Európai parlamenti küldöttség tárgyalt hétfőtől szerdáig Budapesten. A képviselők az alapvető jogok érvényesüléséről tájékozódtak, de a munkájuk nem volt igazán eredményes. A hvg.hu írása szerint Tuzson Bence igazságügyi, Pintér Sándor belügyminiszter, valamint az Alkotmánybíróság és a Kúria elnöke és az alapvető jogok biztosa sem akart találkozni a képviselőkkel.
Találkoztak viszont Zsigmond Barna Pállal, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkárával. Ő utóbb a közösségi oldalon azt írta, Magyarország nem kér „exportált demokráciát”, a küldöttség szerinte Magyarországgal szemben elfogult, „Brüsszel Péter és Kollár Kinga” hívására érkezett, hogy lejárassa Magyarországot.
Fogadta az EP-képviselőket Vejkey Imre, az Országgyűlés Igazságügyi Bizottságának kereszténydemokrata elnöke, aki tapasztalatairól „Amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten!” címmel számolt be a Facebookon. Szerinte a delegáció tagjai „ellenségesek voltak, prekoncepcióval jöttek, nem szakmai kérdéseket tettek fel, hanem statáriálisan álltak Hazánkhoz! Mindezt tették már egyből a bevezető szakmai gondolataimat követően!” Ezért Vejkey azt mondta, nyitott a konstruktív vitára, de csak akkor, ha az „nem fullad politikai sárdobálásba és unásig ismételgetett, megalapozatlan, vagy kettős mércén alapuló állítások szajkózásába!”
Az uniós képviselők nem azért jöttek, mert veszekedni támadt volna kedvük. Az Európai Parlament demokratikus ellenőrzési jogkörében eljárva szervezhet kiküldetést a tagállamokba. A szabadságjogokkal foglalkozó LIBE bizottság küldte ezt a mostani delegációt, azzal a céllal, hogy a demokráciával, jogállamisággal és az alapvető jogok érvényesülésével kapcsolatos fejlemények ügyében tájékozódjon. Ezt a munka része a 2018-ban indított, 7. cikk szerinti eljárásnak, amelyet azért indítottak, mert úgy ítélte meg a parlament, hogy a demokratikus normák és alapértékek sérültek Magyarországon.
A delegáció szerdai sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy a magyar kormánynak azok a tisztségviselői is kifejezetten ellenségesen és agresszíven léptek fel, akik hajlandóak voltak találkozni az EP-képviselőkkel.
Tineke Stirk, a delegációt vezető holland zöldpárti képviselő azt mondta, a magyar kormány nem fogadta meg a jogállamisággal kapcsolatos ajánlások többségét. Aggasztónak tartja, hogy a kormány külföldi befolyásolási szándékként tekint az uniós forrásokra. A Szuverenitásvédelmi Hivatal Stirk meglátása szerint nem a szuverenitást védi, hanem a független média és a civil szervezetek megbélyegzésével foglalkozik. Szóba hozta az igazságügyi dolgozók fizetését, amelyet úgy próbált rendezni a kormány, hogy a bírók példátlan módon az utcára vonultak tüntetni az igazságszolgáltatás függetlenségének védelmében.
Szóba kerültek a jogkorlátozó intézkedések, így a gyülekezési jogot érintő törvényi változás. Tineke Stirk bejelentette, arra fogják kérni az Európai Bizottságot, hogy forduljon a bírósághoz, annak érdekében, hogy az soron kívül hozzon határozatot a Pride betiltását is lehetővé tévő törvény felülvizsgálata érdekében.
A küldöttség a jelentést az Európai Parlament elé terjeszti, a képviselők megvitatják és határoznak róla.
A címlapkép az európai parlamenti bizottság sajtótájékoztatóján készült. Fotó: MTI/Kocsis Zoltán
