Márki-Zay: „A gyermekeket a legtöbb ártalom nem egy fenékreütéssel éri, hanem például a válással“

  • narancs.hu
  • 2019. június 26.

Belpol

Szóba hozta még a válást és az abortuszt.

Szerda reggeli Facebook-posztjában Márki-Zay Péter ellenzéki hódmezővásárhelyi polgármester magyarázni probálja korábbi kijelentését, miszerint "nekem az mindig nagyon fontos volt, hogy a gyerekek szót fogadjanak, és ilyen szempontból én a testi fenyítésnek is szükségét érzem."

A nagy magyarázkodásban sikerül neki az abortuszhoz és a váláshoz hasonlítani a gyerekbántalmazást, „ami elfogadhatatlan“ számára:

"ELFOGADHATATLAN SZÁMOMRA A GYEREKEK BÁNTALMAZÁSA, ugyanúgy, ahogy a VÁLÁS és az ABORTUSZ is. Mindhárom esetre igaz ugyanakkor, hogy a törvényi szabályozásnak nem az én elveimet kell követnie, mindhárom esetben elfogadom, hogy a társadalmi normák nem esnek egybe az én személyes meggyőződésemmel".

Ugyanakkor ezt a mondatszörnyet is leírja, sőt közzé is teszi Márki-Zay, aki, ha jól értjük, a gyermek fenekének megütése kardoskodik:

a "gyermekeket a legtöbb ártalom nem egy fenékreütéssel éri, hanem például a válással, szeretethiánnyal, a mindent ráhagyó neveléssel, ami nem készíti fel őket a társadalmi együttélésre (már az óvodában sem, nemhogy később a szenvedélybetegségekkel és a munkahelyi elvárásokkal kapcsolatosan)".

Mindez nem akadályozta meg Márki-Zay-t abban, hogy posztjának azt a címet adja, hogy Szó sem volt gyermekbántalmazásról.

Egyébként a magyar törvények tiltják a gyerekek bántalmazását, megalázását és a lelki erőszakot.

Arról, hogy kik és miért tesznek hitet a gyerekverés mellett, itt írtunk hosszan.

A Narancs Lelki betevő nevű, Szél Dávid pszichológus által írt blogja kétszer foglalkozott azzal, szülőként miért nem verünk soha semmilyen körülmények között gyereket, de ha mégis megtörténik ez, akkor mit tehetünk, hogy minimalizáljuk a károkat.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

 

Figyelmébe ajánljuk

Egyetlen nappali tagozatos szakot tudott indítani a Debreceni Egyetem siófoki kampusza

A jelentkezők tömege elmaradt, a meghirdetett huszonöt szak közül csak nyolcat sikerült indítani, ebből hét levelező. Sem gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnököket, sem programtervező informatikusokat, sem adattudósokat, sem egészségügyi menedzsereket, sem gyógyszerfejlesztési kutatás-menedzsereket nem fognak képezni mostanában a Balaton-parti városban. Egyelőre tehát nem látszik megvalósulni az az elképzelés, hogy szezonon kívül nyüzsgő diákváros legyen Siófokból.

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.