Hasadni látszik az EP-kampányban a választói tudat – írja a Népszava a megbízásából kutató Publicus Intézet felmérését elemezve. Januárban az emberek 59 százaléka, februárban pedig már 63 százaléka, azaz majdnem 5,2 millió választó gondolta azt, hogy sikeresebb lenne az ellenzék, ha közös listával mérkőzne meg a Fidesszel az európai parlamenti választáson. Ennek ellentmondani látszik egy másik számsor: mindeközben ugyanis egyre kevesebben értenek egyet azzal, hogy legyen közös lista – januárban a választók 52 százaléka, februárban viszont már csak 47 százaléka gondolta így.
Egyrészt a Fidesz mozgósította táborát, másrészt a Jobbik bejelentette, hogy senkivel nem akar közös listára menni. A döntés hatása továbbgyűrűzött az ellenzéki térfélen. A Demokratikus Koalíció (DK) például a két befutónak tetsző helyért cserébe sem csatlakozzott a szocialisták „nyitott listájához” és külön névsorral indul – élén pártelnök feleségével, Dobrev Klárával.
Azt viszont csak találgatni lehet, hogy az ellenzéki elhidegülésben mennyire van szerepe a kormánymédia lejárató hadjáratának. Mindenesetre a balpártok és a Jobbik szimpatizánsai egyaránt elkezdtek távolságot tartani. Például arra a kérdésre, hogy fontos-e, hogy a Jobbik ne olvadjon be a baloldali formációk közé, a többi ellenzéki párt támogatói 55-62 százalék közötti arányban mondtak igent, miközben ez a szám a Jobbik híveinek körében 49 százalék volt.
Azzal az állítással pedig, hogy a Jobbiknak részt kell vennie az ellenzéki összefogásban akkor, amikor belpolitikai tétje van a meccsnek, az EP-választáson viszont nyugodtan indulhat külön, a párt szavazóinak 66 százaléka értett egyet. Ez az arány annak ellenére alakult így, hogy a Jobbik támogatóinak mintegy 70 százaléka hiszi: pártja a külön indulással felmorzsolja annak a lehetőségét, hogy az ellenzék megszorítsa a Fideszt, esetleg több mandátumot szerezzen, mint a kormánypárt.
