Kósa Lajos polgármester az egyik legjelentősebb közvagyon, a reptér privatizációját célzó javaslatot terjesztett a közgyűlés elé, s egy tartózkodás mellett valamennyi képviselő támogatta az értékesítésről folytatandó tárgyalásokat. A felkínált vagyon összetételében, a pályáztatásban és a bevétel felhasználásában azonban egyelőre nincs egyetértés.
Az Airport Debrecen Kft. - a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. tagvállalata - a helyi közéleti viták gyakori tárgya. Az önkormányzati holding szükség esetén forrásokat vonhat el nyereséges vállalataitól, például a lakossági szolgáltatói díjakból komolyan profitáló vízműtől vagy a hőszolgáltatótól, hogy azokkal tömködje ki a többiek - a sajtóportfólió, a gyógyfürdő stb. - veszteségeit, vagy finanszírozzon belőlük bizonyos fejlesztéseket. A jobboldali városvezetés baloldali és liberális politikai ellenzéke ezért már régóta befektetőért kiáltott, a hasonló kondíciókkal indult sármelléki példára hivatkozva (ott egy ír társaság lát fantáziát a hoszszú távú koncesszióban). A debreceni ellenzék azt hangoztatja, hogy a reptér-üzemeltetés nem önkormányzati, közszolgálati alapfeladat - mint, mondjuk, az iskolák fenntartása -, s a város sem a személyi, sem a pénzügyi feltételeket nem tudja biztosítani erre - mi több, a reptér üzemeltetési költségei tartósan meghaladják a bevételeit.
A repülőzés debreceni története a múlt század harmincas éveiben egy postagéppel és a sportrepülőzéssel kezdődött, és élénk belföldi forgalommal folytatódott. A háború után katonai célokat szolgált a repülőtér, a szovjet csapatok kivonulása után
állami tulajdonba
került; az önkormányzat 1994-ben vásárolta meg. A különféle gazdaságfejlesztési koncepciókban mindig fontos szerepet szántak neki, de a tervek sűrűn változtak. Pár éve még - alpolgármesteri körben - olyan délibábos elképzelések is születtek, hogy hangárjai az Álmok álmodói kiállításnak adjanak véglegesen helyet.
1999-ben a tőkeigényes vállalkozásba bevonták volna a török Begendik céget, amely a déli autópálya megépítését is ígérte - a törökök végül elálltak a projekttől, a bánatpénzt sem sikerült behajtani rajtuk. A kútba esett üzlet után a városirányítók intenzív fejlesztésekbe kezdtek, javarészt önerőből. Medgyessy Péter miniszterelnökként egyik látogatásakor ígért ugyan 500 milliós kormánytámogatást, de mire a szerződésre került volna sor, 220 millió lett belőle, mert Szolnok és Nyíregyháza is bejelentkezett az összegre. Az uniótól 800 millió forint érkezett. 2001 és 2006 között az önkormányzat és a vagyonkezelője 2,4-2,4 milliárdot fordított a reptéri beruházásokra, és ezek eredményeként az uniós normáknak és a nemzetközi előírásoknak megfelelő légikikötő épült. Nyáron 15 charterjárat indult, közvetlenül lehetett elérni Tunéziát, Egyiptomot, Görögországot, Németországot, Spanyolországot, Bulgáriát és Törökországot. Az idei forgalom augusztus végére meghaladta a 30 ezret. A tiszavirág-életű Debrecen-München és a Debrecen-Budapest járat tavalyi kudarca azonban árnyalja az összképet.
A tulajdonosi és üzemeltetési jogok eladását a nagyobb fokú fejlődés szükségességével indokolja a polgármester. Ám Kósa Lajos (vagy a Budapest Airport Zrt. ügyében a pártja) nem mindig gondolkodott így, mondván, hogy az állam és az önkormányzat is lehetnek jó tulajdonosok. "Mert Debrecenben is egy csomót hibáztunk, ezt nem lehet eltagadni. Az a lényeg, hogy tanuljunk belőle. Például '99-ben megpróbáltuk a debreceni repülőteret privatizálni. Tökéletes kudarc. Aztán a város a saját kezébe vette a repülőtér fejlesztését, ma Debrecen nemzetközi repülőtér, és évente megdupláztuk a forgalmat. Általában is azt kell mondjam, hogy a privatizációból nagyon sokat lehet tanulnunk, valahogy a debreceni polgárok azt respektálják egy város vezetésétől, hogyha nem elad, hanem vesz, és nem fogyasztja a vagyont, hanem gyarapítja. Ugyanis egy városnak, egy országnak, de egy családi vállalkozásnak is gazdája kell hogy legyen. A gazda nemcsak elad, a gazda vesz is. (É) Az, aki folyton elad, az a felszámoló. És arra pedig nincsen szüksége az országnak" - fogalmazott Kósa a pártszövetség egy korábbi gyűlésén.
Úgy tűnik, most Kósa is beáll "felszámolónak". A rekonstrukció után igazán jók lettek az értékesítés kondíciói, "már nem csak egy betoncsíkot árulunk" - mondják a magánosítás mellett érvelők, akik szakmai befektetőt keresnek a további rendeltetésszerű működés biztosítására. Kikötnék viszont, hogy az új tulajdonosoknak debreceni munkaerőt kell alkalmazniuk. Tíz érdeklődőt emlegetnek, többek között orosz, német, olasz, kínai társaságot - per pillanat a kínai kapcsolat látszik a nyerőnek. Nemrég népes kínai delegáció járt a városban, s hamarosan a debreceniek is bemutatják a nagy falnál a pólusprogramhoz kapcsolódó azon projekteket, amelyekhez partnereket igyekeznek találni a távoli keleten. No és a repülőteret is propagálják majd, egyrészt mint logisztikai központot, másrészt mint privatizációs célpontot (Airport Business Parkot és vásárközpontot is terveznek a környezetében).
Az eddigi bírálók (szocialisták, szabaddemokraták, függetlenek), ha már korábban annyit sürgették, könnyen rábólintottak
Kósa előterjesztésére,
amely első körben az opciós jogokat a vagyonkezelőről az önkormányzatra ruházza. Ugyanakkor a városi ellenzék a privatizációs szándékban annak a bizonyítékát is látja, hogy a város a megaberuházások (Kölcsey Központ, piac) miatt eladósodott. (Ezekről részletesen lásd: Demo-verzió, Magyar Narancs, 2005. október 27., Kofátlanság, 2007. január 25. és Eladósodósorban, 2007. február 22.) S ha már így van, a részletekről tovább egyeztetnének. Az MSZP, melynek megyei elnöke, Oláh Lajos tagja volt Gyurcsány közelmúltbeli kínai delegációjának, üdvözli a nyitást, de megfontolná, hogy ha már a tulajdonjogot is értékesítené a város, miért nem elegendő ezt csak az üzemeltetési területre korlátozni, s miért kell hozzácsapni a csomaghoz a "kerítésen" túli értékes ingatlanrészt is. Az SZDSZ örül az "igazi liberális" javaslatnak, s a vagyont pályázati úton kiválasztott szervezettel értékeltetné föl a kétfordulós, nemzetközi pályázat előtt. A fideszes többség konszenzust emleget, ezért polgármesteri ígéret szól arról, hogy a magánosítás előkészítésére eseti bizottságot hoznak létre, amelybe bevonják a különböző politikai oldalak képviselőit. Nem kívánják követni a kormány privatizációs gyakorlatát, amely - mint legutóbb a Földhitel- és Jelzálogbank magánosításakor - az ellenzék teljes kizárásával, titokban folyik - fogalmazott közleményében a debreceni Fidesz.
