Szeptembertől munkába állnak az iskolaőrök

Gumibot az új nádpálca

Belpol

Iskolaőrök biztosítják a rendet a hamarosan kezdődő tanévtől az oktatási intézmények egy részében. Ez nem oldja meg az erőszakos cselekményeket kiváltó társadalmi problémákat, több intézményben mégis a mindennapok normalizálódását várják tőlük.

„Akiknek ez nem tetszik, azok álljanak oda a börtönből szabadult édesapa elé, amikor megkérdezi, hogy miért kapott egyest a gyereke!” – mondja egy olyan oktatási intézmény vezetője, ahol szeptembertől iskolaőrök biztosítják a rendet. A közelmúltban döntött arról a kormány, hogy hivatalos szervként iskolaőrséget állít fel az erőszakos cselekmények, többek között a tanárokat ért támadások megelőzéséért. Az őrök testi kényszer, gázspray, gumibot, valamint bilincs használatára jogosultak; és ezzel párhuzamosan, az Országgyűlés által elfogadott törvénymódosítás értelmében már a 12 évnél idősebb fiatalok is büntethetők közfeladatot ellátó személy elleni erőszak miatt.

Több szakértő, civil és szakmai szervezet, valamint politikus szerint az iskolaőrség nem oldja meg azokat a társadalmi problémákat, amelyek az iskolán belüli erőszak kiváltói, viszont a fiatalokra negatív hatást gyakorol a fegyveresek jelenléte. Nem mellesleg az iskolaőrség bevezetéséről a gyöngyöspatai szegregációs per ítéletének kihirdetése után döntött a kormány; emlékezetes, 99 millió forintot kell fizetni annak a 60 roma diáknak, akiket a Nekcsei Demeter Általános Iskolában jogellenesen elkülönítettek és alacsonyabb szintű oktatást biztosítottak a számukra. A kormánypártok sokáig nemcsak a kifizetés megtagadásáról, illetve egyfajta természetbeni – oktatási szolgáltatással kiegyenlített – kártérítésről beszéltek, hanem arról is, hogy a károsultak éppen hogy nem is áldozatok, sajátos mellékízt adva így az iskolai rendészet bevezetésének.

 

Toborzás

„A rendőrség által 2020. július 16-án meghirdetett pályázatra július 30-ig 1409 fő adta be a jelentkezését. A lefolytatott egészségügyi, pszichológiai és fizikai erőnléti alkalmassági vizsgálatokat követően augusztus 3-án 497 iskolaőr (422 fő intézményi feladatellátásra jelölt, illetve 75 fő helyettesítő iskolaőr) kezdte meg a képzést” – írta válaszlevelében lapunknak az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK). A tájékoztatás szerint a „jelentkezők képzettsége, kora széles skálán mozog”, továbbá a betöltetlen létszámhelyek feltöltése, a tartalékképzés és az esetleges fluktuáció kezelése céljából Budapesten, illetve Pest, Bács-Kiskun, Győr-Moson-Sopron, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a rendőrkapitányságok humánigazgatási szolgálatai továbbra is várják az érdeklődők jelentkezését.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) júliusban tette közzé annak a 491 intézménynek a listáját, ahol az iskolaőrök megkezdhetik a munkát. Ám sem a toborzás, sem az iskolák beszervezése nem volt problémamentes; a Népszava értesülései szerint rendőrök vitték házhoz volt rendőröknek a toborzó leveleket, alighanem az addigi gyér érdeklődés miatt. Másfelől voltak olyan intézmények, amelyek maguk sem értették, hogyan kerülhettek fel a minisztériumi listára. Például a szombathelyi Váci Mihály Általános Iskola igazgatója, Németh Gábor sem tudta megmondani újságírói megkeresésre, hogy miért kapnak iskolaőrt, mivel ők nem kérelmezték ezt. A Magyar Nemzet a közelmúltban már arról írt, hogy jelenleg 291 köznevelési és 185 szakképző intézménybe, tehát összesen 476 iskolába keresnek iskolaőrt, ez 15-tel kevesebb, mint az Emmi listáján szereplő intézmények száma. „Ahogy azt már számtalanszor elmondtuk, iskolaőr csak olyan intézménybe kerül, amely erre igényt tart” – erősítette meg a minisztérium kérdésünkre némileg ingerülten. Az Emmi szerint elfogadhatatlan, hogy az országban vannak olyan iskolák, ahol rendszeres a pedagógusok és a diákok verbális vagy akár fizikai bántalmazása, ezért az iskolaőrök feladata lesz, hogy biztosítsák a rendet ezekben az intézményekben. Az első felmérést követően azonban néhány intézmény jelezte, hogy mégsem szeretne iskolaőrt, viszont új iskolák is kérték a felvételüket a rendszerbe. „Az intézményeknek a jövőben is lesz lehetőségük arra, hogy ha úgy látják, szükségük van az iskolaőri szolgáltatásra, akkor kérjék a belépés lehetőségét, illetve az is előfordulhat, hogy idővel okafogyottá válik az iskolaőr jelenléte egy adott iskolában” – fogalmaz a minisztérium.

„Az iskolaőrök alapvetően segítőként vesznek részt az intézmények életében, munkájuk jellemzően bűnmegelőzési természetű: céljuk az intézmények rendjének fenntartása, az iskolai erőszak megelőzése, a konfliktusok – lehetőség szerinti – békés rendezése. Éppen ezért a munkába állásukat megelőzően az iskolaőrök három modulból álló (pedagógiai-pszichológiai alapkiképzési, bűnmegelőzési és konfliktuskezelési, rendvédelmi felkészítés és gyakorlat), összesen 120 órás szaktanfolyami képzésben vesznek részt” – írja az ORFK. A 40, 24 és 56 órás modulok záróvizsgákkal végződnek, amelyek sikeres teljesítése a belépő az iskolaőri munka végzéséhez. „Az iskolaőr egy speciális rendészeti felkészítést igénylő munka, ennek megfelelően az iskolaőrökkel szemben támasztott szakmai elvárások is rétegzettek” – fogalmaz a hatóság. Az Emmi szerint az iskolaőrök feladatait, működését, képzését az erre vonatkozó BM miniszteri rendeletek, valamint a mindennapi operatív működést körülíró dokumentumok (őrutasítás, az iskola és a rendőrség között létrejövő együttműködési megállapodás) pontosan meghatározzák. „A feladatrendszer definiálása megtörtént, a működés technikai feltételeinek kialakításán pedig folyamatosan dolgozik minden érintett szervezet” – állítja a tárca.

 

Bizakodás

„Örülök, hogy eddig sikerült elkerülni a konfliktust” – mondja egy intézményvezető, aki egy éve dolgozik az iskolájában. Az elmúlt időszakban a koronavírus-járvány hatásaival kellett foglalkoznia, de szerinte a „falu összetétele” magában hordozza a problémákat. Több igazgatóval is beszélgettünk az elmúlt napokban, és nagy általánosságban elmondható, hogy az iskolaőrökről való egyeztetés a kezdeti fázisban van, egyelőre a minisztérium és a tankerületek között zajlik intenzív párbeszéd.

A jelentkező iskolákban min­den­esetre várják az őrök megérkezését. „Egyszer egy hatéves kislány bevitt egy konyhakést az iskolába. A középiskolás lányok rettegve szaladtak el előle. Megsérthetett volna valakit” – számol be egy intézményvezető. Szerinte a mai világban kell lennie egy olyan kirendelt hatósági személynek, aki adott esetben intézkedhet. Egy másik intézményvezető arról számolt be, hogy az iskolája mellett lakik egy zaklatott idegrendszerű, beteg szomszéd, aki rendszeresen fenyegetőzik, üvöltözik. De a diákok között is akadnak csellengők, előfordulnak lopások, kábítószer- és alkoholfogyasztás. Megesett, hogy egy nehéz sorsú fiatal karmolt, rugdosott, bántott egy tanárt; ő igazgatóként elég határozott, le tudta nyugtatni a tanulót. „De az ilyen helyzeteket nem a portásnak vagy a kollégáknak kell megoldaniuk” – mondja.

„Kompromisszum eredménye, hogy lesznek nálunk iskolaőrök. Eredetileg nem akartam, de nagyon széttagolt az intézmény, és voltak behatolók” – számol be egy másik vezető. Az iskola bejáratait figyelni kell, és a pedagógusokat ezzel értelemszerűen nem lehet megbízni. Azt nem tudja, milyen hatással lesz a gyerekekre az iskolaőr, ugyanis náluk nincsenek fegyelmezési gondok, a kerítést azonban sokszor megrongálták „külsős személyek”. Egy biztos, megfélemlítésre nem használná a fegyvereseket. „Korábban volt polgárőr, aki segítette a délelőtti közlekedést, és délutánig maradt az intézményben. De már nyugdíjba vonult, nekünk meg ismételten kell a támogatás.”

A válaszokból kiderül, hogy nemcsak a belső konfliktusok kezelésére lehetnek alkalmasak az őrök: az egyik iskolában korábban a rendőrségi program keretében iskolarendőr dolgozott, aki prevenciós feladatokat, a biztonságos közlekedésről szóló foglalkozást és versenyfelkészítést tartott. „Ezt a lehetőséget nem tudják már biztosítani a számunkra. Őt szeretnék pótolni az iskolaőrrel” – mondja az iskola igazgatója.

„Külföldi adatok alapján a gyerekek biztonságérzetét nem növeli az iskolai rendőri jelenlét. Nem is az a célja, hanem az erőt, az elővigyázatosságot jelzi” – mondja Szigeti Réka, a Sulinyugi program szakmai vezetője. Úgy látja, az iskolarendészet felállításának ahhoz hasonló lehet a hatása, mint amikor a tavaszi pandémiás időszakban a védőeszközök felhalmozása elsősorban arra volt jó, hogy tartósítsa a figyelmet a veszélyre; hiszen ha jobban aggódunk, akkor jobban figyelünk a szabályok betartására. Egy ilyen folyamatnak az iskolákban lehet pozitív hatása, ugyanis csökkenhetnek az adott térben előforduló erőszakoskodások, a gyerekek kevesebb kábítószert, kést, öngyújtót visznek be magukkal. A feszültség viszont nem feltétlenül szűnik meg, mert ma már az online térben is zaklatják egymást a diákok, és az iskolából hazafelé is előfordulhat ilyesmi. „Az iskolaőröknek valahol a rendőr és a pedagógus között kell lenniük, és nagyon fontos, hogy milyen képzésben részesítik őket” – mutat rá a szakpszichológus. Hasznos lehet, ha egy rendészeti tapasztalattal rendelkező őr fel tudja ismerni a kriminalizált, áldozattá vált gyereket, de ezeket az ismereteket ki kell egészíteni, azaz nevelésmódszertani, pszichológiai felkészítésre mindenképp szükség lesz. „Ha pozitív modellként van jelen, akihez a diákok baj esetén fordulhatnak, információkat tud szerezni egy veszélyeztetett, elhanyagolt gyerekről, akkor hidat képezhet a szülők, a tanárok és a rendőrség között. Ez nagyon személyfüggő, és sok múlik azon is, hogy mennyire sikerül az őrnek az iskolába beilleszkedni.”

„Egy 16–17 éves diáknak, aki a hetediket tapossa, nem biztos, hogy egy pocakos, nyugdíjas rendőr visszatartó erő lesz” – mondja egy hatósági forrásunk. Több, fegyveres szervnél szolgáló személlyel is beszélgettünk, akik általában örülnek az iskolarendészet felállításának, már csak azért is, mert így nem kell állományt átcsoportosítani az érintett iskolák környékére vagy a közlekedés biztosítására. Jórészt nyugdíjas rendőrök, vagyonőrök jelentkeztek a posztra, utóbbiaknak jó lehetőség az iskolarendészet, ugyanis ők alacsony órabérért dolgoznak, és körükben igen elterjedt a fekete foglalkoztatás – az iskolaőri ezzel szemben bejelentett állás, a közterhek törvényes megfizetésével. A hivatalos iskolaőri álláshirdetés alapján előny a középfokú, illetve magasabb végzettség, a rendvédelmi, rendészeti, nevelői-oktatói tapasztalat, a leendő szolgálati helyhez közeli lakcím.

 

Kétkedés

Hivatásos állománybeli forrásaink azt viszont kifogásolják, hogy az elvárások igen alacsonyak az iskolaőrökkel szemben. Pedig – és emiatt is rossz a szájízük – akkora lesz a fizetésük, mint egy rendőr járőrnek. Az Emmi tájékoztatása szerint az iskolaőrök havi bére a fővárosban 230, vidéken 220 ezer forint lesz – ez nagyjából megegyezik a kezdő tanári fizetéssel is. Az ORFK levelében pedig az áll, hogy a tanítási idő alatt vezényléses munkaidőrendszerben, hathavi munkaidőkeretben fogják ellátni a feladataikat, a munkabér mellett jár évente 200 ezer forintos cafeteria, valamint a munkába járás költségtérítése is.

Egyik fegyveres testületi beszélgetőpartnerünk szerint egy 3-4 emeletes iskola összes tantermének felügyeletére kevés egy iskolaőr, főleg akkor, ha „indulati bűncselekmény történik”. A testi kényszer, bilincs, spray használatát egy hónapos intenzív képzés során meg lehet tanulni, de pusztán a rendvédelmi tapasztalat nem elég; az egyenruhásoktól többnyire tartanak a fiatalok, márpedig szót kell érteni a diákokkal. Vagyis jó kommunikációs képességekre lesz szükség, és szerinte az sem árt, ha az őrnek van gyereke.

„Az iskolaőrök jelenléte az intézményekben mindenképpen segíthet a biztonság vagy a biztonságérzet növelésében” – mondja a 24 éves nyomozói tapasztalattal rendelkező, jelenleg büntetőjogi ügyvédként dolgozó Molnárfi István. Ismeretei szerint a diákok által elkövetett bűncselekmények jellemzően a kábítószer birtoklása és kereskedelme, a lopás, a más vagyon elleni bűncselekmények, valamint a közokirat-hamisítás. A kényszerítő eszközök „láthatósága” nem szerencsés oktatási intézményben; a diákokban a bilincs, a gumibot látványa szorongást okozhat, ha rajta múlna, akkor ezeket az eszközöket rejtve viseltetné, és az iskolaőrök felállítási helye is az intézmények bejárata körül lenne. „Nem baj, hogy van gumibot és bilincs, de semmiképp sem használható gyerekek ellen, mert a fizikai fölény ellenük amúgy is megvan” – mondja egy hatósági forrásunk, aki szerint a kényszerítő eszközök inkább a tanárbántalmazásra vetemedő szülők ellen lehetnek jók.

Egyik forrásunk úgy véli, a problémák az iskolaőrök foglalkoztatásával nem szűnnek meg; arra számít, hogy csak a helyszín változik: a zaklatás, a fizikai vagy szóbeli agresszió nem az iskolában, az udvaron, hanem egy-két utcával odébb valósul majd meg. Önmagában az iskolaőr jelenléte nem old meg semmit. Ahogyan Molnárfi István fogalmaz: „Van egy érdekes statisztika, egy amerikai nagyvárosban megnézték, hogy milyen hatást vált ki, ha megduplázzák, majd megfelezik a járőröket – közel ugyanannyi bűncselekmény történt. Ennek tanulsága, hogy az állampolgárok jogkövető magatartása a fontos, illetve hogy mit kapnak a gyerekek az iskolában, a családban, a baráti körben, milyen erkölcsi tényezőket örökölnek vagy tanulnak. Az iskolaőrök növelhetik a biztonságérzetet, de nem az ő jelenlétük miatt lesz biztonság egy iskolában.”

Neked ajánljuk

Kártyaszámolás

A film felér egy szerencsejáték-mesterkurzussal, amennyiben nemcsak egy black jack- vagy egy pókerparti lefolyásának logikáját mutatja be és érteti meg már-már tudományos alapossággal, de a nagy tétekben folyó és nagy közönséget vonzó bajnokságok álságos világába is hasonlóan leleplező attitűddel avat be. Viszont a film nem erről szól.

Prága romokban

Lehet szó bármilyen titokban kiszivárgó kódról, nemzetközi összeesküvésről vagy világot fenyegető veszélyről, ha a főhőst nem James Bondnak hívják, a büdzsé aligha érheti el a több száz millió dollárt. 

Halandó érzékiség

A galériák nyári kiállításai sokszor az úgynevezett „könnyed” témákra fókuszálnak – a fő sláger a növényvilág. Az idén három ilyen kiállítással is találkozhattunk, de mind különböző módon közelítette meg a tárgyát.

Bartóki billentés

Ha volna időgépem, biztos visszamennék, hogy halljam Bach orgonajátékát, Beethovent és Lisztet a zongoránál, na meg Bartók Bélát. Utóbbi – ha nem is élőben való – meghallgatásához elég egy egyszerűbb masina is: a nevezetes „barna lemezeken” ugyanis bárki megismerkedhet azzal, hogyan billentett a mester: az 1982-ben megjelent tizenhárom korongon Scarlattitól Beethovenen át Kodályig és persze a saját műveiig végigzongorázza a zenetörténet tetemes részét.

Hajókórház a járványszigetnél

Szőcs Petra csaknem tíz éve megjelent első verseskötetét annak szürreális, groteszk, fantasztikumba hajló stílusa tette emlékezetessé. A Kétvízközben bármi megtörténhetett, különösebbnél különösebb családtagok bukkantak föl, és a beszélő, ha úgy tartotta kedve, kiugrott a harmadik emeletről a szemetes­zsákkal.