Különösebb hírverés nélkül szaladt át az Országgyűlésen a 2023-as adócsomag. A több mint százoldalas szövegben három olyan változás szerepel, ami a lakosságot, illetve a kisvállalkozásokat érintheti. Ezek közül egy kellemetlen lesz, kettő pedig könnyebbséget hoz. Az október közepén benyújtott javaslathoz nem érkezett érdemi módosítás.
Ami a kellemetlenséget illeti, nem okoz nagy meglepetést, hogy a kormány kivezeti a kedvezményes lakásáfát a rendszerből. Eleve csak átmeneti jelleggel lehetett a csökkentett kulcsot alkalmazni, így nem lett volna reális a további megtartása. A jelenleg 5 százalékos áfakulcs persze nem azonnal ugrik vissza 27 százaléka, csak 2025. január elsejétől. Ez azt jelenti, hogy a 2024 végéig elfogadott építési engedéllyel rendelkező ingatlanok még alacsonyabb kulccsal adóznak – ha a beruházás befejeződik 2028 végéig. 2029 januárjától már csak normál kulccsal adózhat az új lakás.
Hogy mit hoz ez a piacon, egyelőre meg sem jósolható – már az sem egyértelmű, mi lesz jövőre.
A beruházók biztosan érvényesíteni akarják majd az adókülönbözetet, vagyis a lakásárak emelkedése valószínűsíthető. Ugyanakkor kérdéses, a plusz teher mekkora része lesz áthárítható a vásárlókra. Amikor a kedvezményes áfakulcsot bevezették, a fejlesztők lényegében egy az egyben lenyelték az adókülönbözetet – ezt okkal nevezhetjük akár extraprofitnak is –, ha pedig az áfaemelést áthárítják, akkor azzal sem ők fognak rosszul járni.
A kata adónem azonnali kivezetése komoly fejtörést és nehézséget is okozhatott azoknak, akik kénytelenek voltak év közben új adózási forma után nézni. Nem csak és nem elsősorban arról van szó, hogy több adót kell fizetni ennek a körnek – hiszen a módosítás lényege nagyjából ez is volt. Sokkal inkább az okozza a problémát, hogy az egyéb lehetőségek nem feltétlenül igazodnak a katásokra jellemző, nem munkaviszony-jellegű ügyletekhez. Vagyis ahhoz, hogy nem automatikus a havi fix bevétel, mert az mindig az adott megrendelésektől és elvégzett munkától függ. Így adott esetben vannak nullás – vagy gyenge – hónapok, amelyeket kompenzálnak az erősebb, pörgősebb időszakok. Ilyen lehet a nyár vagy a karácsonyi roham.
Azok, akik főállású kata helyett átalányadózásra tértek, most azzal szembesülnek, hogy havi bevallóként akkor is járulékot kell fizessenek, ha egy fillér bevételük sincs. Az adót a tényleges jövedelem után kell fizetni, a tb-jogviszonyt eredményező járulékokat azonban legalább a minimálbér 112,5 százaléka után meg kell fizetni. Vagyis nem elég, hogy adott hónapban alig van bevétel, még azt is járulékra kell költeni.
Ezt enyhítené jövőre az a módosítás, amely az átalányadózóknak nem havi, hanem negyedéves bevallási kötelezettséget ír elő.
Ez azt jelenti, hogy háromhavonta kell – értelemszerűen háromhavi – járulékot befizetni minden hónapra, amikor egy napra is fennállt a biztosítotti jogviszony. A fizetnivaló tehát nem lesz kevesebb, de valamennyire ki lehet bekkelni a rosszabb, gyengébb hónapokat.
Szintén a katásból átvedlettek számára jelent könnyebbséget, hogy megszűnik az a tiltás, ami eddig nem engedte, hogy adott évben a katás ekhóra váltson – vagy ekhóról katára. A két adózási forma együttes alkalmazása tiltott, de jövőre már nem lesz tilos éven belül egyikről a másikra váltani. A katások év közben kaptak extra lehetőséget a váltásra, ez lesz most véglegesítve.
A kisvállalkozások számára egyszerűbbé válhat az iparűzési adó fizetése. Kisvállalkozás jelen esetben az, aminek bevétele nem haladja meg a 25 millió forintot – illetve 120-at, ha szja-bevalló és kereskedelemmel foglalkozik. A kedvezmény értelmében sávosan fix lehet az iparűzési adó. Ez azt jelenti, hogy 12 millió forintig az adót 2,5 millió forint adóalap után kell megfizetni a székhely és minden telephely esetében, 12-18 millió forint között 6 millió forint után, 18-25 millió között pedig 8,5 millió forint után. Ez egyenként 50 ezer, 120 ezer, illetve 170 ezer forint adót jelent telephelyenként.
Innen minden a matekon múlik. Ha a vállalkozás alig tud költséget elszámolni, így adóalapja 2,5 millió forint fölött lenne, és nincsenek telephelyei, akkor a fix összegű adóval jár a legjobban. Ha más a helyzet, akkor számolni kell. Az 50 ezer forint adó bevételarányosan nagyon jutányos egy olyan vállalkozás számára, ahol a személyi kifizetésen túl nem keletkezik költség.
Az adótörvényeket várhatóan november 22-én, kedden szavazza meg az Országgyűlés.
