Freedom House: Magyarország csak részben szabad ország

  • 2021. március 25.

Belpol

Épphogy előzzük a Dominikai Köztársaságot a szabadság-rangsorban, de Perut már nem.

Kijött a Freedom House friss jelentése, e szerint hazánk 100-ból 69 pontot kapott, vagyis egy pontot rontottunk a tavalyi eredményhez képest. Magyarország ezzel a "részben szabad" országok közt foglal helyet.  Az amerikai központű civil szervezet - ahogy a listát szemléző hvg.hu is megjegyzi - a politikai jogok és a polgári szabadságok alapján rangsorolja az országokat.

A maga nemében akár jó hírnek is tekinthető, hogy ha nem is sokkal, de megelőzzük többek között a Dominikai Köztársaságot, Indiát és Albániát, míg közvetlenül előttünk olyan országok szerepelnek, mint Peru, Szenegál vagy a már szabad kategóriába eső Tunézia.

A listát Finnország, Norvégia és Svédország vezeti maximális 100-100 ponttal, míg az utolsó helyen  Tibet, az utolsó előttin pedig Szíria található.

Az elég csúfos magyarországi eredmény láttán Kovács Zoltán kormányszóvivő természetesen már reagált is a Twitteren.

 

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.