El kell árulnia a Belügyminisztériumnak, mi lett a felesleges lélegeztetőgépekkel

  • narancs.hu
  • 2023. január 6.

Belpol

Mennyit, kinek és mennyiért adtak el.

Jogerősen pert nyert a Belügyminisztérium ellen a Transparency International Magyarország, ezért a Pintér Sándor vezette Belügyminisztériumnak ki kell adnia, hogy a Covid-járvány után feleslegessé vált lélegeztetőgépekből mennyit, kinek és mennyiért adott el Magyarország – közölte a korrupcióellenes szervezet a hírt az RTL Híradójával.

Ahogy arról lapunk is beszámolt, a magyar kormány a koronavírus-járvány kirobbanása után óriási lélegeztetőgép-vásárlásba kezdett, 2020-ban 336 milliárd forintért 17 402 gépet vásárolt. Mint az később kiderült, a legpesszimistább becslések szerint maximum 8 ezer lélegeztetőgépre lehetett hazánkban szükség. A pandémia során 1529 fő szorult maximum egyszerre gépi lélegeztetésre.

A gépek nagy része még mindig raktárakban áll, aminek a tárolási költsége csaknem 400 millió forint volt. (Pedig a lélegeztetőgép arzenálból 2021-ben Mongóliának, míg 2022-ben Ukrajnának is adományozott Magyarország.)

Bár a Transparency korábban hiába indított pert a lélegeztetőgép-szerződés részleteiért, a Külgazdasági és Külügyminisztérium azt állította, nem rögzítettek adatot arról, ki ellenőrizte, hogy egy maláj cég legyen a közvetítő, ki döntött a szerződésről, vagy arról, egyáltalán milyen kiválasztási eljárás volt. Az sem derült ki, hogy több millió dollárt miért nem a közvetítő cég, hanem annak vezetője saját számlájára kellett utalni.

A korrupcióellenes szervezet jogi igazgatója, Ligeti Miklós úgy véli, azért titkolózik a kormány, mert szégyenkezik, és nem akarja elismerni, hogy a lélegeztetőgép-beszerzések szükségtelenek és kudarcosok voltak.

A Momentum mindeközben már végrehajtást kér a Külügyminisztérium ellen, amiért a tárca egy korábbi jogerős bírósági döntés ellenére sem adta ki, hogy pontosan milyen munkát végeztek a lélegeztetőgépek átvizsgálásával és beüzemelésével megbízott cégek. A kormány érdemben nem válaszolt az RTL kérdéseire.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.