EMMI: Csak 2 százaléknyi ágy biztosítása volt a feladat

  • narancs.hu
  • 2020. április 22.

Belpol

Hiszen „az ágyak 58 százaléka országos szinten szabad volt”.

A várható legrosszabb forgatókönyvre kell felkészülnie az egészségügynek a koronavírus-járvány miatt, hogy egyetlen magyar ember se maradjon ellátatlanul – mondta Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a kórházigazgatókkal és intézetvezetőkkel folytatott konferenciabeszélgetésen.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a konferenciabeszélgetésről az MTI-t tájékoztató szerdai közleményében azt írta: „más államok negatív példájával ellentétben mi felkészítettük az egészségügyi rendszerünket arra, hogy nálunk ne fordulhasson elő az, ami Olaszországban vagy Svédországban, ahol már pár hét leforgása alatt élet-halál kérdésében kellett dönteniük az ottani egészségügyi dolgozóknak, elengedve rengeteg idős állampolgár kezét”.

Közölték, hogy a magyar kórházi ágyak kihasználtsága tavaly 66 százalékos volt, azaz a kórházi ágyak 34 százaléka „eleve üresen állt”. Az első magyarországi fertőzés megjelenése után – ahogy világszerte mindenhol - az elektív műtétek központi szabályozása mellett „a betegek jelentős része önként lemondott a halasztható beavatkozásokról”, ennek következtében március végére további 24 százalékkal nőtt a szabad ágyak száma – tudatták.

A közlemény szerint így amikor Kásler Miklós utasításba adta a kórházaknak, hogy szabadítsák fel az ágykapacitásuk 60 százalékát, „akkor már az ágyak 58 százaléka országos szinten szabad volt”.

Kásler Miklós

Kásler Miklós

Fotó: Sióréti Gábor

Tehát mindössze további 2 százaléknyi szabad ágy biztosítása volt a feladat – hangsúlyozta a tárca. Kiemelték, a szakkollégiumok iránymutatása alapján a kórházvezetők és a kezelőorvosok felelőssége volt: átcsoportosításokkal, más, hasonló profilú kórházakba áthelyezéssel, illetve a kórházi ellátást nem igénylő betegek otthoni ápolásával készüljenek fel arra, hogy amikor tömegessé válik a fertőzés, akkor is a legjobb ellátást biztosíthassák az új típusú koronavírustól súlyosan megbetegedett embereknek.

„Külföldi példák mutatják, hogy az egészségügyi ellátórendszer a világ több országában összeomlott vagy teljesítőképességének határán áll azért, mert váratlanul, felkészületlenül kellett szembenézniük a tömeges megbetegedéssel” – olvasható a kommünikében, amelyben a tárca azt is jelezte: Magyarországon – „a jó ritmusban meghozott kormányzati korlátozó intézkedéseknek köszönhetően” – sikerült lassítani a járvány terjedését.

A magyar egészségügyi rendszer „rugalmasan alkalmazkodott” a hazai járványhelyzethez, a kórházak döntő többsége teljesítette az elvárást, és felkészült a járvány tetőzésére, a fertőzött és nem fertőzött betegek elkülönített kezelésére és a súlyos állapotú emberek lélegeztetésére – írták.

A közlemény beszámolt arról is, hogy Kásler Miklós a beszélgetésen ismételten megköszönte a kórházak helytállását, a főigazgatók pontos és lelkiismeretes munkavégzését.

MTI

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?