Szijjártó sem ellenezné, hogy Erdogan Nobel-békedíjat kapjon

Belpol

Kiemelt stratégiai partnerségi megállapodást köt Magyarország és Törökország.

Megkezdődött a tárgyalás a kiemelt stratégiai partnerségi megállapodás létrehozásáról Magyarország és Törökország között, minthogy a két ország együttműködésének kulcsszerepe van a hazánk előtt álló három legfőbb biztonsági kihívás kezelésében – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a török kollégájával, Mevlüt Cavusogluval közös sajtótájékoztatón rámutatott, hogy az elmúlt időszak eseményei jelentősen felértékelték Törökországot, és Magyarország rendkívül nagyra is értékeli Ankara szerepét a legfontosabb globális kihívások kezelésében.

Leszögezte, hogy Magyarország, Ukrajna szomszédjaként, súlyosan és azonnal érzékeli a háború negatív hatásait, ezért érdekelt a minél előbbi békében. "Sajnos, azt kell látni, hogy

a transzatlanti világban, amelynek NATO-tagként egyszerre vagyunk részesei Törökországgal, nagyon kevesen beszélnek és talán még kevesebben tesznek bármit is a békéről, illetve a békéért"

– mondta Szijjártó. Majd kiemelte, hogy manapság már ahhoz is bátorság kell, hogy valaki a békéről beszéljen, sok esetben ez azonnal maga után vonja a liberális fősodor "mindent lehengerlő" bírálatait, az érintetteket "Putyin szövetségeseiként, az oroszok barátjaiként, a Kreml propagandistáiként" tüntetik fel. "Holott a háborúnak csak tárgyalásokkal lehet véget vetni, ezt Törökország sikeres közvetítési kísérlete is bizonyította" – mondta, utalva a gabonaexport újraindításáról létrejött megállapodásra.

Szijjártó Péter ezzel kapcsolatban felkérte Ankarát a közvetítési törekvései folytatására, ezek nyomán ugyanis a világ közelebb került a béke reményéhez. Az eseményen köszöntötte Tilki Attila fideszes képviselőt, aki a Türk Államok Szervezetének keretein belül működő Bölcsek Tanácsának tagja, amely tanács kezdeményezte Recep Tayyip Erdogan török elnök felterjesztését a Nobel-békedíjra.

"A kezdeményezés lényege, hogy Erdogan elnök úr kapja meg a béke Nobel-díjat, tekintettel arra, hogy az Ukrajnában zajló háború során az egyetlen sikeres közvetítési kísérlet Törökország elnökének nevéhez fűződik"

– hangsúlyozta Szijjártó. A miniszter ezek után arról számolt be, hogy Törökország az európai energiaellátási válság kezelésében is kiemelt szerepet játszik, ahogy nélkülözhetetlen Magyarország ellátásbiztonságának garantálásához is, miután mára a Török Áramlat az egyetlen teljes kapacitással üzemelő, kelet-nyugati gázvezeték a kontinensen.

Ráadásul – mint hangsúlyozta –

a jövő energiabiztonsága a diverzifikáción múlik, és ennek középtávon a legreálisabb forgatókönyvét a megnövelt azeri földgázkitermelés bevonása jelenti, amihez földrajzi okokból szükség van Törökországra is. A tranzitról szóló vállalatközi egyeztetések már meg is kezdődtek.

"Már tárgyalunk arról, hogy a török földgázvezeték rendszerhez megnövekedett magyar vállalati hozzáférés legyen annak érdekében, hogy Azerbajdzsánból Magyarországra tudjuk szállítani a kitermelt földgázt"– mondta a miniszter.

Ezt követően kitért a harmadik biztonsági kihívásra, az illegális migrációra is, amelynek kezelése Európa számára nem lehetséges Törökország nélkül. Kiemelte, hogy Magyarország erős nyomás alatt áll, a hatóságok tavaly 260 ezer illegális határátlépési kísérletet akadályoztak meg.

"Ha Törökország nem tartja féken az illegális migrációt, akkor mi, itt, Európában, egy kezelhetetlen kihívással nézünk szembe"

– jelentette ki, és felszólította a nemzetközi közösséget a szíriai menekültek hazatérését lehetővé tevő körülmények megteremtésére. "Ez Törökország békéje, stabilitása és nyugalma, illetve az egész, migrációval szembeni európai fellépés szempontjából is fontos" – vélekedett.

A magyar-török együttműködés nagy segítséget jelent a három legfőbb biztonsági kihívás kezelésében, és ennek fontosságát elismerve, megállapodás született a két ország közötti stratégiai partnerség egy szinttel történő megemeléséről, az erről szóló egyezményt a következő magas szintű találkozón alá is írhatják – összegzett Szijjártó.

Újságírói kérdésre válaszolva Szijjártó Péter megerősítette, hogy

a kormány támogatja Svédország és Finnország NATO-csatlakozását, s ennek ratifikációja februárban az Országgyűlés elé kerül. Ugyanakkor leszögezte, hogy az ügyben nem sürgette a török felet,

ahogyan semmilyen más országot sem szokott sürgeti olyan kérdésekben, amelyekben Magyarország nem érintett.

"Értem én, hogy ma a nemzetközi politikában az bevett gyakorlat, hogy kioktatjuk egymást, elmondjuk, hogy hogyan kéne jobban csinálni (...) Hogyan jövök én ahhoz, hogy sürgessem Törökország kormányát, hogy lépjen valamit, amihez nekünk semmi közünk nincsen?" – tette fel a kérdést a magyar külgazdasági és külügyminiszter.

Ezt követően elfogadhatatlannak nevezte, hogy nemrég egy stockholmi tüntetésen Koránt égettek, azt a svéd reagálást pedig "baromságnak" minősítette, miszerint egy másik hit szent könyvének elégetése a szólásszabadság része lenne. "Keresztény emberként, vallásos katolikusként azt tudom mondani, hogy egy másik hit szent könyvének az elégetése elfogadhatatlan cselekedet".

Úgy vélekedett, ha egy ország csatlakozni szeretne a NATO-hoz, és ehhez a török támogatást meg szeretné nyerni, akkor "lehet, hogy kicsit körültekintőbben kellene viselkednie".

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Madarak és angyalok

  • - turcsányi -

Nehéz megmondani, hogy mikor mondtak fel az angyalok. Már akkor, amikor Wim Wenders folytatni merészelte a Berlin felett az eget (Távol és mégis közel, 1993)? Vagy csak 1998-ban lett elegük, amikor meglátták magukat az Angyalok városa című filmben – a Berlin felett az ég e remake-jét Nicolas Cage-dzsel? Az biztos, hogy Los Angelesből eztán szedték a sátorfájukat. De senki nem pótolhatatlan, L. A. pedig különösen nem maradhatott efféle égi szárnyasok nélkül.

„A legszívesebben hallgatok”

Kurtág György a magyar kultúra állócsillaga, kincse, élő klasszikusa, a magyar művészeti hagyomány nagy tradíciójának megszemélyesítője egy olyan korszakban, amelyben ez a hagyomány igencsak ingatag lábakon áll. Ha nyilvánosan megszólal a 98 éves mester, az maga az esemény.

Annyira nem sötét

A legutóbbi Pearl Jam-lemez, a 2020-as Gigaton hosszú, hétéves várakozás után jelent meg, így sokan örülhettek, hogy a zenekar hamarabb elkészült a tizenkettedik albumával, amely a Dark Matter címet viseli.

Dél csillagai

A Budapest JazzFest cégére alatt, a közel három héten át zajló hetvenhat koncert minden bizonnyal a legnagyobb magyar jazzfesztivál, de ennél figyelemre méltóbb, hogy huszonnégy országból érkeztek a zenészek. Megragadtuk a lehetőséget, hogy egy török triót és egy szárd együttest hallgassunk meg.

Ma senki se nyer

Emlékeznek, mikor volt köztársasági elnök Mádl Ferenc? Nos, Orbán Viktor első miniszterelnöksége idején. A díszlet és az időnként felhangzó Ki nyer ma? című rádióműsor szignálja segít behatárolni, hogy a közelmúltban járunk, de az elnök neve az egyetlen konkrét utalás, amelyből kikövetkeztethetjük, milyen évet is írunk (majdnem) pontosan.

Gázlánggal fűtünk

Az év szaván vitatkozhatunk, de korunk szava bizonyosan a nárcisztikus. Ha valaki megbánt minket, vagy akár csak nem hajlandó részt venni az önbecsmérlés társadalmilag elvárt aktusában, máris megkapja, hogy „mekkora nárci”.

Újragondolt fintorok

Szabó Eszter sajátos, jellegzetes figurái középkorú és idősödő nők. Morcosak, egyked­vűek. Nyúzottak és fáradtak. Grimaszolnak, duzzognak. Olykor járókerettel sétálnak, máskor két hatalmas herezacskót vonszolnak maguk után.

Választhat szegény

„Köszönöm, hogy Önökkel tölthettem egy napot!” – írta tavaly februári Facebook-bejegyzésében Novák Katalin, amikor látogatást tett Tiszabőn, a legszegényebbek közé sorolt falvak egyikében.

Akire rámondják

Magyar Péter feljelenti Orbán Viktort – lelke rajta, a jobboldalon mindig is nagy becsben tartották az ország hagyományait, az ilyesminek tényleg van itt csőstül (ti. hagyománya). Amíg viszont tövig rágjuk a körmünket, hogy a tisztelt hatóságok hazavágják-e a miniszterelnököt az aljas indokból, nagy nyilvánosság előtt elkövetett, jelentős érdeksérelmet okozó rágalmazásaiért, a feljelentés tartalmi része módot ad mindannyiunknak egy pillantást vetni jelen közállapotainkra. Továbbá a jövő kecsegtető ígéreteire is.