Szakadás a Hit Gyülekezetében: Van másik!

  • Winkler Róbert
  • 1999. január 21.

Belpol

- Az Antikrisztus szelleme... olyan, mint az AIDS vagy az influenza, pikpakk megkapod, az L. is teljesen fellázadt, a Zs. csak vívódik, állandó feszültség, szellemi harc; a lázadás szelleme. Ne menj oda, de ha mégis, előtte szólj, majd imádkozom érted.

- Az Antikrisztus szelleme... olyan, mint az AIDS vagy az influenza, pikpakk megkapod, az L. is teljesen fellázadt, a Zs. csak vívódik, állandó feszültség, szellemi harc; a lázadás szelleme. Ne menj oda, de ha mégis, előtte szólj, majd imádkozom érted.

A rövid műsorajánlót barátom, Ferenc tartotta, aki mint a Hit Gyülekezetének aktív tagja annak idején bevezetett a magyar karizmatikus keresztény hitéletbe (HIT parádé, MaNcs, 1997. december 11.). A gyülekezet azóta sokat fejlődött, ősszel átadták saját csarnokukat (a "templom" kifejezést gondosan kerülik), a nyitó fesztivál során olyan karizmatikus keresztény nagyágyúk léptek fel, mint a hindu vallásról áttért Mahesh Chavda, aki több százezer embert térített meg, vagy a dél-afrikai Rodney, aki példátlan ékesszólással prédikál az adakozásról. A Hit Gyülekezete nem minden megrázkódtatás nélkül ért célba: a megnyitáskor már befejezett tény volt az egyházszakadás. A negyvenezres lélekszámú gyülekezet hasadásakor legfeljebb ezer hívő, ha távozott, de az új csarnokon hetekig látszott a hiány; nem kellett protekció a földszinti ülőhelyhez, enyhén szólva. Aztán minden ment tovább a bevált koreográfia szerint: rövid bevezető szónoklat, egyórányi koncert, majd bőséges Németh Sándor-prédikáció. A vezető lelkész változatlanul

szuggesztív előadó,

rádiós mikrofonjával bemozogta az egész nézőteret. Karizmáját nem csorbítja, hogy gyakran gyűlik meg a baja a magyar szókapcsolatokkal, és tíz perc prédikálás után erősen bereked. Kicsit talán többet beszél démonokról és gonosz szellemekről, mint rég, szónoki technikája pedig kikristályosodni látszik. Előszeretettel él az ismétléssel, a hangerő fokozásával, a hatásszünettel és a többi fontos retorikai elemmel, bár helyenként bizonyos önkényuralmi archív felvételeket idéz a stílusa. Például széles karmozdulattal kiált fel: "halleluja, halleluja, halleluja", a nép pedig teljes hangerővel ismétel, élvezve az interaktív hangorkánt, kissé hátborzongató.

A válóok

az átlaggyülis szerint a pénzen való összekülönbözés volt (a lázadók irigykedtek), a Heti Világgazdaság cikke szerint viszont (Új szövetség, 1998/36.) csak azt szerették volna, ha a sokmilliós summát kitevő tized felhasználását a presbiterek ellenőrizhetnék. (A presbiterek a gyülekezet szóhasználatában az átlagosnál aktívabb, mindenféle szolgálatot vállaló hívek, a diakónusok gyakorlatilag a menedzsment tagjai.) A reformátorok kérésére a vezetőség gyakorlatilag nemleges választ adott, elutasították az informális felvetéseket is ("Sándor, nem így kéne ezt..." stb.). A HGY Gyömrői úti szolid, de erőt sugárzó építményével ellentétben az új csapat az FTC népligeti kosárlabdacsarnokában áldja az Urat, zöld-fehér zászlók, valamint egy HAZAI, VENDÉG és HIBÁK feliratú tábla alatt. Az infrastruktúra nem említhető egy lapon az anyaegyházéval; nincs például büfé, ami a Gyüliben elég erős. A kapuban ugyanúgy üdvözölnek ("Szervusz, áldjon meg az Úr!"), itt ráadásul kézfogás is dukál, hasonlóan kívánnak kellemes istentiszteletet: "Jó alkalmat!" Minden kisebb, a beltér, a létszám, a hangosítás, a zenekar, a személyzet. A dalok megegyeznek, valószínűleg nem volt rajtuk jogi védelem. A zenehallgatás itt, a magát időközben Budapesti Autonóm Gyülekezetnek keresztelt egyházban is felemelt karral, a színpad felé fordított tenyérrel megy, de sokkal kevesebb az úgynevezett betöltekezés, a Szentlélek által kiváltott hisztérikus, hempergő-csapkodó-vinnyogó-kukorékoló tünetegyüttes. Van ebben némi dac, az autonómok eltúlzottnak érezték

a Gyüli pogózását,

mint mesélik, több videofelvételen is jól láthatók a Gyüli prominensei, akik csak addig kapálóznak, míg Sándor atya feléjük prédikál. Mihelyt elfordul, kisimulnak a vonások, de csak míg Sándor ismét arra nem néz, akkor újra indul a hiszti. Az autonómok szerint nem a pénzről volt szó, az csak a kisebbik baj, az igazi gáz a Gyüliben eluralkodott lelki terror. A megfélemlítés mibenlétét nehezen tudják megfogalmazni, azon túl, hogy "a Sándor már savlekötő és stresszoldó tablettákat osztogatott a vezetőségnek a szorongás miatt", a kívülálló nehezen értheti meg egy kiszolgáltatott ember lelkét. Váratlanul feltűnik a ruhatárnál Molics mester, a magyar heavy metal-mozgalom talán legerőteljesebb orgánumú énekese, többek között az ilyen találkozásokért érdemes karizmatikus keresztény gyülekezeteket látogatni. Molics "Midnite" Zsolt is nehezen fogalmazza meg, miért jött el a Gyüliből, de neki legalább beugrik:

-Például csúnyán néztek, ha egy vasárnapot kihagytam, megjegyzéseket tettek. Ott állandóan paráztatják az embert, hogy bűnös vagy, elkárhozol, pedig a kereszténység lényege épp az, hogy ha megtérsz, és megbánod a bűneid, akkor azok bocsánatot nyernek.

- És mi van a zenéléssel?

- Na, ez a másik. A srác, aki itt gitározik, játszott a Gyüliben is, de ott egyfolytában amiatt piszkálták, hogy egy bárban zenélt. Abból élt. De "nem lehet egyszerre két urat szolgálni, az a szellemiség itt is rajtad ül, ne hozd be ide", démonok meg mit tudom én, mik. Pedig egyszerű, halk jazzt pengetett egy bárban. Még ha lett volna Chippendale a műsorban, vagy valami, de semmi, érted?! Sok jó zenész jött át ide, ugyanezért. Csináltunk is egy

zenekart Olaj néven,

jó kis bluescsapat lesz.

Molics mesternek az sem esett jól, hogy a nyakában hordott Árpád vezér-medál állandó megjegyzések tárgyát képezte, egyrészt a pogány ősmagyarok démonai miatt, másrészt mert ez már a fasizmus előszobája.

- Nem fogták fel, hogy egyszerűen tetszik az érme meg Árpád vezér, és nem antiszemitizmusból vagy okkultizmusból hordom.

A jeles heavy metal-torok nem túloz, tényleg jó zenészek igazoltak át. Kifogástalan a dobos, a bőgős, a billentyűs, kristálytisztán énekel több szólamban a kórus, és az emlegetett gitáros is boldog lehet: végig hallani a virgázását, ami a Gyüliben gyakorlatilag ki van zárva, már a Slamó is csak árnyékolt. A jó zenészeken kívül átigazolt néhány zseniális technikus, a minimális cuccon elképesztően nagyot szól a buli. A két mixert ajánlom tévésó-szerkesztők figyelmébe, valószínűleg ikrek, legalábbis tök egyformák, és mintha egyikük a bal sávért lenne felelős, a másik a jobbért, családi sztereó. Igét Görbicz Tamás, a HGY korábbi ügyvezető elnöke hirdet. Harminc körül járhat, informátorom szerint építészmérnök, szakmájának most jó hasznát veszi. A prédikáció tárgya a zsidók első és második temploma, előbbit elsősorban

szolgák építették,

a másodikat a fiatalok. A mondanivaló könnyen fogható, dacára annak, hogy Görbicz visszafogottan ad elő, még a mondat végi ámeneket is kérdő hangsúllyal mondja, "Ez a ház nem erővel, hatalommal és elnyomással épül, hanem szentlélekkel, ámen?" Jó lenne, ha mindenhol mindenféle szakmájú népek prédikálnának, például a Görbicz révén fogom fel életemben először, hogy Jézus a sziklára épített házat nem úgy gondolta, mint egy szirtfokra vésett fecskefészket, nem: a sziklára építés annyit tesz, hogy az alapozáskor leásunk a szikláig.

Később Piszter Ervin beszél, ő gyakorlatilag a HGY második embere volt, az emberarcú kereszténység elvét azonban ott nem tartotta kivitelezhetőnek. A jelek szerint szintén építész, a falak teherbíró képességét elemzi, különös tekintettel a pozdorja jellegű anyagok alkalmatlanságára.

- Kijöttünk Babilonból, építsük fel Isten házát. Erős anyagokkal, alapos munkával, jó fundamentumra. Húzzuk fel a falakat, tegyük fel a házra a csúcskövet, és ne féljünk!

A nézőtéren

a "lázadók" reakciói

jóval visszafogottabbak, mint a Gyüliben, talán a magasabb átlagéletkor miatt. Több a bácsi-néni, és bár láthatóan mindenki igyekszik rendesen felöltözni, ide egyértelműen a kevésbé tehetősek járnak, akiket nyomasztott a HIT Gyülekezetének nyílt gazdagkultusza, hogy ott az első tíz sor többsége Boss öltönyben parádézik, és a prédikációk mondanivalója gyakran irányul arra, hogy az anyagi javakkal maga a Jóisten mutatja ki megbecsülését, ergo aki szegény, azzal valami gáz lehet.

A HGY tagjai számára láthatóan hatalmas trauma a válás, az egyház bizonyos szempontból elvesztette a szüzességét. A vezetőket leszámítva szinte senkiről sem lehet megállapítani, hová tartoznak. Sokan mindkét istentiszteletre eljárnak, főleg amikor a Fradi otthon játszik, foglalt a csarnok, és a BAGY csak pénteken tud misézni. Idővel döntenek majd, mi kell nekik, profi show vagy őskeresztény romantika. Vagy maradnak mindkettőben.

Winkler Róbert

Szentlélek live

Az úgynevezett karizmatikus kereszténység Amerikából származik, a 60-as években Kansasban alakultak az első olyan gyülekezetek, melyek a Szentlélek realtime eljövetelét hirdették. A Bibliában pünkösdkor szállt a földre a szentlélek (Apostolok cselekedetei I/2), a nyelveken szóláson kívül olyan tüneteket okozva a tanítványoknak, melyeket a korabeli szemlélők egyszerű részegségnek véltek. A karizmatikus keresztény gyülekezetekben fontos szerep jut a transzba esésnek; a bibliai eset emlékeként nevezik az ilyen egyházakat pünkösdistának is. A hitéletben szerepelhet démonűzés, csodálatos gyógyítás, extrémebb amerikai csoportoknál az istentisztelet része csörgőkígyók körbehordozása és fogdosása, szintén a Bibliára való hivatkozással ("Nevemben ördögöt űznek, új nyelveken beszélnek, kígyókat vehetnek kezükbe, és ha valami mérget isznak, nem árt nekik, ha pedig betegekre teszik a kezüket, azok meggyógyulnak" -Márk 16/18). A magyar karizmatikus kereszténység az utóbbi két évtizedben egyet jelentett a Hit Gyülekezetével, melyben csak a Károli-féle Biblia-fordítást ismerik el hitelesnek, rendelkeznek saját teológiai főiskolával, folyóirattal (Hit Infó) és hetilappal (Hetek), utóbbi mostanában kifejezetten feljavult, nem hívők számára is fogyasztható.

A Hit Gyülekezetét sokan az SZDSZ egyházának tartják, amiben elég sok az igazság: a Kádár-korszakban üldözött gyülekezet értelemszerűen a demokratikus ellenzékkel lépett kapcsolatba, ma is a HGY vezetői közé tartoznak az SZDSZ-es Hack és Mészáros diakónusok. Az országgyűlési választások előtt Németh Sándor ugyanúgy prédikációban buzdította a híveket, szavazzanak az SZDSZ-re, ahogy katolikus és református egyházfők tették ennek fordítottját. A HGY legalább annyira filoszemita, amennyire antik a katolikus és református egyházak.

A tavalyi egyházszakadáskor az SZDSZ-prominensek a Hit Gyülekezetében maradtak. Az egyház vezetői szerint létkérdés számukra a politikai kapcsolatrendszer, új csarnokukhoz is csak ötödik nekifutásra tudtak telket szerezni, jó pénzért, ipari övezetben.

- w -

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.