Budapest továbbra is nagyon komolyan készül arra, hogy olimpiát rendezzen

  • Narancs.hu/MTI
  • 2017. november 20.

Belpol

A MOB elnökénél senki nem örül jobban annak, hogy a miniszterelnök és a kormány a sportot stratégiai ágazatként kezeli.

Az elnöki posztot bő fél éve betöltő sportvezető, az olimpiai ezüstérmes, világ- és Európa-bajnok párbajtőrvívó Kulcsár Krisztián az MTI-nek többek között arról is beszélt, milyen felkészüléssel lehet eljutni egy újabb olimpiai pályázatig, illetve hogy a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) a szponzori bevételeit szeretné megduplázni.
„Vannak stratégiai célok, amelyeket el akarunk érni. Nem tudom nem ide sorolni a magyar sport iránti általános felelősségvállalásunkat, azt, hogy elérjük: azok a pénzek, amelyek az élő sportba mennek, jól hasznosuljanak” – mondta.
Hangsúlyozta: nála senki nem örül jobban annak, hogy a miniszterelnök és a kormány a sportot stratégiai ágazatként kezeli, mert „a sport fontos az országnak, a lelkünknek, a testünknek, az önérzetünknek”, de fájna neki, ha azt látná, hogy a pénzek – „nem rosszindulat, visszaélés vagy rosszhiszeműség miatt, de” – nem úgy hasznosulnának, ahogy kellene.

„Ahhoz, hogy a MOB megfelelően tudja menedzselni, támogatni a sportot, saját forrásokra van szüksége. Nem öncélúan a MOB-ot kell gazdaggá tenni, hanem forrásokat kell találnunk szakmai programjaink menedzselésére” – fogalmazott, hozzátéve: olyan szponzorcsomagot akarnak a támogatóknak adni, amely az eddigieknél több tartalmat nyújt nekik.

A MOB-elnök az olimpiával kapcsolatban többek között azt hangsúlyozta, a felkészülés része, hogy nemzetközi szinten ezután is mutassuk: Budapest továbbra is nagyon komolyan készül arra, hogy olimpiát rendezzen. „Az ügy most kapott egy nagy gellert, de azért egy nyerhető csata, ami az itthoni részét illeti” – fogalmazott, megemlítve, hogy a 2023-as atlétikai vb-pályázat, vagy a tavalyi vizes- és cselgáncs-vb megszervezése jó irány.

A tervezett olimpia tényleges költségeiről és hasznairól annak idején részletes elemzést közöltünk nyomtatott kiadványunkban.

A hazai pálya hátránya

Rohanjon aláírni, ha nem akarja, hogy még az unokája is adósrabszolga legyen. Ezen a héten – s csupán erre az alkalomra, egyetlen írás erejéig – változtatunk állandó publikációs gyakorlatunkon, s már a megjelenés hetében közzétesszük aktuális nyomtatott kiadásunk egyik legfontosabb cikkét. Tesszük ezt azért, mert meggyőződésünk szerint a 24.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.