Az MTA kutatóintézeteiben dolgozók felét tömörítő Akadémiai Dolgozók Fóruma azt javasolja, hogy el se induljanak a létüket a politikától függővé tévő rendszerben. A fórum szerint az egész magyar tudomány jövője forog kockán. Alulról akarják kikényszeríteni, hogy az MTA vezetése álljon bele a konfliktusba, és ne engedjen a zsarolásnak - számol be az Index.
A pénzhiány közben egyre súlyosbodik. A biológusoknál már kijött a belső utasítás, hogy február elsejétől semmire nem lehet költeni. A vidékről bejárók bérlettámogatását sem tudják fizetni, hiába mondja ki a törvény, hogy annak a 80 százalékát a munkáltató állja. Más akadémiai kutatóintézetekben ugyanígy leálltak a kifizetésekkel. A Bölcsészettudományi Kutatóközpontban már a külföldi konferenciautakat sem tudják fizetni. Az Akadémia Szent Korona Kutatócsoportjának a vezetője már saját tartalékaiból előlegezte meg a repülőjegyet egyik munkatársának Cambridge-i útjára.
Mint arról korábban a Magyar Narancs is beszámolt itt és itt és itt, Palkovics László IT-miniszter nem adja oda az MTA kutatóintézeteinek járó állami költségvetési támogatást, holott ez járna aintézménynek a hatályos törvények szerint. Palkovics szerint az MTA elegendő tartalékkal rendelkezik ahhoz, hogy pár hónapot átvészeljenek, ám ehhez olyan pályázati és egyéb forrásokhoz kellene nyúlniuk, amik kötött felhasználásúak – ehelyett már a gyakorlatban is komolyan érezhetők a megszorítások.
Az Akadémiai Dolgozók Fórumán tegnap megszólaló vezető kutatók az Index beszámolója szerint már a puszta jövőjüket is veszélyben látják. Palkovics nagyszabású terve szerint ugyanis mostantól teljesen megszűnne az akadémiai kutatóintézetek alapfinanszírozása, így a rezsit is csak az elnyert pályázati és egyéb támogatásokból lehetne fizetni, ami elég nagy bizonytalanságot jelent, ráadásul jogszerűtlen.
A választások után szabd kezet kapó Palkovics teljesen át akarja alakítani a hazai kutatási rendszert: a hangsúlyt a gazdaságilag megtérülő alkalmazott kutatásokra és az innovációra helyezné, miközben az alapkutatásokat háttérbe szorítaná. Emellett erősebb kormányzati kontrollt akar, meghatározva, hogy mire ad és mire nem ad pénzt az állam.
A változások legnagyobb vesztese az MTA kutatóintézet-hálózata lenne, mivel az egyébként szintén akadémiai tag Palkovics az alapfinanszírozás elvétele mellett a kutatóintézeteket is megritkítaná és az állami forrásokat a favorizált egyetemeknek adná.
A kutatók szerint mára világosan látszik: a jövőben nem a tudomány dönthetne Magyarországon arról, hogy mit (milyen arányban, mennyiből) kutat, hanem a politika.
Az Akadémiai Dolgozók Fórumát idén januárban hozták létre, hogy az akadémiai dolgozók nevében lépjenek fel a politikai átalakítási tervekkel szemben. Mostanra az MTA kutatóintézet-hálózatának több mint fele csatlakozott az elutasító dolgozói nyilatkozathoz.
A múlt héten kiírt pályázatok alig egy hónapos határidőt adnak a több száz főt foglalkoztató MTA kutatóintézeteknek, hogy az előre meghatározott nagy témákban felvázolják a következő évekre vonatkozó terveiket, és benyújtsák be idei évre vonatkozó támogatási igényeiket. A kiírás szerint 4-5 ezer karakterben kell összefoglalniuk három éves terveiket.
Közben a kutatóintézetek vezetőire minden irányból nagy nyomás nehezedik, Palkovics velük tárgyal és az MTA vezetését megkerülve egyéni alkukat ajánl az Index által hallott pletykák szerint. De még ezt a kivégzési sorrendet is felülírhatná Palkovics.
