EMMI: Csak 2 százaléknyi ágy biztosítása volt a feladat

  • narancs.hu
  • 2020. április 22.

Belpol

Hiszen „az ágyak 58 százaléka országos szinten szabad volt”.

A várható legrosszabb forgatókönyvre kell felkészülnie az egészségügynek a koronavírus-járvány miatt, hogy egyetlen magyar ember se maradjon ellátatlanul – mondta Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a kórházigazgatókkal és intézetvezetőkkel folytatott konferenciabeszélgetésen.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a konferenciabeszélgetésről az MTI-t tájékoztató szerdai közleményében azt írta: „más államok negatív példájával ellentétben mi felkészítettük az egészségügyi rendszerünket arra, hogy nálunk ne fordulhasson elő az, ami Olaszországban vagy Svédországban, ahol már pár hét leforgása alatt élet-halál kérdésében kellett dönteniük az ottani egészségügyi dolgozóknak, elengedve rengeteg idős állampolgár kezét”.

Közölték, hogy a magyar kórházi ágyak kihasználtsága tavaly 66 százalékos volt, azaz a kórházi ágyak 34 százaléka „eleve üresen állt”. Az első magyarországi fertőzés megjelenése után – ahogy világszerte mindenhol - az elektív műtétek központi szabályozása mellett „a betegek jelentős része önként lemondott a halasztható beavatkozásokról”, ennek következtében március végére további 24 százalékkal nőtt a szabad ágyak száma – tudatták.

A közlemény szerint így amikor Kásler Miklós utasításba adta a kórházaknak, hogy szabadítsák fel az ágykapacitásuk 60 százalékát, „akkor már az ágyak 58 százaléka országos szinten szabad volt”.

Kásler Miklós

Kásler Miklós

Fotó: Sióréti Gábor

Tehát mindössze további 2 százaléknyi szabad ágy biztosítása volt a feladat – hangsúlyozta a tárca. Kiemelték, a szakkollégiumok iránymutatása alapján a kórházvezetők és a kezelőorvosok felelőssége volt: átcsoportosításokkal, más, hasonló profilú kórházakba áthelyezéssel, illetve a kórházi ellátást nem igénylő betegek otthoni ápolásával készüljenek fel arra, hogy amikor tömegessé válik a fertőzés, akkor is a legjobb ellátást biztosíthassák az új típusú koronavírustól súlyosan megbetegedett embereknek.

„Külföldi példák mutatják, hogy az egészségügyi ellátórendszer a világ több országában összeomlott vagy teljesítőképességének határán áll azért, mert váratlanul, felkészületlenül kellett szembenézniük a tömeges megbetegedéssel” – olvasható a kommünikében, amelyben a tárca azt is jelezte: Magyarországon – „a jó ritmusban meghozott kormányzati korlátozó intézkedéseknek köszönhetően” – sikerült lassítani a járvány terjedését.

A magyar egészségügyi rendszer „rugalmasan alkalmazkodott” a hazai járványhelyzethez, a kórházak döntő többsége teljesítette az elvárást, és felkészült a járvány tetőzésére, a fertőzött és nem fertőzött betegek elkülönített kezelésére és a súlyos állapotú emberek lélegeztetésére – írták.

A közlemény beszámolt arról is, hogy Kásler Miklós a beszélgetésen ismételten megköszönte a kórházak helytállását, a főigazgatók pontos és lelkiismeretes munkavégzését.

MTI

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.