Embercsempész próbált beépülni a határvadászok közé

  • narancs.hu
  • 2022. november 19.

Belpol

A felvétel zajlik, de nem olyan ütemben, ahogyan a kormány várta.

A határvadásznak jelentkező emberek egy része az alkalmassági vizsgákon bukik el, de előfordul az is, hogy a bűnmegelőzési célú átvilágítás szűr ki valakit. Erről a HVG beszámolója szerint az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának legutóbbi ülésén esett szó.

A Nemzeti Védelmi Szolgálat több alkalommal is arra jutott, hogy embercsempészek próbálnak beépülni a határvadászok közé.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium miniszterhelyettese arról beszélt a bizottsági ülés jegyzőkönyve szerint, hogy „a bűnszervezet egyik tagja jelentkezett képzésre, de nem tudta megkezdeni, mert kiderült, hogy ő igazából embercsempész, és nem azért jött, hogy megvédje a határt, hanem, hogy majd az embercsempész bűntársainak szóljon, hol van szolgálatban, és ott át tudjanak jönni az embercsempészek az illegális migránsokkal.” 

A politikus ezt azért hozta szóba, mert nyomatékosította: igenis szükség van a jelentkezők előszűrésére, nem csak fizikai, pszichikai szempontból, a Nemzeti Védelmi Szolgálat vizsgálata is fontos. „Hála istennek Magyarországnak van egy olyan védelmi képessége, hogy ezeket a beépülési kísérleteket is ki tudtuk szűrni” – mondta Rétvári Bence.

A bizottsági ülésen szóba került a határvadászok létszáma is. A HVG összevetette a miniszterhelyettes által említett számokat azokkal, amelyeket a rendőrség a lap közérdekű adatigénylésére válaszul küldött. 

A rendőrség október 10-i adatai szerint a jelentkezők 36 százaléka alkalmatlan határvadásznak, addig az időpontig 2077-en jelentkeztek erre az állásra, 1265 ember alkalmassági vizsgálata fejeződött be, 811 fő megfelelt, ők már esküt is tettek.

Az elvileg frissebb, október végi adatokat közölve Rétvári Bence arról számolt be a bizottságnak, hogy „100-200 fő körül mozog azoknak a száma, akik hétről hétre elkezdik a négyhetes képzést, összesen eddig 894 határvadász-szerződést kötött a rendőrség, és eddig 636 fő tett sikeres vizsgát”. A lap arra következtet, csak az lehet, hogy a minősítésen átment emberekkel azonnal szerződést kötnek,

esküt is tesznek, de csak azután kezdik képezni őket,

és közben lemorzsolódnak, így maradnak 636-an.

Az ülésen Bolcsik Zoltán, a Belügyminisztérium államtitkára mondta ki, hogy 9 százalék körül alakul a fluktuáció. A jelentkezők közül többen „menet közben jönnek rá, hogy ez nem biztos, hogy nekik való, vagy úgy látják, hogy olyan típusú a feladat, amit ők nem akarnak ellátni (…) és vannak olyan határvadászjelöltek, akikről menet közben derült ki, hogy ebben a struktúrában, fegyelmezettségi körben nem feleltek meg az elvártaknak” – mondta az államtitkár. 

Bárhogy is van, a határvadászok felvétele nem olyan tempóban zajlik, mint ahogyan azt várták, hiszen úgy volt, hogy a télre legalább ezren lesznek.

A bizottsági ülésen Harangozó Tamás (MSZP) hozta szóba, hogy ezek szerint „630 emberrel számolhatunk, aki effektíve hadra fogható, ha jól értem, és nem a 894-gyel, hiszen a kettő közti különbség még iskolába jár vagy képzésen van”. 

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást” – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor.

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, Jean-Marie Le Pen mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.