Fideszes belháború? Schmidt Máriáék álhírterjesztéssel vádolják a kormánylapot

  • narancs.hu
  • 2019. június 26.

Belpol

Schmidt Mária vs. Magyar Nemzet.

"Valótlan az a Magyar Nemzet 2019. június 26-i lapszámának 12. oldalán, valamint a lap online felületén ugyanezen a napon megjelent, és számos sajtótermék által átvett hír, amely szerint a XXI. Század Intézet az áruházak vasárnapi nyitvatartásáról felmérést végez", írja a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány (KKTTKK) közleménye, amit az MTI-hez juttatott el.

A KKTTKK alá tartozó XXI. Század Intézet nem végez és eddig sem végzett közvélemény-kutatást, írják. Schmidt Máriáék így zárják a közleményt: "a valótlan híresztelés könnyen elkerülhető, az álhír terjesztése pedig megakadályozható lett volna, ha az értesüléssel kapcsolatban a sajtótermékek megkeresték volna Intézetünket."

A Magyar Nemzet szerdán közölt cikket arról, hogy a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának ülésén a munkaadói oldalt képviselő szervezetek egyhangúlag támogatták, hogy a piac szereplői tárgyalják az áruházak vasárnapi nyitvatartásának rövidítését. "A piac és a lakosság véleményének reprezentatív felmérését a XXI. Század Intézet végzi majd", áll a cikkben.

Frissítés: A Magyar Nemzet-cikkre a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége is reagált: "semmilyen elkötelezettségünkről, sem támogatásunkról nem biztosítottuk a vasárnapi nyitva tartás bármilyen módosítására vonatkozó javaslatot, így arról értelemszerűen egységes állásfoglalás sem született az ülésen."

Schmidt Mária

Schmidt Mária

Fotó: MTI

Nem ez az első eset, hogy Schmidtet kóstolgatja a KESMA nevű alapítványba összevont, Liszkay Gábor tényleges irányítása alatt álló kormánymédia. Két hete számoltunk be arról, hogy a Schmidt Mária által az alapítványnak leadott, új vezetést kapott Figyelő hetilap egyenesen palkátokon üzent a Terror Háza vezetőjének. A plakátra a következő felirat került: "Listák nélkül".

Magyarán ezzel deklarálták, hogy a Figyelő újra gazdasági lap lesz. A Schmidt-féle vezetés túl sok botrányt okozott - listázta például a magyar tudomány jeles képviselőit, mert azok "túl sokat foglalkoznak" például a szexuális kisebbségekkel, Soros "embereit" -, ráadásul az eladások is katasztrofálisak voltak, de még politikailag sem hozott semmit az a fajta erőfeszítés, amit akkoriban tettek.

Plakátokon üzennek Schmidt Máriának a fideszes médián belüli ellenfelei

"Listák nélkül" akarnak gazdasági lapot csinálni. Állítólag. Már az utcákon vannak a Figyelő azon plakátai, melyekkel a lap elhatárolódik korábbi tevékenységétől. Vagyis a Figyelő jelenlegi vezetése ezúton jelzi (ismét)a nyilvánosság felé, hogy nem kívánja folytatni a Schmidt Mária irányította, többek között a listázásai miatt nagy botrányt kavart lap tevékenységét.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.