üdvözlünk minden segítséget, bármely oldalról jön. Minden irányban nyitottak vagyunk. Amikor a Szabad Demokraták Szövetsége végre elhatározta magát, és megjelölte, hogy 2002-re tartja elképzelhetőnek a profi hadsereg létrejöttét, mi ezt nyilatkozatban üdvözöltük. Többször írtunk a pártoknak, hogy álláspontjuk legyen világos a közvélemény előtt. Legyen végre világos, hogy melyik párt akar kényszersorozást, és melyik nem. De ez nem jelent pártelkötelezettséget. Az egyik legkorrektebb hadkötelezettség-ellenes írás egyébként a Magyar Fórumban jelent meg Garamvölgyi T. Sándor tollából.
MaNcs: Kikből áll a Liga tagsága?
FH: A mozgalom öt éve civil emberek, szolgálatmegtagadók köréből szerveződött. A másik kapcsolódási pontunk a Bokor katolikus bázisközösség volt. Utána mi kerestük meg azokat a vezető értelmiségieket (például Konrád Györgyöt), akikről úgy gondoltuk, hogy csatlakoznának. Az SZDSZ egyébként annak idején nem vállalta fel ezt az ügyet. Ma körülbelül kétezer tagot számlálunk, köztük a szélsőséges, totális pacifista Bulányi pátert éppúgy, mint Szűcs Mihályt, aki a leghatékonyabb profi hadsereg létrehozásáért küzd. Ezek az emberek békében együtt tudnak itt dolgozni.
MaNcs: Említette, hogy van egy katonai szárny a HEL-ben. Hány katonatiszt tagja a szervezetnek?
FH: Erre a kérdésre nem válaszolhatok.
MaNcs: Miért nem?
FH: A fegyelmi vizsgálat egyértelműen mutatja, miért nem válaszolhatok erre. A HEL tevékenységét politikai tevékenységnek ítélték, amelyet fegyelmi eljárásokkal büntethetnek, és ki tudja, milyen más szankciókkal. Még komolyabb következményei is lehettek volna a fegyelminek, szerencsére ezt a józanabb erők elhárították.
MaNcs: Mivel magyarázza azt, hogy miközben pár hét múlva már a NATO tagjai leszünk, elérhetetlen messzeségbe került a hadkötelezettség eltörlése? Nem lehet, hogy irreális követelésről van szó?
FH: Én nem így gondolom. Van nálam egy írás, Gyarmati István, a Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára írta, a Hadtudomány című folyóiratban jelent meg. Ebben ismerteti a haderővel kapcsolatos rövid távú, 2003-as és középtávú, 2013-as koncepciót, és a 2003-asban már az szerepel, hogy a sorkatonaságra katonai feladatokat nem bíznak, csak három hónap kiképzés lesz, plusz tartalékosok. Ez azért fejlődés az ezer évhez képest, amit Lányi Zsolt, a honvédelmi bizottság elnöke mondott nekünk a kecskeméti NATO-expressz rendezvényen. Utána felszólalt Gyuricza Béla is, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, és közölte, hogy a kormány nem tett semmilyen ígéretet arra, hogy a NATO-csatlakozással megszüntetik a hadkötelezettséget. Ez eléggé megdöbbentett minket, hiszen korábban, a NATO-népszavazás idején az ellenkezője mellett kampányoltak.
MaNcs: Van a Ligának álláspontja a NATO-csatlakozásról?
FH: Nincs. A HEL csak azzal foglalkozik, ami a nevében is benne van. A NATO-tagság nem érinti közvetlenül a hadkötelezettség kérdését. Magánvéleményem van, de HEL-tisztségviselőként csak azt mondhatom, hogy a HEL ebben a kérdésben semleges. Mindent megtettünk, hogy megszólalhassunk a médiában a csatlakozásról szóló, óriási publicitást kiváltó vitában, de soha senkihez nem jutottunk el. Pedig csak azt akartuk a nyilvánosság előtt megtudni, hogy mennyiben érinti a hadkötelezettséget a NATO-csatlakozás, és hogy mekkorák ma a tényleges védelmi költségek. A sorkatonaság miatt ugyanis a Honvédelmi Minisztérium költségvetése köszönő viszonyban sincs a tényleges költségekkel. Holott nemzeti érdek lett volna, hogy a régi, kádári időkben kozmetikázott, alulra becsült védelmi költségeket most végre reális, piaci értéken számoljuk el. Ez kulcsfontosságú a NATO-csatlakozás szempontjából is.
MaNcs: Végül is mennyi esélyt adnak a profi hadsereg létrehozására? Ismerjük a Magyar Honvédség anyagi helyzetét, az ország védelmi képességét, ráadásul amikor az MH 1997-ben kétezer szerződéses katonát toborzott, kiderült, hogy főleg a válságrégiókból jelentkeznek nyolc általánost végzett, munkanélküli, szakmunkás fiatalok, diplomások nem jöttek. Hogyan lesz így professzionális a hadsereg?
FH: A piacgazdaságnál hatékonyabb eszközt nemigen tudok. Próbálkoztak más eszközökkel is, nem sikerült. A piac tulajdonképpen mindent megold valamilyen fokon. A rabszolgaság eltörlése óta ismeretes, hogy a kényszermunka mindennél hatékonytalanabb. Ha a társadalomnak van egy meghatározott összege honvédelemre, és ezt kényszermunkával biztosítja, akkor biztosan sokkal rosszabb eredményt kap ugyanabból a pénzből, mint ha szakemberekre bízza. Ez holtbiztos, ezzel minden közgazdász tisztában van, és a mi számításaink is ezt támasztják alá.
Seres László
