Szakadás a Hit Gyülekezetében: Van másik!

  • Winkler Róbert
  • 1999. január 21.

Belpol

- Az Antikrisztus szelleme... olyan, mint az AIDS vagy az influenza, pikpakk megkapod, az L. is teljesen fellázadt, a Zs. csak vívódik, állandó feszültség, szellemi harc; a lázadás szelleme. Ne menj oda, de ha mégis, előtte szólj, majd imádkozom érted.

- Az Antikrisztus szelleme... olyan, mint az AIDS vagy az influenza, pikpakk megkapod, az L. is teljesen fellázadt, a Zs. csak vívódik, állandó feszültség, szellemi harc; a lázadás szelleme. Ne menj oda, de ha mégis, előtte szólj, majd imádkozom érted.

A rövid műsorajánlót barátom, Ferenc tartotta, aki mint a Hit Gyülekezetének aktív tagja annak idején bevezetett a magyar karizmatikus keresztény hitéletbe (HIT parádé, MaNcs, 1997. december 11.). A gyülekezet azóta sokat fejlődött, ősszel átadták saját csarnokukat (a "templom" kifejezést gondosan kerülik), a nyitó fesztivál során olyan karizmatikus keresztény nagyágyúk léptek fel, mint a hindu vallásról áttért Mahesh Chavda, aki több százezer embert térített meg, vagy a dél-afrikai Rodney, aki példátlan ékesszólással prédikál az adakozásról. A Hit Gyülekezete nem minden megrázkódtatás nélkül ért célba: a megnyitáskor már befejezett tény volt az egyházszakadás. A negyvenezres lélekszámú gyülekezet hasadásakor legfeljebb ezer hívő, ha távozott, de az új csarnokon hetekig látszott a hiány; nem kellett protekció a földszinti ülőhelyhez, enyhén szólva. Aztán minden ment tovább a bevált koreográfia szerint: rövid bevezető szónoklat, egyórányi koncert, majd bőséges Németh Sándor-prédikáció. A vezető lelkész változatlanul

szuggesztív előadó,

rádiós mikrofonjával bemozogta az egész nézőteret. Karizmáját nem csorbítja, hogy gyakran gyűlik meg a baja a magyar szókapcsolatokkal, és tíz perc prédikálás után erősen bereked. Kicsit talán többet beszél démonokról és gonosz szellemekről, mint rég, szónoki technikája pedig kikristályosodni látszik. Előszeretettel él az ismétléssel, a hangerő fokozásával, a hatásszünettel és a többi fontos retorikai elemmel, bár helyenként bizonyos önkényuralmi archív felvételeket idéz a stílusa. Például széles karmozdulattal kiált fel: "halleluja, halleluja, halleluja", a nép pedig teljes hangerővel ismétel, élvezve az interaktív hangorkánt, kissé hátborzongató.

A válóok

az átlaggyülis szerint a pénzen való összekülönbözés volt (a lázadók irigykedtek), a Heti Világgazdaság cikke szerint viszont (Új szövetség, 1998/36.) csak azt szerették volna, ha a sokmilliós summát kitevő tized felhasználását a presbiterek ellenőrizhetnék. (A presbiterek a gyülekezet szóhasználatában az átlagosnál aktívabb, mindenféle szolgálatot vállaló hívek, a diakónusok gyakorlatilag a menedzsment tagjai.) A reformátorok kérésére a vezetőség gyakorlatilag nemleges választ adott, elutasították az informális felvetéseket is ("Sándor, nem így kéne ezt..." stb.). A HGY Gyömrői úti szolid, de erőt sugárzó építményével ellentétben az új csapat az FTC népligeti kosárlabdacsarnokában áldja az Urat, zöld-fehér zászlók, valamint egy HAZAI, VENDÉG és HIBÁK feliratú tábla alatt. Az infrastruktúra nem említhető egy lapon az anyaegyházéval; nincs például büfé, ami a Gyüliben elég erős. A kapuban ugyanúgy üdvözölnek ("Szervusz, áldjon meg az Úr!"), itt ráadásul kézfogás is dukál, hasonlóan kívánnak kellemes istentiszteletet: "Jó alkalmat!" Minden kisebb, a beltér, a létszám, a hangosítás, a zenekar, a személyzet. A dalok megegyeznek, valószínűleg nem volt rajtuk jogi védelem. A zenehallgatás itt, a magát időközben Budapesti Autonóm Gyülekezetnek keresztelt egyházban is felemelt karral, a színpad felé fordított tenyérrel megy, de sokkal kevesebb az úgynevezett betöltekezés, a Szentlélek által kiváltott hisztérikus, hempergő-csapkodó-vinnyogó-kukorékoló tünetegyüttes. Van ebben némi dac, az autonómok eltúlzottnak érezték

a Gyüli pogózását,

mint mesélik, több videofelvételen is jól láthatók a Gyüli prominensei, akik csak addig kapálóznak, míg Sándor atya feléjük prédikál. Mihelyt elfordul, kisimulnak a vonások, de csak míg Sándor ismét arra nem néz, akkor újra indul a hiszti. Az autonómok szerint nem a pénzről volt szó, az csak a kisebbik baj, az igazi gáz a Gyüliben eluralkodott lelki terror. A megfélemlítés mibenlétét nehezen tudják megfogalmazni, azon túl, hogy "a Sándor már savlekötő és stresszoldó tablettákat osztogatott a vezetőségnek a szorongás miatt", a kívülálló nehezen értheti meg egy kiszolgáltatott ember lelkét. Váratlanul feltűnik a ruhatárnál Molics mester, a magyar heavy metal-mozgalom talán legerőteljesebb orgánumú énekese, többek között az ilyen találkozásokért érdemes karizmatikus keresztény gyülekezeteket látogatni. Molics "Midnite" Zsolt is nehezen fogalmazza meg, miért jött el a Gyüliből, de neki legalább beugrik:

-Például csúnyán néztek, ha egy vasárnapot kihagytam, megjegyzéseket tettek. Ott állandóan paráztatják az embert, hogy bűnös vagy, elkárhozol, pedig a kereszténység lényege épp az, hogy ha megtérsz, és megbánod a bűneid, akkor azok bocsánatot nyernek.

- És mi van a zenéléssel?

- Na, ez a másik. A srác, aki itt gitározik, játszott a Gyüliben is, de ott egyfolytában amiatt piszkálták, hogy egy bárban zenélt. Abból élt. De "nem lehet egyszerre két urat szolgálni, az a szellemiség itt is rajtad ül, ne hozd be ide", démonok meg mit tudom én, mik. Pedig egyszerű, halk jazzt pengetett egy bárban. Még ha lett volna Chippendale a műsorban, vagy valami, de semmi, érted?! Sok jó zenész jött át ide, ugyanezért. Csináltunk is egy

zenekart Olaj néven,

jó kis bluescsapat lesz.

Molics mesternek az sem esett jól, hogy a nyakában hordott Árpád vezér-medál állandó megjegyzések tárgyát képezte, egyrészt a pogány ősmagyarok démonai miatt, másrészt mert ez már a fasizmus előszobája.

- Nem fogták fel, hogy egyszerűen tetszik az érme meg Árpád vezér, és nem antiszemitizmusból vagy okkultizmusból hordom.

A jeles heavy metal-torok nem túloz, tényleg jó zenészek igazoltak át. Kifogástalan a dobos, a bőgős, a billentyűs, kristálytisztán énekel több szólamban a kórus, és az emlegetett gitáros is boldog lehet: végig hallani a virgázását, ami a Gyüliben gyakorlatilag ki van zárva, már a Slamó is csak árnyékolt. A jó zenészeken kívül átigazolt néhány zseniális technikus, a minimális cuccon elképesztően nagyot szól a buli. A két mixert ajánlom tévésó-szerkesztők figyelmébe, valószínűleg ikrek, legalábbis tök egyformák, és mintha egyikük a bal sávért lenne felelős, a másik a jobbért, családi sztereó. Igét Görbicz Tamás, a HGY korábbi ügyvezető elnöke hirdet. Harminc körül járhat, informátorom szerint építészmérnök, szakmájának most jó hasznát veszi. A prédikáció tárgya a zsidók első és második temploma, előbbit elsősorban

szolgák építették,

a másodikat a fiatalok. A mondanivaló könnyen fogható, dacára annak, hogy Görbicz visszafogottan ad elő, még a mondat végi ámeneket is kérdő hangsúllyal mondja, "Ez a ház nem erővel, hatalommal és elnyomással épül, hanem szentlélekkel, ámen?" Jó lenne, ha mindenhol mindenféle szakmájú népek prédikálnának, például a Görbicz révén fogom fel életemben először, hogy Jézus a sziklára épített házat nem úgy gondolta, mint egy szirtfokra vésett fecskefészket, nem: a sziklára építés annyit tesz, hogy az alapozáskor leásunk a szikláig.

Később Piszter Ervin beszél, ő gyakorlatilag a HGY második embere volt, az emberarcú kereszténység elvét azonban ott nem tartotta kivitelezhetőnek. A jelek szerint szintén építész, a falak teherbíró képességét elemzi, különös tekintettel a pozdorja jellegű anyagok alkalmatlanságára.

- Kijöttünk Babilonból, építsük fel Isten házát. Erős anyagokkal, alapos munkával, jó fundamentumra. Húzzuk fel a falakat, tegyük fel a házra a csúcskövet, és ne féljünk!

A nézőtéren

a "lázadók" reakciói

jóval visszafogottabbak, mint a Gyüliben, talán a magasabb átlagéletkor miatt. Több a bácsi-néni, és bár láthatóan mindenki igyekszik rendesen felöltözni, ide egyértelműen a kevésbé tehetősek járnak, akiket nyomasztott a HIT Gyülekezetének nyílt gazdagkultusza, hogy ott az első tíz sor többsége Boss öltönyben parádézik, és a prédikációk mondanivalója gyakran irányul arra, hogy az anyagi javakkal maga a Jóisten mutatja ki megbecsülését, ergo aki szegény, azzal valami gáz lehet.

A HGY tagjai számára láthatóan hatalmas trauma a válás, az egyház bizonyos szempontból elvesztette a szüzességét. A vezetőket leszámítva szinte senkiről sem lehet megállapítani, hová tartoznak. Sokan mindkét istentiszteletre eljárnak, főleg amikor a Fradi otthon játszik, foglalt a csarnok, és a BAGY csak pénteken tud misézni. Idővel döntenek majd, mi kell nekik, profi show vagy őskeresztény romantika. Vagy maradnak mindkettőben.

Winkler Róbert

Szentlélek live

Az úgynevezett karizmatikus kereszténység Amerikából származik, a 60-as években Kansasban alakultak az első olyan gyülekezetek, melyek a Szentlélek realtime eljövetelét hirdették. A Bibliában pünkösdkor szállt a földre a szentlélek (Apostolok cselekedetei I/2), a nyelveken szóláson kívül olyan tüneteket okozva a tanítványoknak, melyeket a korabeli szemlélők egyszerű részegségnek véltek. A karizmatikus keresztény gyülekezetekben fontos szerep jut a transzba esésnek; a bibliai eset emlékeként nevezik az ilyen egyházakat pünkösdistának is. A hitéletben szerepelhet démonűzés, csodálatos gyógyítás, extrémebb amerikai csoportoknál az istentisztelet része csörgőkígyók körbehordozása és fogdosása, szintén a Bibliára való hivatkozással ("Nevemben ördögöt űznek, új nyelveken beszélnek, kígyókat vehetnek kezükbe, és ha valami mérget isznak, nem árt nekik, ha pedig betegekre teszik a kezüket, azok meggyógyulnak" -Márk 16/18). A magyar karizmatikus kereszténység az utóbbi két évtizedben egyet jelentett a Hit Gyülekezetével, melyben csak a Károli-féle Biblia-fordítást ismerik el hitelesnek, rendelkeznek saját teológiai főiskolával, folyóirattal (Hit Infó) és hetilappal (Hetek), utóbbi mostanában kifejezetten feljavult, nem hívők számára is fogyasztható.

A Hit Gyülekezetét sokan az SZDSZ egyházának tartják, amiben elég sok az igazság: a Kádár-korszakban üldözött gyülekezet értelemszerűen a demokratikus ellenzékkel lépett kapcsolatba, ma is a HGY vezetői közé tartoznak az SZDSZ-es Hack és Mészáros diakónusok. Az országgyűlési választások előtt Németh Sándor ugyanúgy prédikációban buzdította a híveket, szavazzanak az SZDSZ-re, ahogy katolikus és református egyházfők tették ennek fordítottját. A HGY legalább annyira filoszemita, amennyire antik a katolikus és református egyházak.

A tavalyi egyházszakadáskor az SZDSZ-prominensek a Hit Gyülekezetében maradtak. Az egyház vezetői szerint létkérdés számukra a politikai kapcsolatrendszer, új csarnokukhoz is csak ötödik nekifutásra tudtak telket szerezni, jó pénzért, ipari övezetben.

- w -

Figyelmébe ajánljuk