A lengyel karikatúra útjai

Ahol az életmód is politika

Interaktív

Hogyan formálódott története során és milyen ma a lengyel karikatúra, hogyan reflektál a múltra és a jelenre, mit vár a jövőtől, milyennek mutatja a nemzeti és a globális jelenségeket?

Minden nemzetnek megvan a maga sajátos humora. A lengyel karikatúra finom utalásrendszere, költői, kifinomult nyelvezete megkülönbözteti azt a világ más országainak iskoláitól. Itt a plakát, az illusztráció és a karikatúra műfaja sokszor összefonódik, s afféle „cross-art”-ként működik. Lengyelországban mindig is jelen volt a sorok közötti üzenet módszere, rövid, tömör formában képesek kifejezni összetett mondanivalót.

A lengyel karikatúra lényegét Michał Batory, a Franciaországba emigrált és ott hírnevet szerző plakáttervező úgy fogalmazta meg, hogy fő jellemzői az irónia és a metaforikus nyelvhasználat; semmi sem fontosabb, mint a rövid és pontos megfogalmazás. Így válik a karikatúra a tömörítés művészetévé.

Hogyan formálódott és milyen ma a lengyel karikatúra, miként reflektál a múltra és a jelenre, a nemzeti és a globális jelenségekre?

Lipiński hagyatéka

A világon úgy 8–10, kifejezetten karikatúrák bemutatására összpontosító múzeum létezik, ezek egyike a varsói Muzeum Karykatury im. Eryka Lipińskiego. Az 1978-ban alapított intézményt három éve vezeti Paweł Płoski színháztörténész. „Hogy létezik ilyen múzeum, annak köszönhető, hogy volt egy Eryk Lipińskink” – mondja.

A kiemelkedő tehetségű karikaturista, díszlettervező, grafikus, plakáttervező, illusztrátor alkotótársával, Zbigniew Mitznerrel, korának híres szatirikus újságírójával 1935-ben hívta életre a Szpilki (Tűszúrások) című szatirikus magazint, amely tele volt karikatúrákkal, viccekkel, versekkel. Lipiński nemcsak lapalapító, de fontos mozgalmak kezdeményezője is; Henryk Tomaszewskivel a híres lengyel plakátiskola alapítói voltak. Lipiński ötlete volt, hogy ha már amerikai, orosz, francia filmeket forgalmaznak az országban, kérjenek fel hozzájuk hazai művészeket plakátkészítésre, miáltal a plakát nem csupán reklámhordozó, hanem művészeti alkotás is lett.

 
Paweł Kuczyński Orbán-portréja a Wprost címlapján

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.

Hol nem volt

Tökéletesen passzol a két éve Szemle Plusz néven újragondolt Városmajori Színházi Szemle programjához a nagyváradiak Csárdáskirálynője. Már csak azért is, mert tavaly a Színházi Kritikusok Céhének tagjaitól ez a produkció kapta meg a legjobb szórakoztató előadásnak járó szakmai elismerést. Novák Eszter rendezése mégsem működött ezen a vihar utáni, esős nyárestén.

A mókamester

„Mindenki nyugodjon le. Újra jó a víz Fehérváron” – közölte Takács Péter a Facebookon, egy szurikátát ábrázoló mémmel illusztrálva. Ez nagyjából azt jelenti, hogy eleve valami piti ügyről, műbalhéról volt szó.

A lélekkufárok

„Felkérjük Kuminetz Gézát (rektor atya – a szerk.), hogy tartsa fenn a dékán fegyelmi döntését, és szükség esetén követelje meg azon oktatók önkéntes távozását, akik tartósan aláássák az intézmény keresztény identitását” – áll a CitizenGO nevezetű „ultrakonzervatív” (lefordítva: bigott) lobbiszervezet hazai lerakatának augusztus 28-án kelt, Megvédjük a keresztény oktatás szabadságát a Pázmányon! című petíciójában.

Ilyen tényleg nincs Európában

„És jelentem, hogy szeptember elsején be lehet menni a bankba és föl lehet venni a 3 százalékos otthonteremtési hitelt, családi állapottól, lakhelytől függetlenül, és a legfiatalabbak is tulajdonosok lesznek a saját otthonukban. Én nem tudom, hogy ez lelkesítő cél-e bárkinek, de azt biztosan mondhatom, hogy sehol Európában olyan nincs, hogy te barátom, eléred a 18 éves kort, és ha úgy döntesz, hogy saját otthonban akarsz lakni, akkor az lehetséges.”