Megkezdődött a tárgyalás a kiemelt stratégiai partnerségi megállapodás létrehozásáról Magyarország és Törökország között, minthogy a két ország együttműködésének kulcsszerepe van a hazánk előtt álló három legfőbb biztonsági kihívás kezelésében – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a török kollégájával, Mevlüt Cavusogluval közös sajtótájékoztatón rámutatott, hogy az elmúlt időszak eseményei jelentősen felértékelték Törökországot, és Magyarország rendkívül nagyra is értékeli Ankara szerepét a legfontosabb globális kihívások kezelésében.
Leszögezte, hogy Magyarország, Ukrajna szomszédjaként, súlyosan és azonnal érzékeli a háború negatív hatásait, ezért érdekelt a minél előbbi békében. "Sajnos, azt kell látni, hogy
a transzatlanti világban, amelynek NATO-tagként egyszerre vagyunk részesei Törökországgal, nagyon kevesen beszélnek és talán még kevesebben tesznek bármit is a békéről, illetve a békéért"
– mondta Szijjártó. Majd kiemelte, hogy manapság már ahhoz is bátorság kell, hogy valaki a békéről beszéljen, sok esetben ez azonnal maga után vonja a liberális fősodor "mindent lehengerlő" bírálatait, az érintetteket "Putyin szövetségeseiként, az oroszok barátjaiként, a Kreml propagandistáiként" tüntetik fel. "Holott a háborúnak csak tárgyalásokkal lehet véget vetni, ezt Törökország sikeres közvetítési kísérlete is bizonyította" – mondta, utalva a gabonaexport újraindításáról létrejött megállapodásra.
Szijjártó Péter ezzel kapcsolatban felkérte Ankarát a közvetítési törekvései folytatására, ezek nyomán ugyanis a világ közelebb került a béke reményéhez. Az eseményen köszöntötte Tilki Attila fideszes képviselőt, aki a Türk Államok Szervezetének keretein belül működő Bölcsek Tanácsának tagja, amely tanács kezdeményezte Recep Tayyip Erdogan török elnök felterjesztését a Nobel-békedíjra.
"A kezdeményezés lényege, hogy Erdogan elnök úr kapja meg a béke Nobel-díjat, tekintettel arra, hogy az Ukrajnában zajló háború során az egyetlen sikeres közvetítési kísérlet Törökország elnökének nevéhez fűződik"
– hangsúlyozta Szijjártó. A miniszter ezek után arról számolt be, hogy Törökország az európai energiaellátási válság kezelésében is kiemelt szerepet játszik, ahogy nélkülözhetetlen Magyarország ellátásbiztonságának garantálásához is, miután mára a Török Áramlat az egyetlen teljes kapacitással üzemelő, kelet-nyugati gázvezeték a kontinensen.
Ráadásul – mint hangsúlyozta –
a jövő energiabiztonsága a diverzifikáción múlik, és ennek középtávon a legreálisabb forgatókönyvét a megnövelt azeri földgázkitermelés bevonása jelenti, amihez földrajzi okokból szükség van Törökországra is. A tranzitról szóló vállalatközi egyeztetések már meg is kezdődtek.
"Már tárgyalunk arról, hogy a török földgázvezeték rendszerhez megnövekedett magyar vállalati hozzáférés legyen annak érdekében, hogy Azerbajdzsánból Magyarországra tudjuk szállítani a kitermelt földgázt"– mondta a miniszter.
Ezt követően kitért a harmadik biztonsági kihívásra, az illegális migrációra is, amelynek kezelése Európa számára nem lehetséges Törökország nélkül. Kiemelte, hogy Magyarország erős nyomás alatt áll, a hatóságok tavaly 260 ezer illegális határátlépési kísérletet akadályoztak meg.
"Ha Törökország nem tartja féken az illegális migrációt, akkor mi, itt, Európában, egy kezelhetetlen kihívással nézünk szembe"
– jelentette ki, és felszólította a nemzetközi közösséget a szíriai menekültek hazatérését lehetővé tevő körülmények megteremtésére. "Ez Törökország békéje, stabilitása és nyugalma, illetve az egész, migrációval szembeni európai fellépés szempontjából is fontos" – vélekedett.
A magyar-török együttműködés nagy segítséget jelent a három legfőbb biztonsági kihívás kezelésében, és ennek fontosságát elismerve, megállapodás született a két ország közötti stratégiai partnerség egy szinttel történő megemeléséről, az erről szóló egyezményt a következő magas szintű találkozón alá is írhatják – összegzett Szijjártó.
Újságírói kérdésre válaszolva Szijjártó Péter megerősítette, hogy
a kormány támogatja Svédország és Finnország NATO-csatlakozását, s ennek ratifikációja februárban az Országgyűlés elé kerül. Ugyanakkor leszögezte, hogy az ügyben nem sürgette a török felet,
ahogyan semmilyen más országot sem szokott sürgeti olyan kérdésekben, amelyekben Magyarország nem érintett.
"Értem én, hogy ma a nemzetközi politikában az bevett gyakorlat, hogy kioktatjuk egymást, elmondjuk, hogy hogyan kéne jobban csinálni (...) Hogyan jövök én ahhoz, hogy sürgessem Törökország kormányát, hogy lépjen valamit, amihez nekünk semmi közünk nincsen?" – tette fel a kérdést a magyar külgazdasági és külügyminiszter.
Ezt követően elfogadhatatlannak nevezte, hogy nemrég egy stockholmi tüntetésen Koránt égettek, azt a svéd reagálást pedig "baromságnak" minősítette, miszerint egy másik hit szent könyvének elégetése a szólásszabadság része lenne. "Keresztény emberként, vallásos katolikusként azt tudom mondani, hogy egy másik hit szent könyvének az elégetése elfogadhatatlan cselekedet".
Úgy vélekedett, ha egy ország csatlakozni szeretne a NATO-hoz, és ehhez a török támogatást meg szeretné nyerni, akkor "lehet, hogy kicsit körültekintőbben kellene viselkednie".
