Az Európa Tanács jelentése szerint javítani kell a roma kisebbség oktatáshoz, lakhatáshoz és egészségügyhez való hozzáférését Magyarországon

  • narancs.hu
  • 2020. október 12.

Belpol

Mert a Magyarországon élő roma kisebbség nehézségekkel küzd a közélet minden területén. Sürgős intézkedések meghozatalára van szükség.

A Magyarországon élő roma kisebbség nehézségekkel küzd a közélet minden területén, javítani kell hozzáférésüket az oktatáshoz, a foglalkoztatáshoz, a lakhatáshoz, valamint az egészségügyi ellátáshoz, parlamenti képviseletük, és kulturális tevékenységeik finanszírozása megfelelő –állapította meg az Európa Tanács illetékes bizottsága hétfőn közzétett jelentésében.

A strasbourgi székhelyű Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményének tanácsadó bizottsága 2019 decemberében tett magyarországi látogatása alapján készített véleményt, amely szerint sürgős intézkedések meghozatalára van szükség a korai iskolaelhagyás elleni küzdelem sikeréhez, valamint a romák befogadó és minőségi oktatásának előmozdításához a szegregált területeken is.

Átfogó és hatékony programot kell kidolgozni a hátrányos helyzetűeket tanítók képzésére – emelte ki a jelentés.

A jelentéstevők átfogó nemzetpolitikai keretrendszer létrehozását szorgalmazták a lakhatással kapcsolatban, valamint a szociális és támogatott lakhatás "jelentős fejlesztését" sürgették.

Az egészségügyi ellátás terén a vélemény "átfogó cselekvési terv" kidolgozását kérte a romák által lakott hátrányos helyzetű területeken jelentkező szolgáltatási hiány kezelésére, valamint a diszkriminációellenes törvények megismertetését javasolták az egészségügyi szakemberek és a betegek körében egyaránt.

A tanácsadó bizottság elismeréssel szólt a nemzeti kisebbségek parlamenti munkában való képviseletéről, valamint a kisebbségekkel kapcsolatos kulturális tevékenységek finanszírozásának folyamatos növekedéséről az elmúlt öt évben. Azt javasolták, hogy a magyar hatóságok vonják be a kisebbségek képviselőit az ilyen finanszírozás tervezésébe és elosztásába is.

A vélemény szerint "a politikai diskurzusban és a médiában általánossá vált az elfogadás hiányának légköre", ami akadályozza a roma kisebbségekhez tartozók szabad véleménynyilvánítását. A jelentéstevők ezért arra szólították fel az illetékes hatóságokat, mozdítsák elő az elfogadás, a kultúrák közötti párbeszéd és a kölcsönös tisztelet szellemét, és határozottan ítéljék el a rasszista, kirekesztő nyelvezetet a közszférában.

Kijelentették továbbá, hogy az egyházak és a vallási felekezetek finanszírozási rendszere szintén lehetővé teszi a hátrányos megkülönböztetést, a kisebb létszámú közösségek alacsonyabb támogatása, illetve az ilyen felekezetek adózási státusa révén. A probléma orvoslása érdekében a tanácsadó bizottság annak biztosítására szólította fel a magyar hatóságokat, hogy törvényben és a gyakorlatban is garantálják a nemzeti kisebbségekhez tartozók jogát a  hátrányos megkülönböztetéstől mentes vallási intézmények, szervezetek vagy egyesületek létrehozására.

(MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.