A Memento70 a Magyar Holokauszt Emlékév 2014 alkalmából a kormány Civil Alap pályázatán elnyert támogatásokat visszautasító szervezetek és személyek szövetsége, akik úgy döntöttek, hogy lelkiismereti okokból nem kötik meg a támogatási szerződést a magyar kormánnyal. Eltervezett programjaikat azonban szeretnék megvalósítani, így összefogtak és civil adománygyűjtő projektbe kezdtek. A tervezetek megvalósuláshoz összesen 210 millió forintra van szükségük, a tagok bíznak a társadalom támogatásában, bár tudják, ehhez igen komoly bizalmi alapra van szükségük.
Hogy miért utasították vissza a már megnyert anyagi támogatást? „Magyarország kormánya a 70. évfordulót emlékévnek nyilvánította, és kiírta az 1,8 milliárd forintból gazdálkodó Civil Alap pályázatot, lehetőséget teremve egyének és szervezetek által kezdeményezett megemlékezésekre, programokra. Az eredményhirdetés idejére számunkra világossá vált, hogy a jelenlegi emlékezetpolitikai gyakorlat nem tükrözi hűen a történelmi valóságot” – áll a Memento70 sajtónyilatkozatában. Megjegyzik továbbá, hogy ragaszkodnak a történelmi igazsághoz és céljuknak tekintik, hogy „Magyarországon és a határokon túl lehetőséget biztosítsunk minden zsidó és nem zsidó szervezetnek és személynek arra, hogy támogatásukkal mozgalmunk mellé állva kifejezhessék független véleményüket”. Hiteles, tiszta és méltó megemlékezést követelnek.
| ||
Az együttműködési nyilatkozat szerint jelenleg 35 tagja van – többek között a Budapesti Zsidó Hitközség, Magyar Zsidó Levéltár vagy a Szépírók Társasága – a társulásnak, de további csatlakozókat is várnak még. A sajtótájékoztatón Csizmadia Tibor a Magyar Színházi Társaságtól elmondta, hogy „a kényszerű, de morális okokból szükséges kampány eredményeként, közadakozásból születnek meg olyan programok, amelyeket valóban mindenki a magáénak érezhet. A történelmi emlékezet fontos nemzeti ügy. Tekintsük sajátunknak, őrizzük a tisztaságát”. Majd hozzátette, a Magyar Színházi Társaság 1,1 millió forintot nyert a végül visszautasított pályázaton, melyből – ha most a civilek által mégis összegyűlik – egy vándorkiállítást kívánnak létrehozni. A szervezet más tagjainak néhány programját Gaborják Ádám, a József Attila Kör Irodalmi Egyesület (JAK) elnöke ismertette. Szó esett a Gólem Színház formabontó darabjáról, melynek során egy, a lichtenworthi haláltáborban egyfajta túlélési stratégiaként íródott szakácskönyv receptjeit „főzik” meg az előadás szereplői; illetve a Harmadik Generáció nevű kezdeményezésről, melyet a JAK mellett a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület (FKSE) és a Marom Egyesület hozott létre. „Célunk, hogy teret adjunk a harmadik generáció emlékezeti formáinak, a tagadás helyett a tragédiákról való felelős és szabad párbeszédnek a méltóságteljes megemlékezésért és közös jövő építéséért” – olvashatjuk az FKSE honlapján a projektről, melynek célközönsége a túlélők és tanúk gyerekeinek gyerekei, vagyis az a generáció, melynek tudása a második világháborúról és a holokausztról szerintük igencsak hiányos. Célkitűzésük éppen ezért a múlt feldolgozása és megértése – kiállításokkal, vitaestekkel, felolvasásokkal, színházi előadásokkal és a művészet és aktivizmus módszereivel.
A programok leírása egyébként megtalálható a Memento70 mától elérhető honlapján, ahol részletesen olvashatunk a megvalósulásra váró tervezetekről, arról, hogy mennyi támogatásra van szükség az adott projekt beindításához, és azt is nyomon követhetjük, mennyi pénz gyűlt össze eddig. „A programok rámutatnak arra, hogy a magyarországi holokauszt nem a deportálásokkal, nem a gettók felállításával, a haláltáborokkal és a tömeggyilkosságokkal kezdődött. A tragédia mozgatórugói olyan téveszmék, előítéletek voltak, amelyek a mai magyar társadalomban is élnek, és nem csupán a zsidó közösséget érintik” – áll a sajtóközleményben. A projektek a zsidók és nem zsidók közti párbeszéd erősítése mellett az előítéletek lerombolását is szorgalmazza, megvalósulásukra 2014 áprilisa és 2015 áprilisa között kerül sor. Adományozni befizetéssel és átutalással lehet, egyes programokat és általában a Memento70-et mint társulást is lehet támogatni, jövő hét szerdától pedig a Dohány utcai zsinagóga és a Bálint Ház előtti adománygyűjtő dobozokba is várják az anyagi hozzájárulásokat. A beérkezett összeget egy öttagú kuratórium osztja szét, az együttes adományokat pedig a Civil Alaptól elnyert, de el nem fogadott támogatások arányában osztják szét a szövetség tagjai között. Ha egy program végül mégsem valósul meg, a számára összegyűjtött adomány a közös támogatási alapban landol.
A sajtótájékoztató végén Heisler András, a Mazsihisz elnöke elmondta, hogy az emlékezetpolitika nem a kormány feladata, hanem a társadalomé, a Memento70 pedig nem egy nyitott dolog, mely ha a kormány változtat a holokauszt-emlékévvel kapcsolatos elképzelésein, akkor megszűnik. A támogatásról véglegesen mondtak le, bármi történjék, nem fogják elfogadni, ezért fontos a társadalom támogatása. A délelőttöt a Memento70 egyik szövetsége, a Scheiber Sándor Gimnázium és Általános Iskola tanárának felszólalása zárta, aki elmondta, ez az egész kezdeményezés nemcsak az emlékezés szempontjából érdekes, hanem például azért, mert az újonnan előírt és megrendelt tankönyvek olyan fontos történelmi tényeket és irodalmi közkincseket hagynak ki, fehér foltokat hagyva maguk után, hogy ha nem teszünk valamit mindez ellen, örökre homályba vesznek.
