A kormányátalakítás lehetséges forgatókönyvei

Egyensúlyi zavarok

  • Rényi Pál Dániel
  • 2011.12.25 11:12

Belpol

Múlt heti, váratlannak tetsző lemondásával Fellegi Tamás fejlesztési miniszter elébe ment egy hónapok óta érlelődő nagypolitikai döntésnek. Bár Orbán Viktor igyekszik megúszni, Fellegi távozásával elkerülhetetlenné válhat a kormányzati struktúra személycserékkel járó átrendezése. A kormányfőnek számos, a nyilvánosságban ritkábban vizsgált szempontot is mérlegelnie kell.

Egyre több jel utal arra, hogy Orbán Viktor elvesztette uralmát a gyorsnaszád felett: miközben végleg összedőlt a 2012-es költségvetés, Fellegi Tamás fejlesztési miniszter a múlt héten benyújtotta lemondását, és lapzártánkig a kormányfőnek sem Európa, sem a magyar közvélemény felé nem sikerült egyértelmű üzenetet megfogalmaznia arról, vajon mi az álláspontja Merkel és Sarkozy új Európa-víziójáról. Mindeközben küszöbön áll az IMF-fel folytatandó tárgyalássorozat, amely - feltéve, hogy megegyezéssel zárul - minden valószínűség szerint totálisan lenullázza a Matolcsy-féle gazdaságpolitikát.

Orbánnak további fejfájást okozhat, hogy kormányát sem tudja kedve szerint átalakítani. A miniszterelnökhöz közel álló forrásunk megerősítette: a fejlesztési miniszter helyére már "hónapok óta, mindeddig mégis eredménytelenül zajlik a casting". Az elhúzódó egyeztetések fő oka, hogy Orbán eddig nem talált olyan jelöltet, aki lojális maradna mind a politikai, mind a Fidesz első számú gazdasági háttérembere, Simicska Lajos által irányított "alternatív" gazdasági hatalomhoz, s egyúttal képes lenne hatékonyan ellátni egy ilyen komplex miniszteri feladatkört. Fellegi tárca nélküli miniszteri kinevezése csupán technikai jelentőséggel bír: az IMF-tárgyalásokat folytató magyar küldöttséget ugyanis miniszteri szintű kormánytagnak kell vezetnie. Matolcsy erre az ismert körülmények miatt nem lehet alkalmas, más miniszter pedig egyszerűen nem rendelkezik a megfelelő háttértudással egy ilyen tárgyalássorozat lebonyolításához. Fellegi lemondása ettől függetlenül véglegesnek tekinthető, s emiatt a napokban Orbán további, egyre sürgetőbb egyeztetésre kényszerül a párt legfontosabb pénzügyi háttérembereivel.

Egy működő modell

"A kormány fontos pozícióinak leosztása alapvetően két emberen áll: Orbán Viktoron és Simicska Lajoson. Szándékaik, érdekeik azonban egyre kevésbé találkoznak. Beosztásából adódóan a személyzeti politika egyedül a miniszterelnök kompetenciája, és a kormányfő - mivel mozgástere megőrzése végett fontos szempont, hogy ne engedjen át minden befolyásos pozíciót a fő gazdasági érdekcsoportnak - a lapokat nemcsak a kinevezésre ácsingózó káderek elől igyekszik az utolsó pillanatig titkolni, de azok elől is, akikkel szemben maga is szabadságharcra van kárhoztatva. Ebben a küzdelemben a személyzeti politika Orbán legfőbb ütőkártyája" - fogalmazott a Narancsnak a politikai, illetve a gazdasági kormányzás fő szereplői között otthonosan mozgó informátor. Ezzel a megfigyeléssel kormányzati forrásunk is egyetértett: aligha lehetne pontosabban körülírni azokat a kölcsönös függőségi viszonyokat, amik átszövik a jelen politikai kurzus legfelső szintjét.

Az már a miniszterelnök belső, informális kommunikációs politikájának az eredménye, hogy noha lapunk több, Orbán bizalmasaként ismert fideszes képviselővel, kormánytaggal (több államtitkárral és miniszterrel) is beszélt, az esetleges kormányátalakítási tervekről még a kormányfővel hetente többször konzultáló forrásaink sem tudtak bizonyosat mondani. A kormányzati struktúra - a miniszterelnök hatalomtechnikai szempontjából - eddig ideálisan működött: Orbán minden fronton képes volt érvényesíteni akaratát, s fenntartani az egyensúlyt a saját és a gazdasági érdekcsoportok autonómiája között. A kormányfő ezért alapvetően a jelenleg működő szerkezet - és személyi állomány - megmaradásában érdekelt. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) és a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) döntő részt Simicska Lajos és Nyerges Zsolt érdekkörének befolyása alatt áll és vív - időről időre megújuló - harcot a Pintér Sándor (és üzleti partnerei által) vezetett Belügyminisztériummal (BM). (Az érdekcsoport és a VM kapcsolatáról lásd Szolnoki háló című keretes írásunkat.) E konfliktus legújabb fejezetének november végén lehettünk tanúi, amikor ismertté vált, hogy a BM egy váratlan - a hvg.hu információi szerint Orbán támogatását élvező - törvénymódosításnak köszönhetően felügyelete alá vonta a VM fennhatóságához tartozó környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságokat, a vízüggyel kapcsolatos törvény- és rendeletalkotás jogaival együtt. (A döntés ellen minden mértékadó szakmai szervezet tiltakozott, de ez Pintéréket kevéssé zavarta: a manőverrel a BM - a vidékfejlesztési tárca rovására - több tízmilliárdos pluszforráshoz jutott.)

Eközben a miniszterelnökre nem csupán a közvélemény, de a hátország felől is egyre nő a nyomás, hogy menessze Matolcsy Györgyöt. Orbán gazdaságpolitikai autonómiáját eddig egyedül a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) garantálta; a Pintér vezette BM-en kívül ugyanis ez az egyetlen olyan, jelentős források elosztása felett diszponáló minisztérium, amelyre a Simicska-Nyerges vezette érdekcsoport eddig nem volt képes nyomást gyakorolni - az NGM állományában máig nem találni senkit az érdekcsoport emberei közül. Ennek köszönhető, hogy a kormányfő - ameddig csak teheti - a posztján fogja tartani Matolcsyt. Egy kormányzati forrásunk találó hasonlata szerint "Matolcsy nem egy Raszputyin; nem arról van szó, hogy Orbán követné a hóbortos ötleteit. Épp ellenkezőleg: a miniszter erősíti meg a kormányfő fantáziálását azzal, hogy az ő politikai és társadalmi világképéhez igazítja gazdaságpolitikai elképzeléseit". Ám hiába szilárd Matolcsy helye Orbán alatt, ettől még nem lett népszerűbb a frakcióban. Fideszes képviselő forrásaink szerint ebben semmi újdonság nincs: a frakcióüléseken a nemzetgazdasági miniszter már szeptember óta "állandó közröhej tárgya".

Fel az NFM-re!

A legfőbb politikai hatalom - Orbán Viktor - és a korábban a "Fidesz gazdasági holdudvaraként" ismert pénzügyi hátország viszonya az elmúlt másfél év alatt kiegyensúlyozott volt, de ez most megbillenni látszik. Fellegi távozásával az a minisztérium veszíti el vezetőjét, amely idáig az "alternatív" gazdasági kormányzás centrumaként működött. A lemondását múlt héten benyújtó fejlesztési miniszter belső, informális beszélgetések során eddig sem tagadta, hogy ezer szállal kötődik az első számú gazdasági érdekszférához. A Narancs is számos alkalommal dokumentálta már, hogy Fellegi - közvetlenül miniszterré választása előtt - Nyerges Zsoltnak és Stumpf Istvánnak adta át a jobboldali médiaportfólió jelentős részét birtokló Infocenter.hu Zrt. tulajdonosi jogainak 52 százalékát. (Alkotmánybíróvá választását követően Stumpf megvált üzletrészétől.) Ezen túl is számos jel bizonyítja, hogy az NFM születése óta az érdekcsoport befolyása alatt áll. E befolyás gyakorlásában kezdettől meghatározó Hegmanné Nemes Sára, a minisztérium - korábban a PPP-szerződésekért felelős, újabban a kiemelt állami szerződéseket és támogatásokat vizsgáló - államtitkára, aki Nyerges közeli ismerőséhez, Gajdos Róberthez, a Költségvetési Tanács elnökéhez hasonlóan az új közbeszerzési törvény kialakításában is főszerepet játszott. (A törvény az 50 millió forintot meghaladó valamennyi közbeszerzés érvényességét a fejlesztési miniszter aláírásához köti.) Nyergeshez hasonlóan Hegmanné is Szolnokon született, ahol 2006-tól a tavalyi államtitkárrá kinevezéséig a Nyergest régóta ismerő Szalay Ferenc fideszes polgármester alpolgármestereként ténykedett. A tárca közlekedési ügyekért felelős helyettes államtitkára, Schváb Zoltán korábban a Nyerges vezette Közgép Zrt. igazgatóságának volt tagja, és szintén személyesen kötődik az érdekcsoporthoz Molnár Ágnes, az NFM fejlesztéspolitikai koordinációért felelős államtitkára is. A szolnokiak hatékony együttműködését jól példázza, hogy a Közgép Zrt. az elmúlt másfél év alatt legkevesebb 200 milliárd forint értékben nyert el közbeszerzési projekteket egyedül vagy más cégekkel közös konzorcium tagjaként. (A Közgép Zrt. közbeszerzési hatékonyságáról következő számunkban, illetve rövidesen a Narancs online kiadásában olvashatnak.) Az NFM kiemelt szerepét mutatja továbbá, hogy tavaly az NGM összes, külgazdasági kapcsolatokat érintő jogköre a fejlesztési minisztériumhoz került. Az NFM-et irányító gazdasági csoport arra épített, hogy Fellegi keleti kapcsolatai révén jelentős kínai tőke érkezhet az országba, a Közgép pedig újabb jelentős nagyberuházások megvalósításában kaphat szerepet. Egy nyári nyilatkozatában Fellegi maga is utalt rá, hogy ily módon tervezné megfinanszíroztatni az összes budapesti pályaudvar rekonstrukcióját és a ferihegyi gyorsvasút kiépítését is. A Fellegivel szembeni elégedetlenség elsődleges oka, hogy az NGM-től átvett jogkörök gyakorlásakor a fejlesztési miniszter sem a gazdasági, sem a politikai hatalomnak nem volt képes megfelelni.

Voltak súrlódások más területeken is. Lapunk is részletesen beszámolt arról, hogy a fejlesztési miniszter az augusztus végi átnevezése előtt Kopint-Datorg Infokommunikációs Zrt.-ként ismert Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) fennhatósága alatt tervezte konszolidálni az összes állami tulajdonban lévő optikai hálózatot, és egy állami holding berkein belül egységesíteni a közigazgatási informatikát (erről bővebben lásd: Fellegi kedvenc cége mindent visz - Gerincproblémák, Magyar Narancs, 2011. május 5.). A Narancs értesülései szerint azonban Nyergesék és Fellegi viszonya megromlott, miután Fellegi nem támogatta előbbiek azon elképzelését, hogy a hálózati konszolidációt a NISZ helyett a Magyar Villamosművek Zrt. hajtsa végre a Nyerges egyik fő bizalmi embereként ismert Baji Csaba irányítása alatt. (Baji szintén szolnoki, és kapcsolata Nyergessel üzleti jellegű is: éveken keresztül vezette a Nyerges tulajdonában lévő E-OS Energiakereskedő Zrt.-t, amely épp tavaly decemberben lett a Közgépé.) A legfrissebb - néhány hete Koszorús László egyéni képviselői indítványaként benyújtott - kapcsolódó törvény tervezete szerint a projekt megvalósításához így is az MVM adja majd a szabad optikai hálózati kapacitást, ám (a hírek szerint Nyergesék szándékával ellentétben) a szolgáltató funkciók továbbra is a NISZ-nél maradnak. Informátoraink szerint az érdekcsoporttal való konfliktus miatt volt kénytelen távozni a Lázár Jánossal összekülönböző Bencsik János, a tárca energetikai ügyekért felelos államtitkára és Olajos Péter klímaügyekért felelős államtitkár is.

A Nyergesékkel való összezördüléssel párhuzamosan Fellegi Orbánnál is rossz pontokat szerzett: a kormányfő nemcsak a kínai és az orosz kapcsolatfelvétel sikertelensége miatt fejezte ki elégedetlenségét, hanem a Magyar Posta Zrt. strukturális átalakításának elmaradása, a MÁV adósságállományának sikertelen konszolidációja és a Malév szintén sikertelen értékesítése miatt is (a légitársaságot kínai befektetőknek remélték eladni).

Erősödő kriptaszag

A miniszterelnöknek nem csupán a Fellegi utódlása miatti informális egyeztetés jelenthet gondot. Orbán az elmúlt másfél év alatt számos kormányzati ember "exkluzív bizalmát" volt kénytelen feladni: közvetlen környezetéből is mind többen ágyazódtak be a gazdasági érdekszférába. Ma már nem csak az érdekcsoport számára fontos egyéni képviselői indítványok benyújtásában jeleskedő Rogán Antal-Lázár János kettős kötődik szorosan Simicska köreihez. (Az indítványok jelentőségéről lásd Önálló indítványok című keretes írásunkat.) Magas beosztású kormányzati forrásunk is megerősítette, hogy egyre több államtitkár áll "személyes összeköttetésben" velük, s még a miniszterelnök személyes szóvivője, Szijjártó Péter is folytat "meglehetősen kriptaszagú" megbeszéléseket Simicska Radóc utcai irodájában. A kabineten belüli informális viszonyokat jól ismerő forrásunk szerint "Orbán mindent megtesz, hogy távol tartsa a Simicska-Nyerges duótól legfőbb bizalmasát, kommunikációs tanácsadóját, a személyes üzleti ügyeiben is megkerülhetetlen szerepet játszó Habony Árpádot".

A kormányfő "függetlenedési" törekvéseire utal az is, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) vezető pozíciójának lehetséges elvállalása miatt Orbán már ősz közepén irodájába rendelte Lázár János Fidesz-frakcióvezetőt. A parlament folyosóin hónapok óta tényként kezelik - és értesülésünket két egymástól független kormányzati forrásunk is megerősítette -, hogy a közeljövőben a politikai szerepvállalásból kiábrándult Réthelyi Miklós miniszter maga kezdeményezi hivatalából történő felmentését. (Orbán - jól bevált személyzeti politikai stratégiája szellemében - aligha ígérte biztosra a bársonyszéket Lázárnak, ámbár a frakcióvezető biztosnak tűnik a dolgában, és "már az irodáját is kinézte a Szalay utcában".) Lázár kormányba emelésével Orbán gyengítené Simicskáék közvetlen befolyását a parlamenti törvénykezésre, ráadásul Lázárnak - miniszteri kinevezése esetén - hódmezővásárhelyi polgármesteri címétől is meg kellene válnia, feladva így hátországát és politikai autonómiáját. Orbán hezitálását magyarázhatja, hogy a Lázár felügyelte frakciófegyelemre - amennyiben ez alatt az igen gombok megfelelő pillanatban történő nyomogatását értjük - eddig nem lehetett panasz, erős kezű frakcióvezetőre pedig a közeljövőben mindennél nagyobb szüksége lesz.

Az elmúlt hónapok kormánybeli torzsalkodásának egyik lehetséges áldozata lehet Navracsics Tibor is, akit az egyre inkább önjáró és Habony támogatását is élvező Rogán Antal-Lázár János duó szeretne kimozdítani helyéről. Ennek az elmúlt hónapokban látható jelei voltak. Szeptemberben - máig tisztázatlan okból - Navracsics felmentette hivatalából kabinetfőnökét, Lánczi Tamást, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) helyettes államtitkárát, aki nem sokkal később a Habony irányítása alatt működő Századvég Gazdaságkutatónál kapott pozíciót. (A Századvég éléről távozó Giró-Szász András kormányszóvivő lett, és le kellett mondania saját alapítású cégéről, a Strategopolis Kft.-ről, melyet azóta Habony új üzlettársai, a Századvég Gazdaságkutatóban egyaránt tulajdonos Szalay-Bobrovniczky Kristóf és Várkonyi Gáspár Dénes vezetnek.) Egyes informátoraink Navracsics hatalmának gyengítésére tett kísérletként értelmezik Gál András Leventének, a KIM közigazgatási államtitkárának elmozdítását is, aki immár közigazgatásért felelős kormánybiztosként dolgozik. Ezzel a közigazgatási, önkormányzati és igazságszolgáltatási reform összehangolása és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem megalapítása körüli teendők jelentős része a KIM hatókörén kívülre került.

Navracsics az elmúlt másfél évben a kormány leginkább elszigetelt szereplője lett, ám azzal, hogy nem érdekelt az üzleti érdekszférák területfelosztási küzdelmeiben, a többi kormányzati szervtől független egységet volt képes kialakítani a KIM-ből. Orbán a saját szempontjai szerint aligha mérlegelné elmozdítását. Sőt, Orbán és Navracsics egy éve még meglehetősen hűvös viszonya sokat javult az elmúlt hónapokban, minden hetet személyes egyeztetéssel kezdenek. A közigazgatási miniszter jövője ugyanazon múlik, mint Matolcsy György helyben maradása és az új fejlesztési miniszter kiléte. Az egyre sűrűbben gyűrűző politikai válsággal a kormányfő mozgástere már a kabineten belül is csökken, és kérdés, meddig és milyen erővel képes érvényre juttatni akaratát.

Szolnoki háló

A fő gazdasági érdekcsoport megkérdőjelezhetetlen vezetője továbbra is Simicska Lajos, aki cégbirodalmát az egyaránt a budapesti Radóc utca 8. szám alatt székelő B-Reklám Kft. és Mahir Zrt. igazgatásán keresztül irányítja. Ami viszont a gazdasági befolyás közvetlen érvényre juttatását illeti, abban Simicska már inkább "csak" stratégiai döntéshozóként vesz részt. Az operatív munka döntő részét évek óta Nyerges Zsolt irányítja. A szolnoki születésű Nyerges vezeti a Class FM-et üzemeltető Advenio Zrt.-t, ő az Infocenter Zrt. első embere, és másfél éve ő vezeti a Fideszhez közeli építőcéget, a Közgép Zrt.-t is. Az egykori közgépes vezetők nemcsak a minisztériumokba, de más állami tulajdonú cégek - köztük az MVM - vezetésébe is beszivárogtak. Bártfai Márton korábban a Közgép tulajdonában lévő Budai Malomipari Kft.-t vezette, ma már ő a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő birtokában lévő Concordia Közraktár Zrt. első embere, míg az egykor éveken át szintén a Közgép alkalmazásában lévő Gopcsa Péter a Nyerges Zsolt üzlettársa, Baji Csaba vezette MVM-hez tartozó Országos Villamos-távvezeték Zrt. vezérigazgatója lett.

Több kormányzati informátorunk is jelezte: Nyerges az elmúlt évben mind egyértelműbben törekedett arra, hogy önálló hatalmi tényezőként jelenjen meg. A Figyelő tavalyi Nyerges Zsolt-portréja szerint "Ökrös Imre, Nyerges Zsolt barátja is magyarázhatja Nyerges kiváló jobboldali kapcsolatait. Az amúgy debreceni származású Ökrös élettársa ugyanis Lévai Gizella, Lévai Anikónak - Orbán Viktor feleségének - a testvére, azaz Orbán Viktor sógornője." A Narancs két szolnoki forrásból is úgy értesült: Orbán az utolsó pillanatban, Nyerges személyes kérésére állíttatta le a Jász-Nagykun-Szolnok megyei kormányhivatal vezetői posztjára kiírt jelölési folyamatot, hogy Nyerges ismerősét, Lengyel Györgyit juttathassa pozícióba. Ennél is jelentősebb fegyvertény, hogy tavaly szeptemberben a miniszterelnök Nyerges közeli ismerősét, Sélleiné Márki Máriát nevezte ki az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatójává, aki korábban a Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház és Rendelőintézet főigazgatója volt. Forrásaink szerint a miniszterelnök tavaly szintén a Nyerges vezette szolnoki üzleti kör nyomására nevezte ki hat évre a Magyar Energia Hivatal vezetőjének Horváth Pétert, aki volt már elnöke is a szolnoki Fidesz-szervezetnek.

Mint utaltunk rá, Nyergesnek nemcsak a fejlesztési minisztériumon belül van jelentős politikai befolyása. A vidékfejlesztési tárcánál ugyan pozíciót nem visel, személyzeti politikájának kialakításában viszont főszerepet játszott és játszik ma is Nyerges Zsolt öccse, Nyerges Attila állatorvos. A VM-et Fazekas Sándor vezeti, aki - a minisztérium vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkárához, Búsi Lajoshoz hasonlóan - tavalyig bezárólag a Fidesz Jász-Nagykun-Szolnok megyei alelnöke volt; mindketten régről ismerik Nyerges Zsoltot. A Nyerges család befolyásától vélhetően nem független, hogy a tárca költségvetési gazdálkodási főosztályát Petykó Zoltán lánya, Petykó Adrienn vezeti. Petykó Zoltán a kormányváltás előtt három éven át vezette a Közgép felügyelőbizottságát, tavaly óta pedig ő az uniós források koordinálásáért felelős Nemzeti Fejlesztési Ügynökség első embere.

 

"Önálló" indítványok

Szeptember elején, a Habony Árpád szerepét körüljáró cikkünkben még azt írtuk, hogy Rogán és Lázár együtt összesen 67 önálló képviselői indítványt készített elő és nyújtott be. Ez a szám azóta 81-re emelkedett. Szintén utaltunk rá, hogy ezek közül számos terv a kormány politikai akaratát tükrözte, de több közülük kimondottan a gazdasági háttéremberek szája íze szerint íródott. Arról tehát nincs szó, hogy Orbán ne tudná érvényesíteni akaratát Rogánon vagy Lázáron keresztül. Előbbi nyújtotta be például az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények, illetve az "otthonvédelemmel" összefüggő egyes törvények módosításáról szóló indítványokat. Lázár nevéhez kapcsolódik a közszférában munkát vállalók kétmillió forint feletti végkielégítését 98 százalékos különadóval sújtó visszamenőleges hatályú törvény. Több módosítás azonban egyértelműen a gazdasági hátország érdekeit szolgálta, ezek benyújtásában eddig főként Rogán volt aktív. Az ő nevéhez fűződik többek között a kiemelt cégek csődjéről és felszámolásáról, illetve a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló törvény mellett az a tavaly októberi - Cser-Palkovics Andrással közös - indítvány is, mely a Közszolgálati Közalapítvány, az MTV, a Magyar Rádió, a Duna Tv és az MTI vagyonát az akkor frissen életre hívott Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) birtokába utalta át. Utóbbi teremtette meg annak a lehetőségét, hogy az összevont, évi 64-65 milliárd forintos költségvetés a nyilvánosság számára követhetetlenné váljon, s az elkülönített forrás jelentős hányadát külső gyártó cégek megbízásaira költhessék. Ismert az is, hogy Rogán és Lázár közösen nyújtotta be azt az ágazati különadókról szóló indítványt, amely hatálya alól több, a Fidesz hátországához tartozó cég - köztük például a CBA - is mentesült.

 


Neked ajánljuk