A lengyel karikatúra útjai

Ahol az életmód is politika

Interaktív

Hogyan formálódott története során és milyen ma a lengyel karikatúra, hogyan reflektál a múltra és a jelenre, mit vár a jövőtől, milyennek mutatja a nemzeti és a globális jelenségeket?

Minden nemzetnek megvan a maga sajátos humora. A lengyel karikatúra finom utalásrendszere, költői, kifinomult nyelvezete megkülönbözteti azt a világ más országainak iskoláitól. Itt a plakát, az illusztráció és a karikatúra műfaja sokszor összefonódik, s afféle „cross-art”-ként működik. Lengyelországban mindig is jelen volt a sorok közötti üzenet módszere, rövid, tömör formában képesek kifejezni összetett mondanivalót.

A lengyel karikatúra lényegét Michał Batory, a Franciaországba emigrált és ott hírnevet szerző plakáttervező úgy fogalmazta meg, hogy fő jellemzői az irónia és a metaforikus nyelvhasználat; semmi sem fontosabb, mint a rövid és pontos megfogalmazás. Így válik a karikatúra a tömörítés művészetévé.

Hogyan formálódott és milyen ma a lengyel karikatúra, miként reflektál a múltra és a jelenre, a nemzeti és a globális jelenségekre?

Lipiński hagyatéka

A világon úgy 8–10, kifejezetten karikatúrák bemutatására összpontosító múzeum létezik, ezek egyike a varsói Muzeum Karykatury im. Eryka Lipińskiego. Az 1978-ban alapított intézményt három éve vezeti Paweł Płoski színháztörténész. „Hogy létezik ilyen múzeum, annak köszönhető, hogy volt egy Eryk Lipińskink” – mondja.

A kiemelkedő tehetségű karikaturista, díszlettervező, grafikus, plakáttervező, illusztrátor alkotótársával, Zbigniew Mitznerrel, korának híres szatirikus újságírójával 1935-ben hívta életre a Szpilki (Tűszúrások) című szatirikus magazint, amely tele volt karikatúrákkal, viccekkel, versekkel. Lipiński nemcsak lapalapító, de fontos mozgalmak kezdeményezője is; Henryk Tomaszewskivel a híres lengyel plakátiskola alapítói voltak. Lipiński ötlete volt, hogy ha már amerikai, orosz, francia filmeket forgalmaznak az országban, kérjenek fel hozzájuk hazai művészeket plakátkészítésre, miáltal a plakát nem csupán reklámhordozó, hanem művészeti alkotás is lett.

 
Paweł Kuczyński Orbán-portréja a Wprost címlapján

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

„A magyarok az internetre menekülnek a valóság elől”

  • Artner Sisso
Szokolai Róbert korábban ifjúsági szakszervezeti vezető volt, jelenleg az Eötvös10 Művelődési Ház kommunikációs vezetője. Arról kérdeztük, milyen lehetőségei vannak a fiataloknak ma Magyarországon, kire és mire számíthatnak, valamint hogyan használják az internetet, a közösségi médiát, és mire mennek vele.

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.