Összefoglaló cikket írt a Direkt36 arról, hogyan reagált a magyar kormány az orosz háborús fenyegetésre, majd a háború kitörésére. A tényfeltáró központ újságíró négy hónapon át negyven olyan emberrel beszéltek, aki többet tudhatott erről a témáról, mint amennyi az újságokban megjelent.
A cikkről a Telex egy ismertető, rövidebb írást is közölt, a tényfeltárók legfontosabb megállapításait összegezve.
A hosszú asztalos fotóról is elhíresült február elsejei moszkvai Orbán-Putyin találkozó előtt az utolsó pillanatban az orosz fél azt üzente, a tárgyaláson csak a magyar miniszterelnök és a tolmácsa lehet jelen. A diplomáciában nem szokás ilyen rövid határidővel ilyen feltételeket szabni. Úgy tűnt, a koronavírustól való félelem miatt kérik ezt a vendéglátók: több Covid-tesztet is el kellett végezni Orbán Viktoron is az oroszok kérésére. Öt órán át tárgyaltak. Orbán Viktort az érdekelte, jut-e elegendő és megfelelő árú gáz Magyarországnak, az orosz elnök pedig sokat kérdezett a Paks II. beruházásról. A jelek szerint nagyon képben volt, arról kérdezett, milyen engedélyeztetés min, kin múlik. Amikor a magyar miniszterelnök hazatért, azt magyarázta a közeli munkatársainak és február 16-án a Fidesz-frakciónak is, hogy nem tart háborútól. Ehhez képest nemrég Berlinben mást mondott.
Bár az amerikai hírszerzés úgy látta, Putyin meg fogja támadni Ukrajnát, a NATO is ilyen értelmú információkat közölt belső csatornáin, a magyar titkosszolgálatok vezetőinek február 23-i ülésén – egy nappal az orosz támadás előtt – arról volt szó, hogy kicsi az esélye egy átfogó, totális háborúnak, amely Kijevet is elérhetné.
Ahogy a háború kitört, Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter a Karmelita kolostorban a kormányzati kommunikációért felelős vezetőknek, a kormányhoz közel álló médiumok vezetőinek tájékoztatót tartott arról, milyen stratégia alapján beszél a kormány a történtekről. Szóba került, hogy a válsághelyzetek rendszerint meg szokták erősíteni a hivatalban lévő kormányok iránti bizalmat. Elmondta, milyen panelekre épül a kormányzati kommunikáció: a béke a legfontosabb, ki kell maradni a háborúból, és nem szabad fegyvert szállítani Ukrajnának.
A Direkt36 cikke kitér arra, hogyan értelmezte a történteket Orbán Viktor egy március 21-i parlamenti tanácskozáson. Szerinte ez a háború arról szól, hogy az Egyesült Államok egypólusú világrendet akar, azt, hogy az Európai Unió a nyugati világ szakosított gazdasági szervezete legyen, külpolitikailag ne legyen önálló. A miniszterelnök úgy látta, minden azért történik, mert az amerikaiak azt akarják, Európa ne olcsó energiahordozókat vegyen. Ezáltal az európai termékek előállítása többe fog kerülni, és ezzel az Egyesült Államok versenyelőnybe kerül a piacon. Orbán szerint ezt a háborút Ukrajna nem fogja megnyerni, és kockázatosnak tartotta a lengyelek hozzáállását, akik szerinte „a NATO-t be akarják tolni egy katonai konfliktusba”.
Az írás emlékeztet, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij elnök között azért romlott meg a kapcsolat, mert március 24-én, az EU-csúcs első napján az ukrán államfő számonkérte Orbánt az Oroszországgal folytatott kereskedelem miatt. Ebben a kritikában a választásokra készülő Fidesz kampányemberei lehetőséget láttak: Zelenszkij muníciót adott nekik, lehetett azzal kampányolni, hogy veszélybe került az ország energiaellátása, és ettől meg kell védeni az országot.
Az is újdonság a Direkt36 írásában, hogy kiderült, Magyarország miért nem járult hozzá, hogy Kirill pátriárka rákerüljön az uniós szankciós listára. Azért, mert maga az orosz ortodox egyház kérte ezt a vétót a magyar kormánytól, pontosabban hivatalos védelmet a magyar kormánytól.
Az oroszbarát magyar politika legfőbb indoka a gázüzlet. Ugyanakkor, mint a cikkből kiderül, az orosz partner a jelek szerint szándékosan lassítja az üzletek lebonyolítását, „csicskáztatja” Magyarországot.
Az, hogy a nyilvánosságban a kormány renoméjára vigyázó emberek között sokan nyugatellenes és oroszbarát véleményt fogalmaznak meg, nem újdonság. A Direkt36 kormányközeli forrása szerint a miniszterelnök stábjának tagjai is a támadó felet mentegető gondolatokat fogalmaznak meg, például azt, hogy az orosz hadsereg nem áll rosszul a háborúban, csak szándékosan húzza el a konfliktust, mert ez stratégiai szempontból kedvező a számára.
