Márki-Zay: „A gyermekeket a legtöbb ártalom nem egy fenékreütéssel éri, hanem például a válással“

  • narancs.hu
  • 2019. június 26.

Belpol

Szóba hozta még a válást és az abortuszt.

Szerda reggeli Facebook-posztjában Márki-Zay Péter ellenzéki hódmezővásárhelyi polgármester magyarázni probálja korábbi kijelentését, miszerint "nekem az mindig nagyon fontos volt, hogy a gyerekek szót fogadjanak, és ilyen szempontból én a testi fenyítésnek is szükségét érzem."

A nagy magyarázkodásban sikerül neki az abortuszhoz és a váláshoz hasonlítani a gyerekbántalmazást, „ami elfogadhatatlan“ számára:

"ELFOGADHATATLAN SZÁMOMRA A GYEREKEK BÁNTALMAZÁSA, ugyanúgy, ahogy a VÁLÁS és az ABORTUSZ is. Mindhárom esetre igaz ugyanakkor, hogy a törvényi szabályozásnak nem az én elveimet kell követnie, mindhárom esetben elfogadom, hogy a társadalmi normák nem esnek egybe az én személyes meggyőződésemmel".

Ugyanakkor ezt a mondatszörnyet is leírja, sőt közzé is teszi Márki-Zay, aki, ha jól értjük, a gyermek fenekének megütése kardoskodik:

a "gyermekeket a legtöbb ártalom nem egy fenékreütéssel éri, hanem például a válással, szeretethiánnyal, a mindent ráhagyó neveléssel, ami nem készíti fel őket a társadalmi együttélésre (már az óvodában sem, nemhogy később a szenvedélybetegségekkel és a munkahelyi elvárásokkal kapcsolatosan)".

Mindez nem akadályozta meg Márki-Zay-t abban, hogy posztjának azt a címet adja, hogy Szó sem volt gyermekbántalmazásról.

Egyébként a magyar törvények tiltják a gyerekek bántalmazását, megalázását és a lelki erőszakot.

Arról, hogy kik és miért tesznek hitet a gyerekverés mellett, itt írtunk hosszan.

A Narancs Lelki betevő nevű, Szél Dávid pszichológus által írt blogja kétszer foglalkozott azzal, szülőként miért nem verünk soha semmilyen körülmények között gyereket, de ha mégis megtörténik ez, akkor mit tehetünk, hogy minimalizáljuk a károkat.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

 

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.