„A Mercedes a közelmúltban köszönetét fejezte ki nekünk azért, hogy Magyarország benyújtotta a fellebbezését az Európai Bírósághoz a NOx kibocsátási kvóták ambíciószintjének túlságos emelése ellen. Tehát van egy jó együttműködésünk” – mondta márciusban Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter.
Hogy milyen fellebbezésről beszélt a tárcavezető és miért érezte fontosnak, hogy fennen hangoztassa a kormány és a német multi jó viszonyát?
A történet a négy éve kirobbant dízelbotrányra vezethető vissza, amelynek hatása máig érezhető: 2015-ben elsőként a világ egyik legnagyobb autóipari szereplőjéről, a Volkswagen-csoportról derült ki, hogy meghamisította gyártmányainak károsanyag-kibocsátási adatait.
A botrány első hulláma világszerte 11 millió eladott autót érintett, ebből mintegy 600 ezer kelt el az amerikai piacon, ahol a hatóságok keményen felléptek a csalás ellen, s 25 milliárd dolláros büntetést szabtak ki a Volkswagenre. Ehhez képest Európában, ahol 8 millió szoftveresen megbuherált dízelautót adott el cégcsoport, jóval lassabban őrölnek az igazságszolgáltatás malmai.
| ||
Mint azóta kiderült, az adathamisításban nem csak egy cég volt érintett, egyre több információ látott napvilágot arról, hogy több más nagy gyártó – a BMW, a Mercedes, a FIAT–Chrysler, a Renault–Nissan, a Volvo – is csalt a károsanyag-kibocsátási teszteken.
Nem tudni, hova fut ki az ügy, annyi biztos, hogy az autóipar dízelszegmensét megrengette a botrány. Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy a csalások elkerülése végett szigorít a NOx-kibocsátás mérési körülményein, és bevezeti az ún. RDE-teszteket (real driving emissions). Ennek lényege, hogy valós közlekedési helyzetben vizsgálják a károsanyag-kibocsátást.
Ugyanakkor a dízelbotrány kitörésével egy időben életbe léptetett környezetvédelmi szabvány (Euro 6) lehetővé tette, hogy a motorok 2020-ig 11 százalékkal, 2021-ig 50 százalékkal meghaladhassák a NOx-kibocsátási határértéket. Az enyhítés – amely mögött az autólobbi sejthető –, Brüsszelnek, Madridnak és Párizsnak is szemet szúrt: a három város az Európai Bírósághoz fordult, amely a szabványt jóváhagyó Európai Bizottság ellenében nekik adott igazat.
A bíróság kimondta, hogy a bizottságnak még időszakosan sem lett volna joga egy olyan szabályozáson enyhíteni, amelyet az Európai Parlament és az Európai Tanács is elfogadott. A döntés értelmében az Európai Bizottságnak legkésőbb 2020 elejétől szigorúbb NOx-kibocsátási előírásokat kell bevezetnie, a három város pedig saját hatáskörében korlátozhatja az Euro 6-os motorral rendelkező autók forgalmát.
A teljes cikket elolvashatják a Magyar Narancs friss számában.
Digitális vásárlásra és előfizetésre itt van lehetőség.
Magyar Narancs
A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következõ platformokon érhetõek el online, és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elõ egy évre, fél évre, negyed évre, egy hétre!
