Eltemették Tamás Gáspár Miklóst

Belpol

Karácsony Gergely, Baranyi Krisztina, Hodosán Róza, Radnóti Sándor, Selyem Zsuzsa és Sipos Balázs búcsúztatta beszédekkel.

Végső búcsút vettek családtagjai, barátai, kollégái és tisztelői a 74 éves korában elhunyt Tamás Gáspár Miklós filozófustól, közírótól a budapesti Farkasréti temetőben kedden. Tamás Gáspár Miklóst hosszú betegség után január 15-én érte a halál.

Karácsony Gergely főpolgármester, aki az elhunytat a főváros és a demokratikus politikai közösség nevében búcsúztatta, azt mondta, a veszteség felett érzett gyászban egy a tisztelők széles táborából, "egyike az olvasóknak és a küszködve értőknek, és azoknak a demokrata politikusoknak, akiken Tamás Gáspár Miklós az elvszerűséget és a bátorságot kérte számon sokszor".

"Siratjuk őt, a szellem, az igazság és az elnyomottak bátor védelmezőjét. És siratjuk magunkat" – hangoztatta a főpolgármester. Úgy fogalmazott, Tamás Gáspár Miklós a legértékesebbet hagyta itt, amit távozó az itt maradókra hagyhat: "a gondolkodni valót". "Befogadott minden újat, és a protestáns tradíció kérlelhetetlen erkölcsiségével, a nagy prédikátorok nyelvi leleményével, a hittudósok hatalmas tárgyi tudásával kérte számon rajtunk, magyarokon, hogy merre megyünk és mivé leszünk" – mondta.

 
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Karácsony Gergely hozzátette, számára

Tamás Gáspár Miklós életműve az igazság mibenlétének több évtizedes keresését jelenti, a legfontosabb igazság pedig az emberi méltóság egyetemessége, egyenlősége és visszavonhatatlansága.

"És az emberi méltóság védelme a diktatúrától, az elnyomástól, az alárendeltek lenézésétől és megalázásától, a honpolgári közösségből való kirekesztéstől és a kulturális hanyatlástól. Mert a méltóság egyenlősége erősebb kell, hogy legyen, mint bármi más" – emelte ki. Tamás Gáspár Miklós "a méltóság biztosítása iránti töretlen elkötelezettséget kérte számon a rendszerváltáson, és ezen a mostani, keserű és megalázó állapottá merevedett rendszeren is" – mondta a főpolgármester. Emlékeztetett arra, Tamás Gáspár Miklóst rendszerváltó ellenzékiként ismerte meg az ország, a harmadik köztársaság egyik alapító atyjaként. A főpolgármester megjegyezte, a rendszerváltás "elátkozott téma" és – idézte a filozófust – a "legkülönfélébb homályosságok, öncsalások és képmutatások" terepe. Tamás Gáspár Miklós "nehezen vagy talán sehogy se vitatható állítása", hogy a rendszerváltás, "a nagy próbálkozás" mégis elbukott. Karácsony Gergely idézte a filozófust, aki szerint ma a "küzdelem a mélyben zajlik (...), újfajta országban, amelyet a régi eszközökkel megérteni sem lehet, nemhogy kedvünk szerint megváltoztatni" .

"Nélküled most még nehezebb lesz megérteni, no pláne megváltoztatni. De rajtad nem múlott, rajtad egy pillanatra sem múlott. Most már csak rajtunk múlik" – mondta a főpolgármester.

Baranyi Krisztina, Ferencváros ellenzéki polgármestere búcsúztatójában azt mondta, "ma a kortárs magyar közgondolkodás legnagyobb rocksztárjától búcsúzunk". Úgy fogalmazott, Tamás Gáspár Miklós "olyan pap volt, aki szabadságot, egyenlőséget és testvériséget prédikált, de azt is ivott", nem volt megalkuvás, egyrészt-másrészt. "Akármelyik ideológiánál tartott éppen", mindig kérlelhetetlen volt a gyengék, elesettek, a kirekesztettek védelmében – tette hozzá.

A filozófusról azt mondta,

soha nem éreztette, hogy fel kellene adni, amiben hiszünk vagy amiért küzdünk. Éppen ellenkezőleg: mindent és mindenkit szeretett, ami és aki bátor, lázadó volt és a szabadságért harcolt

– jegyezte meg.

A demokratikus ellenzék nevében Hodosán Rózsa arról beszélt, Tamás Gáspár Miklós "a szabadság szertelen, nyughatatlan keresésében" sokfelé járt: hol a baloldaltól, hol a liberális, hol a konzervatív oldaltól búcsúzott, és amibe belekóstolt, annak poharát fenékig ürítette. "De a szabadság és szolidaritás eszméjét soha nem árultad el, mint ahogy mi sem" – tette hozzá.

 
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A budapesti értelmiség és barátok nevében Radnóti Sándor, az erdélyi magyar értelmiség nevében Selyem Zsuzsa, a fiatal baloldali tanítványok nevében pedig Sipos Balázs vett végső búcsút TGM-től.

Az urnát a ravatalozóból a munkás gyászinduló hangjaira indították a sírhoz, ahol

Iványi Gábor lelkész arról beszélt, ő azt tanulta Tamás Gáspár Miklóstól, hogy a szabadságnak nem alternatívája a szolgaság.

"Nem lehetőségünk küzdeni a szabadságért, hanem kötelességünk, és ha a magunkét kivívtuk, akkor a mások szabadságán kell fáradoznunk"

– mondta, megjegyezve, a szabadságért küzdeni akkor is szükséges, "ha a nép, amelyért az ember mindezt tesz, nem így gondolkodik".

 
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.