Márki-Zay: „A gyermekeket a legtöbb ártalom nem egy fenékreütéssel éri, hanem például a válással“

  • narancs.hu
  • 2019. június 26.

Belpol

Szóba hozta még a válást és az abortuszt.

Szerda reggeli Facebook-posztjában Márki-Zay Péter ellenzéki hódmezővásárhelyi polgármester magyarázni probálja korábbi kijelentését, miszerint "nekem az mindig nagyon fontos volt, hogy a gyerekek szót fogadjanak, és ilyen szempontból én a testi fenyítésnek is szükségét érzem."

A nagy magyarázkodásban sikerül neki az abortuszhoz és a váláshoz hasonlítani a gyerekbántalmazást, „ami elfogadhatatlan“ számára:

"ELFOGADHATATLAN SZÁMOMRA A GYEREKEK BÁNTALMAZÁSA, ugyanúgy, ahogy a VÁLÁS és az ABORTUSZ is. Mindhárom esetre igaz ugyanakkor, hogy a törvényi szabályozásnak nem az én elveimet kell követnie, mindhárom esetben elfogadom, hogy a társadalmi normák nem esnek egybe az én személyes meggyőződésemmel".

Ugyanakkor ezt a mondatszörnyet is leírja, sőt közzé is teszi Márki-Zay, aki, ha jól értjük, a gyermek fenekének megütése kardoskodik:

a "gyermekeket a legtöbb ártalom nem egy fenékreütéssel éri, hanem például a válással, szeretethiánnyal, a mindent ráhagyó neveléssel, ami nem készíti fel őket a társadalmi együttélésre (már az óvodában sem, nemhogy később a szenvedélybetegségekkel és a munkahelyi elvárásokkal kapcsolatosan)".

Mindez nem akadályozta meg Márki-Zay-t abban, hogy posztjának azt a címet adja, hogy Szó sem volt gyermekbántalmazásról.

Egyébként a magyar törvények tiltják a gyerekek bántalmazását, megalázását és a lelki erőszakot.

Arról, hogy kik és miért tesznek hitet a gyerekverés mellett, itt írtunk hosszan.

A Narancs Lelki betevő nevű, Szél Dávid pszichológus által írt blogja kétszer foglalkozott azzal, szülőként miért nem verünk soha semmilyen körülmények között gyereket, de ha mégis megtörténik ez, akkor mit tehetünk, hogy minimalizáljuk a károkat.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

 

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.