Palkovics a Magyar Narancsnak az MTA-vitáról: „Az nem megy, hogy mindent finanszírozunk”
palkovics_lovasz_top_story_lead.jpg

Palkovics a Magyar Narancsnak az MTA-vitáról: „Az nem megy, hogy mindent finanszírozunk”

Belpol

A miniszter nem állt el átalakítási terveitől.

A 2019-es költségvetésben a Magyar Tudományos Akadémiától (MTA) az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) fejezete alá került az MTA kutatóintézeteit finanszírozó 20,1 milliárd forint. Az intézetek sorsa azóta bizonytalan. Múlt héten az MTA vezetése először azt közölte, nem tárgyal tovább a minisztériummal, majd péntekre mégis részleges megállapodást kötöttek: e szerint az intézményhálózat átalakítására csak egy átvilágítás után kerülhet sor, amit az MTA saját hatáskörben végezhet.

A Magyar Narancs csütörtöki lapszámában interjút közlünk Palkovics László miniszterrel a tárgyalások állásáról és a részmegállapodás jelentéséről. Ebből olvashatnak most részleteket.

MN: Mennyi ideje van az Akadémiának az intézményhálózat átvilágítására?

PL: Amennyit szeretne. Világítsák át, értékeljék és tegyenek javaslatot. Abban is megállapodtunk Lovász elnök úrral, hogy létrehozunk egy kétszer hétfős, paritásos testületet, a Kutatóintézeti Tudományos Tanácsot (KTT), ahol majd meghozzák az átvilágítás után szükséges döntéseket. Ide a tagok felét az ITM, a másik felét az Akadémia delegálja.

MN: Mi szükség van erre a kétszer hétfős testületre, ha – mint mondta – az Akadémia maga dönthet az intézeteiről, és ma is létezik az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa?

PL: Ezt a tanácsot bővítenénk ki hét taggal, akiket a minisztérium, azaz a magyar kormány delegál. Az MTA közpénzt költ el, ezt valahogyan kontrollálni kell a kormány oldaláról. Ezt a testületet egyébként az MTA javasolta. Az is az Akadémia levelében szerepelt, hogy jöjjön létre egy Nemzeti Tudománypolitikai Tanács (NTT) a teljes kutatásfinanszírozás koordinálására, ezt szintén beépítettük a javaslatba (az általunk megismert dokumentum szerint az NTT tagjait és elnökét a miniszterelnök nevezné ki – T. Sz.). Érhetetlen, hogy mindezek után azt mondják, hogy az Akadémia elnöke egy más célra szolgáló prezentációt kapott meg.

false

(...)

MN: Ha az MTA fenntartana egy intézetet, de a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács ezzel nem ért egyet, mondhatja, hogy akkor nem finanszírozza?

PL: Abszolút. A teljesítőképességünknek van egy határa, az nem megy, hogy mindent finanszírozunk. Kiválósági rendszert nyilvánvalóan működtetnünk kell, az is triviális, hogy tématerületi kutatási rendszerre szükség van. Azt, hogy akar-e ez az NTT intézeti alaptámogatási rendszert működtetni, majd eldönti. Egyelőre még létre sem jött.

(...)

MN: Hogyan folytatódik most az egyeztetés az MTA-val?

PL: Menetrend szerint. Nekünk lesz egy előterjesztésünk az innovációs törvény módosításáról, amit a kormány el fog fogadni. Az MTA feladata is egyértelmű: van egy technikai munkacsoportunk, amely részben értelmezi az eddigi elképzeléseket, részben javaslatokat tesz az új rendszer működtetésére. Nekem mindegy, az Akadémia milyen gyorsan csinálja ezt, de a bizonytalanság a kutatásnak nem jó, és szerintem az egésszel két hónap alatt végezni lehet. Ha megkérdezi az akadémikusokat, ott is erősen megoszlanak a vélemények az intézethálózat finanszírozásával kapcsolatban. Egyvalami fontos: Széchenyi István annak idején sem kutatóintézetekről nem beszélt, sem arról, hogy az Akadémiának aktuálpolitizálnia kellene.

Teczár Szilárd teljes interjúját a Magyar Narancs szeptember 20-i számában olvashatja. A lapra itt lehet előfizetni.

Magyar Narancs - Archívum részletes

A Magyar Narancs tartalmából.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.