Civilek bontottak gátat a Tarna patakon, mert eltűnt a víz

  • narancs.hu
  • 2022. július 21.

Belpol

Szőlőiskolát locsolt egy vállalkozás, engedéllyel, lejjebb viszont kiszáradt a meder.

Majdnem a tettlegességig fajult a Tarna patak vizéért aggódó civilek akciója: elbontották azt a gátat, amely visszaduzzasztotta a vizet, mert alatta szinte teljesen kiszáradt a meder – tudósít az Eger Hírek.  

A Heves megyei hírportál korábban több cikkben is beszámolt arról, hogy a patakot valahol megcsapolják, mert az alsó mederbe nem jutott víz.

A cikk lopásról szólt. Utóbb azonban, ahogy megtalálták a patakot elzáró gátat, kiderült, hogy egy érvényes vízjogi engedéllyel öntöző, szőlőt termelő vállalkozás szivattyúzza a vizet a patakból. 

A szőlőiskolát működtető aldebrői cég termelési vezetője azt mondta, ők nem lopják a vizet, törvényesen szivattyúznak. A csapadékhiány miatt a vállalkozásuk léte függ attól, tudják-e öntözni a neves borászati üzemek számára nevelt szőlőoltványokat. A cégvezető, Egyed László azt is mondta: „Ha a mostani helyzetben a vízkivételünk gondot okoz valakinek, akkor megkérdezhetett volna bennünket is, ahelyett, hogy a sajtóhoz fordult volna. (...) A mederőr már jelezte, hogy problémánk lehet az alacsony vízhozamból, de az aszály miatt nem azt kell hibáztatni, aki túlélni próbál. 30 éve foglalkozom ezzel, és bár voltak már aszályos éveink, ilyen példátlanul száraz időszakra még én sem emlékszem. Visszatérve a lényeghez: ezúton szeretném leszögezni, hogy részünkről a Tarna patakból engedély nélküli vízkivétel nem történt” – mondta a cégvezető.

A civilek, közöttük Bóday Pál, a Kápolnai Macskaárvaház Alapítvány kuratóriumi elnöke viszont azt mondta, ha valaki harmadfokú hőségriasztás idején minden vizet kiszivattyúz egy folyóból, és nem törődik azzal, hogy lejjebb pocsolyákban fuldokolnak a halak, az igenis lopás, ökológiai bűncselekmény. 

A szerdán meglelt szivattyúnál lévő gátat a civilek, sportolók, helyi közéleti személyiségek bontották el, így megindulhatott a víz Tófalu, Kápolna, Kompolt irányába. Értesítették az aldebrői polgármesteri hivatalt, a jegyző a helyszínre ment, és dokumentálta, hogy a szivattyúban nem tettek kárt, csak a homokzsákokból épített gátat nyitották meg. 

Az Eger Hírek úgy tudja, hogy az elbontott gátnál működtetett szivattyú óránként 80 köbméter vizet tud átemelni. A közeli Kápolna lakossága fürdéssel, öntözéssel, kocsimosással együtt naponta 240 köbméter vizet használ el.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.