Palkovics a Magyar Narancsnak az MTA-vitáról: „Az nem megy, hogy mindent finanszírozunk”
palkovics_lovasz_top_story_lead.jpg

Palkovics a Magyar Narancsnak az MTA-vitáról: „Az nem megy, hogy mindent finanszírozunk”

Belpol

A miniszter nem állt el átalakítási terveitől.

A 2019-es költségvetésben a Magyar Tudományos Akadémiától (MTA) az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) fejezete alá került az MTA kutatóintézeteit finanszírozó 20,1 milliárd forint. Az intézetek sorsa azóta bizonytalan. Múlt héten az MTA vezetése először azt közölte, nem tárgyal tovább a minisztériummal, majd péntekre mégis részleges megállapodást kötöttek: e szerint az intézményhálózat átalakítására csak egy átvilágítás után kerülhet sor, amit az MTA saját hatáskörben végezhet.

A Magyar Narancs csütörtöki lapszámában interjút közlünk Palkovics László miniszterrel a tárgyalások állásáról és a részmegállapodás jelentéséről. Ebből olvashatnak most részleteket.

MN: Mennyi ideje van az Akadémiának az intézményhálózat átvilágítására?

PL: Amennyit szeretne. Világítsák át, értékeljék és tegyenek javaslatot. Abban is megállapodtunk Lovász elnök úrral, hogy létrehozunk egy kétszer hétfős, paritásos testületet, a Kutatóintézeti Tudományos Tanácsot (KTT), ahol majd meghozzák az átvilágítás után szükséges döntéseket. Ide a tagok felét az ITM, a másik felét az Akadémia delegálja.

MN: Mi szükség van erre a kétszer hétfős testületre, ha – mint mondta – az Akadémia maga dönthet az intézeteiről, és ma is létezik az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa?

PL: Ezt a tanácsot bővítenénk ki hét taggal, akiket a minisztérium, azaz a magyar kormány delegál. Az MTA közpénzt költ el, ezt valahogyan kontrollálni kell a kormány oldaláról. Ezt a testületet egyébként az MTA javasolta. Az is az Akadémia levelében szerepelt, hogy jöjjön létre egy Nemzeti Tudománypolitikai Tanács (NTT) a teljes kutatásfinanszírozás koordinálására, ezt szintén beépítettük a javaslatba (az általunk megismert dokumentum szerint az NTT tagjait és elnökét a miniszterelnök nevezné ki – T. Sz.). Érhetetlen, hogy mindezek után azt mondják, hogy az Akadémia elnöke egy más célra szolgáló prezentációt kapott meg.

false

(...)

MN: Ha az MTA fenntartana egy intézetet, de a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács ezzel nem ért egyet, mondhatja, hogy akkor nem finanszírozza?

PL: Abszolút. A teljesítőképességünknek van egy határa, az nem megy, hogy mindent finanszírozunk. Kiválósági rendszert nyilvánvalóan működtetnünk kell, az is triviális, hogy tématerületi kutatási rendszerre szükség van. Azt, hogy akar-e ez az NTT intézeti alaptámogatási rendszert működtetni, majd eldönti. Egyelőre még létre sem jött.

(...)

MN: Hogyan folytatódik most az egyeztetés az MTA-val?

PL: Menetrend szerint. Nekünk lesz egy előterjesztésünk az innovációs törvény módosításáról, amit a kormány el fog fogadni. Az MTA feladata is egyértelmű: van egy technikai munkacsoportunk, amely részben értelmezi az eddigi elképzeléseket, részben javaslatokat tesz az új rendszer működtetésére. Nekem mindegy, az Akadémia milyen gyorsan csinálja ezt, de a bizonytalanság a kutatásnak nem jó, és szerintem az egésszel két hónap alatt végezni lehet. Ha megkérdezi az akadémikusokat, ott is erősen megoszlanak a vélemények az intézethálózat finanszírozásával kapcsolatban. Egyvalami fontos: Széchenyi István annak idején sem kutatóintézetekről nem beszélt, sem arról, hogy az Akadémiának aktuálpolitizálnia kellene.

Teczár Szilárd teljes interjúját a Magyar Narancs szeptember 20-i számában olvashatja. A lapra itt lehet előfizetni.

Magyar Narancs - Archívum részletes

A Magyar Narancs tartalmából.

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Ebben nem lesz dicsőség

Talán az izraeli „béketeremtés” sikere, illetve az azt követő frenetikus, globális, és Donald Trump személyes béketeremtői képességeit külön is hangsúlyozó ünneplés sarkallta az elnököt arra, hogy ismét feltűrje az ingujját az ukrajnai rendezés érdekében, és személyes találkozóra siessen Vlagyimir Putyinnal.

Legyetek gonoszok!  

Nagy terjedelemben ismertette a Telex egy a laphoz eljuttatott hangfelvétel alapján Orbán Viktor vasárnapi beszédét, amelyet a Harcosok Klubja „edzőtáborában” tartott 1500 aktivista előtt, a zánkai Erzsébet-táborban.

Elkenték

Legalább kilenc hazai bíróság kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál (AB) a védettségi igazolással való visszaélést szabadságvesztéssel fenyegető kormányrendelet Alaptörvény-ellenességének kimondását, mivel jogi képtelenség a Büntető törvénykönyv felülírása egy rendelettel. Az AB sajátosan hárított.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.

„Vegyük a következő lépcsőfokokat”

A frissen előrelépett pártigazgató szerint megvan a parlamentbe jutáshoz szükséges mennyiségű szavazója a komolyodó viccpártnak, azt pedig átverésnek tartja, hogy a kormányváltás esélyét rontanák. De kifejtett mást is az ígéretek nélkül politizáló, magát DK-sérültnek tartó politikus.

Mi van a fájdalmon túl?

A művész, akinek egész életében a teste volt a vászon, a nyelv, az eszköz, a fegyver, gondolatiságának hordozója, nyolcvanhoz közeledve is az emberi testet vizsgálja. E nagyszabású retrospektív tárlat nemcsak az életmű bemutatására törekedett, hanem egy művészi filozófia összegzésére is.

Az esendő ember felmutatása

  • Simonyi Balázs

Szándékosan az események „peremén” fotózott, úgymond a lényegtelent. Mondogatta: neki akkor kezdődik a munkája, amikor másnak, a hivatásos sajtófotósnak véget ér. A mi munkánk az óriási életművel most kezdődik. Ha lefotózom, a fénnyel becsapdázott valóság nem múlik el, nem hal meg: ez a fotográfus önfeláldozása.