A kormány akkor dörgölőzik, amikor csak tud, az se baj, ha mi megfulladunk

  • B.P.M
  • 2019. június 8.

Belpol

A magyar kormány nagy hangon fellebbezett az Európai Bíróság döntése ellen, amely szerint kevesebb káros anyag kerülhet az európai nagyvárosok levegőjébe. A kabinetet jobban érdekli az autógyárak jóindulata, mint az európai városlakók egészségügyi kockázatai.

„A Mercedes a közelmúltban köszönetét fejezte ki nekünk azért, hogy Magyarország benyújtotta a fellebbezését az Európai Bírósághoz a NOx kibocsátási kvóták ambíciószintjének túlságos emelése ellen. Tehát van egy jó együttműködésünk” – mondta márciusban Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter.

Hogy milyen fellebbezésről beszélt a tárcavezető és miért érezte fontosnak, hogy fennen hangoztassa a kormány és a német multi jó viszonyát?

A történet a négy éve kirobbant dízelbotrányra vezethető vissza, amelynek hatása máig érezhető: 2015-ben elsőként a világ egyik legnagyobb autóipari szereplőjéről, a Volkswagen-csoportról derült ki, hogy meghamisította gyártmányainak károsanyag-kibocsátási adatait.

A botrány első hulláma világszerte 11 millió eladott autót érintett, ebből mintegy 600 ezer kelt el az amerikai piacon, ahol a hatóságok keményen felléptek a csalás ellen, s 25 milliárd dolláros büntetést szabtak ki a Volkswagenre. Ehhez képest Európában, ahol 8 millió szoftveresen megbuherált dízelautót adott el cégcsoport, jóval lassabban őrölnek az igazságszolgáltatás malmai.

false

 

Fotó: Pixabay.com

Mint azóta kiderült, az adathamisításban nem csak egy cég volt érintett, egyre több információ látott napvilágot arról, hogy több más nagy gyártó – a BMW, a Mercedes, a FIAT–Chrysler, a Renault–Nissan, a Volvo – is csalt a károsanyag-kibocsátási teszteken.

Nem tudni, hova fut ki az ügy, annyi biztos, hogy az autóipar dízelszegmensét megrengette a botrány. Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy a csalások elkerülése végett szigorít a NOx-kibocsátás mérési körülményein, és bevezeti az ún. RDE-teszteket (real driving emissions). Ennek lényege, hogy valós közlekedési helyzetben vizsgálják a károsanyag-kibocsátást.

Ugyanakkor a dízelbotrány kitörésével egy időben életbe léptetett környezetvédelmi szabvány (Euro 6) lehetővé tette, hogy a motorok 2020-ig 11 százalékkal, 2021-ig 50 százalékkal meghaladhassák a NOx-kibocsátási határértéket. Az enyhítés – amely mögött az autólobbi sejthető –, Brüsszelnek, Madridnak és Párizsnak is szemet szúrt: a három város az Európai Bírósághoz fordult, amely a szabványt jóváhagyó Európai Bizottság ellenében nekik adott igazat.

A bíróság kimondta, hogy a bizottságnak még időszakosan sem lett volna joga egy olyan szabályozáson enyhíteni, amelyet az Európai Parlament és az Európai Tanács is elfogadott. A döntés értelmében az Európai Bizottságnak legkésőbb 2020 elejétől szigorúbb NOx-kibocsátási előírásokat kell bevezetnie, a három város pedig saját hatáskörében korlátozhatja az Euro 6-os motorral rendelkező autók forgalmát.

A teljes cikket elolvashatják a Magyar Narancs friss számában.

Digitális vásárlásra és előfizetésre itt van lehetőség.

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következõ platformokon érhetõek el online, és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elõ egy évre, fél évre, negyed évre, egy hétre!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.