A külügynek az elsőfokú ítélet szerint ki kell adnia, hogy mennyit fizetett ezért a kormányfő.
A K-Monitor nevű korrupcióellenes civil szervezet által indított per során derült ki, hogy Orbán Viktor és felesége, Lévai Anikó honvédségi repülőgéppel utaztak 2021-ben Rómába. A bíróság elsőfokú ítélete szerint a külügyminisztériumnak kötelessége kiadni, hogy mennyit fizetett ezért a kormányfő – derült ki az RTL Híradóból.
A külügy szerint Orbán az utazás költségeit tavaly szeptemberben személyesen fizette be a tárca pénztárába. A külügyminisztérium várhatóan fellebbez az ügyben.
Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.
Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!
Jó emberek írják jó embereknek!
Hajnalban jutottak megegyezésre az Európai Tanács vezetői: az orosz pénzeszközökhöz nem nyúlnak, helyette 90 milliárd euró közös hitelt biztosít Ukrajnának az Unió – Magyarország, Szlovákia és Csehország nélkül.
A miniszterelnök meg akarja védeni a futballnak a segítségével elért eredményeit. A baj csak az, hogy az eredményekre nézve kevés erősebb érvünk lesz a kormányváltás mellett.
1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.
Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.
Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.
Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.
A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.
Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.
