Elnökválasztás az MTV-nél
"Annyi méltatlanság, megaláztatás és tiszteletlenség ért az RTL Klub részérõl, hogy ilyen körülmények között nem vagyok képes teljesíteni a magam szabta mérce szerint vállalt kötelezettségeimet. Ráadásul nemcsak hogy feleslegesnek érzem jelenlétemet az Önök csatornáján, de mindkét részrõl egyre terhesebbnek is" - közölte hétfõn levélben Friderikusz Sándor az RTL Klub vezérigazgatójával. A tévénézõket vélhetõen sokkal inkább foglalkoztatja Friderikusz nyilatkozata, mint az, hogy az MTV-elnökjelöltek ugyanazon napon mivel kampányoltak a tévékuratórium elnökségének, mit ígértek közszolgálat ürügyén. A jelentkezõk közül ez alkalommal hiányzott Lovas Zoltán és Havas Henrik. Betlen János nem nyújtott be pályázatot, Kósa Somogyi György és Feledy Péter visszalépett, Such György alelnök pedig akkor dönt majd a pályázaton való részvételérõl, ha a kuratórium legitim lesz. A MaNcs információi szerint a hétfõi meghallgatáson ott volt Szabó László Zsolt, a Duna TV gazdasági alelnöke, Peták István, az MTV korábban menesztett elnöke és Ágoston György, az MTV mûszaki igazgatója. Lapzártánk idején egyes hírek szerint a legesélyesebbnek maga a jó Peták tûnik.
Csonka elnökség, félbeszakadt törvénymódosítás
"A Magyar Televízió Közalapítvány négyfõs, csak kormánypárti jelöltekbõl álló csonka kuratóriumi elnökségének megválasztása, a mûködésének megkezdése és az MTV-elnöki pályázat kiírása ellentmond az Alkotmánybíróság korábbi határozatának, amelynek értelmében a televízión belül biztosítani kell a teljes körû kiegyensúlyozottságot" - fordult a nyilvánossághoz az állampolgári jogok országgyûlési biztosa azután, hogy Kovács László, az MSZP elnöke állásfoglalásra kérte a testületet a csonka tévékuratórium testületérõl. Gönczöl Katalin nyilatkozatában kitért arra is, hogy kezdeményezni fogja a médiatörvény idevonatkozó 55. paragrafusának megsemmisítését, mert az nem határozza meg pontosan a kormánypártok és az ellenzék fogalmát.
Sasvári Szilárd szerint az ombudsman nyilatkozata annyit tesz, hogy az ellenzéki képviselõknek meg kell állapodniuk egymással: "Nem a mi feladatunk az, hogy közvetítsünk a pártok között. A médiatörvény módosítását nemcsak az ombudsman, de mi is fontosnak tartjuk. Az errõl szóló hatpárti egyeztetésrõl az SZDSZ kivonult. Így egyelõre a módósítás tárgyalását elnapoltam." A kulturális bizottság elnöke szerint "a kormánypártok mellett a szakmai szervezetek is részt vettek a törvénymódosítás elõkészítésében. Meglepõdtem, amikor az MSZP követte Petõ Iván lépését, azt hittem, hogy a szocialistáknak van saját médiapolitikájuk." (Az SZDSZ, majd az MSZP azután függesztette fel részvételét a tárgyalásokon, hogy az MTV csonka kuratóriuma a kormánypártok helyeslése mellett kiírta a tévéelnöki pályázatot.) A Sasvári által vezetett bizottság által készített összegzés szerint "nyomós érvek szólnak a közszolgálati televíziós csatornák számának csökkentése mellett, hiszen ezek fenntartása rengeteg pénzt emészt fel". A bizottság a megállapítás mellett megoldásokat is talál a problémára: az MTV 1 maradna a nemzeti fõadó, a Duna TV-vel összevont MTV 2 pedig a határon túli magyarságot látná el, és nem csak mûholdról lenne fogható. Némi számolgatás után azonban kiviláglik: a harmadik csatorna (esetleg) megmaradhatna kulturális adónak. Aminek - de ezt csak mi tesszük hozzá - az elnöke lehetne mondjuk Nemeskürty István. Persze az évezredforduló megfelelõ elõkészítése után. A kulturális bizottság az eldöntendõ kérdések közé sorolja "a jelenlegi, pártok delegáltjaiból és társadalmi szervezetek jelöltjeibõl álló kuratóriumi rendszer fenntartását vagy összevonását, a részvénytársasági forma módosítását közhasznú társasággá, valamint az Országos Rádió- és Televíziótestület tagjainak a visszahívását". Ez utóbbi ugyanis jelenleg csak jogerõs börtönbüntetés kiszabása miatt lehetséges.
Felirat
A Sasvári Szilárd által említett szakma a médiatörvény módosításáról szóló egyeztetés mellett arra még talált idõt, hogy kiadjon egy Feliratot. A nyilatkozat címzettjei között ott találjuk majd az összes döntéshozót, aláírói között pedig majd mindenkit, akinek neve ilyen-olyan formában megjelent a köztévé mûsorainak végefõcímein. "Évek óta akarva-akaratlan asszisztálunk azokhoz az eseményekhez, amelyek következtében a mai helyzet kialakult. Nem volt részünk a döntésekben, csak elszenvedtük következményeit, nem lázadtunk, hanem alkalmazkodtunk. Jóhiszemûségünk és a közszolgálati televíziózás iránti elkötelezettségünk tartott vissza attól, hogy az intézmény vezetõit nyilvánosan bíráljuk, alkalmasságukat és tisztességüket megkérdõjelezzük", szól a nyilatkozat, mely nem sokkal azután keletkezett, hogy napvilágra kerültek azoknak a megegyezéseknek a hírei, melyek értelmében a Duna TV gazdasági alelnöke kerülne az MTV Rt. élére, kulturális alelnökként pedig - a Torgyánok családközpontú káderpolitikájának maradékaként - Cseh Mária operetténekesnõ és Szenes Iván társmûvész jó viszonyának köszönhetõen a Szabadság térre költözik mindannyiunk kedvelt telefonközpontosa (Halló Vasárnap, Hívd Andreát!), Szenes pszichológusnõ.
A Felirat szerzõi arra kérik az Állami Számvevõszéket, hogy soron kívül vizsgálja ki az intézmény gazdálkodását; a legfõbb ügyészt és az adatvédelmi biztost arra biztatják, hogy vizsgálják meg az MTV Rt.-nél hatályban lévõ belsõ utasításokat és a munkaügyi szerzõdések, formanyomtatványok "megfelelõségét" munkajogi, szerzõi jogi és adatvédelmi szempontból. Mindehhez az MTV Közalapítványi Kuratóriumának támogatását kérik, hogy az "tulajdonosi felelõsségének tudatában követelje meg a tényfeltárást". A szakma - ellentétben a kormánypártok álláspontjával - nem fogadja el a négyfõs kuratóriumi elnökséget, és abban bízik, hogy az "mielõbb elnyeri törvényes létszámát, és megkezdi legitim mûködését".
"A tényfeltárást követõen (a kuratóriumnak - a szerk.) el kell döntenie: a menedzsmentet vagy a mûsorkészítõket váltja le? A bürokratákat vagy a közszolgálat iránt elkötelezett kreatív munkatársakat tekinti partnernek, amikor a konszolidáció érdekében döntéseket hoz? Elfogadja-e azt az elvet, hogy mindent a mûsorstruktúrának és a mûsorgyártásnak kell alárendelni, legfõképpen az intézményi struktúrát és a hozzá tartozó létszámokat? Lesz-e bátorsága új alapokra helyezni az intézmény mûködését és egyszer s mindenkorra felszámolni az utolsó szocialista nagyvállalatot Magyarországon? Vállalja és érvényesíti-e ezeket a szempontokat, amikor az új elnök személyérõl dönt?
A levél aláíróinak egyetlen ambíciója van: a korszerû, minõségi televíziózás. Elvárjuk, hogy az intézmény új vezetõi a Magyar Televíziót, a mûsorokat és az alkotókat menedzseljék a jövõben. Ha ezt teszik, számíthatnak ránk."
Ki beszél itt elnökségrõl?
"Ne beszéljünk elnökségrõl, csak négy kormánypárti kurátorról eshet szó", mondta lapunknak Csúcs László FKGP frakcióvezetõ-helyettes. A Magyar Rádió egykori alelnöke szerint súlyos politikai következményei lehetnek a magát legitimnek tekintõ tévékuratórium döntéseinek. "Nem szeretnék arról beszélni még, hogy melyik oldal felelõs a kialakult helyzetért, de ezt a lebegtetett állapotot be kell fejezni." Kérdésünkre, hogy elfogadhatónak tartja-e a MIÉP álláspontját arra vonatkozóan, hogy két fõvel képviseltessék magukat a törvény szerint legalább nyolctagú médiatestületben, a képviselõ kijelentette: "Ezt semmiféle logikus érv nem támasztja alá." Csúcs szerint "minimum hónapokig eltarthat a tévéelnök jogszerû kinevezése", Szenes alelnökrõl szólva pedig elmondta: jelölésén nem vett részt, nem ismeri, és nem minõsíti.
A szocialista párt bírósághoz fordul, ha az általa illegitimnek tekintett testület elnököt választ. Közleményükben kitérnek arra, hogy a legfõbb ügyész levélben közölte velük: napirendre tûzi a kuratóriumi elnökség törvényességének vizsgálatát. Az MSZP arra szólítja fel a kormánypárti frakcióvezetõket, hogy "ne vállaljanak cinkosságot a törvénytelen elnökválasztásban, tegyék világossá kurátoraik számára, hogy nem kívánnak a törvénysértés haszonélvezõi lenni, azt nem támogatják, és nem biztatják". Petõ Iván (SZDSZ) közölte: a szabaddemokraták a Cégbírósághoz fordulnak annak érdekében, hogy a testület nyilvánítsa törvénytelennek a csonka kuratóriumi elnökség mûködését.
Sasvári Szilárd úgy véli, minden, a tévékuratóriummal kapcsolatos lépésük törvényes. Ha azonban a jogi eljárás során véletlenül kiderül, hogy illegitim tévéelnököt neveztek ki, "akkor tiszteletben fogják tartani a bíróság döntését".
"Nem normális az a kereskedelmi televízió, aki örül a közszolgálatban kialakult helyzetnek", mondta a MaNcsnak Pintér Dezsõ. Az MTM-SBS tulajdonában lévõ TV 2 igazgatója eldöntötte, a plenáris ülések hetén mindennap bejár a Parlamentbe, "ahol rádiósként sok idõt eltöltött", hogy tanulmányozza az Országgyûlés munkáját. Nem tart attól, hogy képviselõk személyes közelségükkel így sokkal könnyebben tudnak rá nyomást gyakorolni? "Nem. A politika más eszközöket használ, másként próbálja meg keresztülvinni akaratát", utalt a kormányváltást követõ APEH-ellenõrzésre Pintér, akinek egyébként szándékában áll egy egyelõre nem eldöntött formájú parlamenti mûsor elindítása.
"Friderikusz Sándorral régóta beszélõ viszonyban vagyunk, de nincs vele aláírt szerzõdésünk", mondta Pintér Dezsõ, aki elképzelhetetlennek tartja, hogy a konkurens televízió mûsora, a Meglepõ és mulatságos hozzájuk kerüljön. Hétfõn este Friderikusz mûsora nem került adásba, helyette (mi mást?) A Pelikán-ügyiratot láthatták az RTL Klub nézõi. Ha valakinek hiányzik, online még elkaphatja az elmaradt mûsor szereplõit: Udvaros Dorottyát, Kamarás Ivánt, Geszti Péter mamáját és Sebeõk János írót.
A többiek meg drukkoljanak. Mindegy, kinek.
- péeszer -
