A tihanyi hegycsonkítás

Hűlt hely

Belpol

Egy tihanyi beruházás során gyakorlatilag elhordtak egy fél hegyet. Ezzel már messziről is jól kivehető, csúf tájsebet ejtettek a területen. Az önkormányzat szerint minden rendben van, más hatóság viszont vizsgálódik, az ügyben feljelentést is tettek. A történetben Mészáros Lőrinc neve is előkerül.

Tihany központjától pár perc sétányira kezdődik az Alsóóvári utca, amely a település Óvár elnevezésű külterületére vezet. Ahogy haladunk az úton kifelé, egyre távolabbi zajként érzékeljük a turistákat, hamarosan teljes csendben sétálunk tovább. Sűrű növényzet borította hegyoldalon visz az út, csak sejtjük, hogy a Balaton hamarosan felbukkan a gyümölcsösök mögött. Nem is csalódunk, rövidesen csodálatos panorámában van részünk. Ám az öröm nem teljes, hiszen az is jól látszik, hogy hatalmas területen bontották meg a hegy ezen részét: a gyümölcsös véget ért, helyette óriási gödör tátong.

„Az építészet kérdése ma nagyon komplex fogalom, ami összefonódik a településfejlesztés feladatrendszerével, itt Tihanyban a helyi és a nemzeti érdekek összhangjának megteremtésével is. Figyelembe kell venni a történelmi, természeti értékeket, a település kulturális múltját, a Balaton jelentős védelmi rendszerét. Ennek a komplex szemléletnek a jogszabályi háttere megvan és működik. Azt szolgálják, hogy az értékeket felelősséggel megőrizzük úgy, hogy közben a település élhető legyen” – fogalmazott lapunknak Bujdosó Judit, Tihany főépítésze, amikor arról kérdezzük, mit gondol a település építészeti sajátosságairól, értékeiről. Nehezen értelmezhető azonban, hogy a helyi értékek felelősséggel megőrzésébe hogyan fér bele az, hogy Tihanyban nemrég jelentős területen, közel 9 ezer négyzetméteren kibontották a hegyet. A korábban zöld terület most kopár, fehér, és már Balatonfüred felől hajóval érkezve is jól látszik a brutális csonkítás. Az önkormányzat szerint minden rendben van az építkezés körül, a terület kezeléséért felelős Balaton-felvidéki Nemzeti Park hatáskör hiányában nem lát rá a beruházás terveire, így véleményt sem formálhat, a Veszprém Megyei Kormányhivatal pedig építésfelügyeleti, illetve területi természetvédelmi hatósági hatáskörében vizsgálja az építkezést.

 

Cégek, cégtársak

Az összesen 8766 négyzetméteres ingatlan több telekből áll, és hivatalosan rétként (4448 négyzetméter), szőlőként (1973 négyzetméter) és gyümölcsösként (2345 négyzetméter) jegyzik a földhivatalnál. A tulajdoni lap szerint a terület egy magyar magánszemély tulajdona, aki azt 2016 augusztusában vásárolta meg. A telektulajdonos budapesti, de a legfrissebb cégadatok szerint jelenleg moszkvai az állandó lakcíme. Róla annyit sikerült megtudnunk, hogy az elmúlt 25 évben energetikai tanács­adással foglalkozott nagy, nemzetközi tanács­adó cégek munkatársaként. Emellett több magyarországi cégben is tulajdonos volt. Ezek közül csupán a különböző magyarországi plázák belső reklámfelületeit értékesítő Screenposter termelt látható bevételt (egyaránt 23 millió forintot 2017-ben és 2018-ban), a többi társaság vagy veszteséges volt, vagy minimális pluszban zárta az elmúlt éveket. Szót érdemel azonban a 2017-es alapítású informatikai szolgáltatásokat nyújtó Betflow Kft. A társaság az elmúlt két év során mintegy 57 millió forintos veszteséget halmozott fel, de igazán a társtulajdonosok az érdekesek. Egyikük ugyanis Fürjes Balázs Zoltán (csak névrokona az államtitkárnak), aki a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója volt 2011 és 2014 között, illetve a Nemzeti Eszközkezelő felügyelőbizottságának is tagja volt. Szintén tulajdonos a Bet­flow-ban Mihók Attila, aki a Ringier, majd a Mediaworks ügyvezető igazgatója volt. A Mediaworksben Mihók volt az osztrák tulajdonos, Heinrich Pecina bizalmi embere; ő volt az, aki ügyvezető igazgatóként levezényelte a Népszabadság bezárását is (lapunk 2014-ben kapta lencsevégre Mihókot, amint éppen Habony Árpáddal tárgyalt). Próbáltuk elérni a tihanyi telek tulajdonosát, hogy válaszoljon kérdéseinkre, ám lapzártáig nem kaptunk tőle választ.

„Tihany teljes területe természeti oltalom alatt álló nemzeti parki terület, valamint nagy kiterjedésű örökségvédett régészeti, műemléki területei és csúszásveszélyes területei vannak. Az engedélyezési eljárásokban minden esetben vétójoggal rendelkező szakhatóságok vesznek részt, akik a nemzeti érdekeket nemzeti jogszabályok alapján védik a kiemelten védett településen” – írta megkeresésünkre a település főépítésze. Tihanynak 2013 óta nincs építésügyi hatósági jogköre – ekkor került át ugyanis országosan jegyzői hatáskörbe a feladat, míg idén márciustól a kormányhivatalok gyakorolják ezt a fontos funkciót. Az önkormányzat a tervek alapján csak az úgynevezett településképi szempontú véleményezésre jogosult, illetve a helyi építési szabályzatot (HÉSZ) és a településképi rendeletet módosíthatja. A véleményezés során az önkormányzat az épületek megjelenésével kapcsolatban ad útmutatást vagy jóváhagyást az elhelyezésre, a tömegformára, a szín- és anyaghasználatra a helyi településképi rendeletnek megfelelően. Ezt a véleményt az építési engedélyezés előtt kell beszerezniük a tervezőknek. Minden további szabályozási elemet, a HÉSZ előírásainak megvalósulását az építési hatóságok és szakhatóságok vizsgálnak még akkor is, ha a főépítész is észrevételt tesz ezekre.

 

Tájseb

Az Alsóóvári utcában zajló építkezésre 2018-ban adott építési engedélyt a Balatonfüredi Közös Önkormányzati Hivatal címzetes főjegyzője. Bujdosó Judit tájékoztatása szerint a járási hatóság ellenőrizte az építkezést, és ennek alapján az önkormányzatnak nincs tudomása az engedélyezett tervtől való eltéréstől. A hegycsonkítás tehát papíron, úgy tűnik, rendben van, ami azért is érdekes, mert ha vetünk egy pillantást a tihanyi HÉSZ-re, több olyan passzust is találunk, amelybe mégsem illeszkedik az, hogy valaki ekkora területen letarolja a hegyet. A dokumentum Táj- és természetvédelem című része például kimondja, hogy a település területén található természetközeli élőhelyek, tájképi értékek megóvását biztosítani kell, továbbá a tájhasználat során a kialakult geomorfológiai formák megőrzendők. A HÉSZ még a Tihanyi-félsziget egészére vonatkozó tájkarakter megőrzéséről is szól, miszerint „a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait kiemelten kell érvényesíteni, ezért a természetes és művi táj­elemeket a történeti és táji hagyományokhoz igazodóan kell megőrizni, illetve kialakítani, honos növényzet telepítendő; történeti tájhasználat fenntartandó”. Tihany igazgatási területén a területfelhasználás pedig úgy folytatható, ha a használat a megengedett határértéken túli környezetterhelést és igénybevételt nem okoz, illetve kizárja a környezetkárosítást. Minthogy a tihanyi főépítész kérdésünkre nem jelezte, hogy bármiféle szabálytalanság lenne az építkezés körül, ezek szerint a fent felsorolt szabályok vagy megengednek ekkora környezetpusztítást (bár nem úgy tűnik), vagy a véleményezésnél figyelmen kívül hagyták ezeket.

Ezzel és a hasonló földmunkákkal járó építkezésekkel más probléma is akad. A Tihanyi-félszigetet ugyanis bazalttufa alkotja. Ez a vulkanikus kőzetfajta kifejezetten puhának számít, ami miatt gyakran megcsúszik a lejtő, különösen a meredekebb szakaszokon. Az egyre sűrűbb beépítés pedig tovább ront a helyzeten. A növények gyökerei képesek megkötni a talajt, a fakivágások következtében ez a természetes védelem szűnik meg. A komoly földmunkával járó építkezések – mint amilyen az Alsóóvári utcai is – még inkább instabillá teszik a hegyet. Egy helyi forrásunk arról számolt be, hogy egy júliusi nagy eső az építkezéstől több mint 100 méterre lévő bicikliútig lehordta fentről a talajt. Arról nincs tudomásunk, hogy ilyesfajta kockázatelemzést végeztek-e az építési engedély kiadása előtt.

„A jelenlegi állapot az építkezéssel járó, átmeneti helyzet. A pinceszint elkészültével a kiásott föld visszakerül a helyére” – állítja Bujdosó Judit. Ezen a területen egyébként a vonatkozó szabály 3 százalékban maximálja a be­építhetőséget. Ezt az arányt az Óvárban és a Cserhegyen a szokásos, min. 3000 négyzetméteres telkekre szabta a testület – nagyjából ekkora az övezetben kialakítható telek legkisebb mérete a Balaton-törvény szerint is. „A kérdéses telek azonban közel 9000 négyzetméter, amelyet korábban nem osztottak meg. Így fordulhatott elő, hogy ezen a helyen – jogszerűen – egy szokatlanul nagy tömegű épület emelésére is lehetőség van” – folytatja a főépítész, aki sietett leszögezni, hogy magántulajdonos esetében sem az építtetőről, sem pedig az épületről nem adhat felvilágosítást. Az érvényes szabályok szerint Óvár területén lakóházat vagy nyaralót nem, de mezőgazdasági épületet lakófunkcióval fel lehet húzni. A jelek szerint sem lakóház, hanem vélhetően (a több ezer négyzetméteres telek beépíthetőségi arányaiból kiindulva) több száz négyzetméteres „borturisztikai épület” kerülhet a telekre. Legalábbis ezt állította a főépítész egy júliusi lakossági fórumon, mondta Badzsó Angéla, az Összefogás a Balatonért Egyesület társelnöke a Klubrádiónak nyilatkozva.

Kérdéseinkkel kerestük az építési engedélyt két évvel ezelőtt kiadó Tárnoki Richárdot, a Balatonfüredi Közös Önkormányzati Hivatal címzetes főjegyzőjét, de nem reagált megkeresésünkre. Az építésügyi hatáskör egyébként – mint arról már volt szó – időközben átkerült az önkormányzatoktól a kormányhivatalokhoz, így ma már a Veszprém Megyei Kormányhivatal az illetékes, nemcsak az építési engedélyek kiadásában, hanem az ellenőrzésben is. Onnan annyi tájékoztatást még kaptunk, hogy vizsgálják az építkezést. Szerettük volna megtudni, milyen bejelentés alapján indították meg a vizsgálatot, illetve annak milyen várható következményei lehetnek, de erre már nem válaszoltak.

A tihanyi képviselő-testület, amely független képviselőkből áll, hivatalosan nem tud az építkezésről, nem került eléjük semmilyen ezzel kapcsolatos kérelem vagy tájékoztatás, kis túlzással a képviselők is csak akkor vették észre, hogy történik valami, amikor már elhordták a fél hegyet. Több önkormányzati forrásunk is arról beszélt, hiába próbáltak meg hivatalosan vagy más módon információhoz jutni az építkezésről, engedélyekről vagy a beruházóról, rendre semmitmondó válaszokat kaptak. Rá­adásul a járványhelyzet miatt március óta csak egyszer, július végén ülésezett a testület, ám ez az építkezés akkor sem került szóba. A beruházással kapcsolatban megkerestük Tósoki Imrét, Tihany fideszes polgármesterét is. Tósoki, aki 2006 óta vezeti a települést, az első ciklusban függetlenként, majd a Fidesz színei­ben, azt mondta lapunknak, hogy a főépítész által küldött válaszokat tekintsük az ő álláspontjának is. (A 2018-as országgyűlési választásokon egyébként Tihany masszívan, több mint 56 százalékkal a fideszes Kontrát Károlyra szavazott, második helyen, bő 20 ponttal lemaradva a jobbikos Kepli Lajos végzett.)

 

Suttognak

Az Alsóóvári utcai telek hivatalos tulajdonosát azért is szerettük volna elérni, mert több tihanyi forrásunk is arra utalt, hogy „feljebb kell keresni” a valódi építtetőt. Noha a tanácsadói munka valóban jól fizet, egy ekkora építkezéshez és az engedélyek beszerzéséhez olyan vagyonra és kapcsolatokra van szükség, amilyennel csak a NER belső köreihez tartozók rendelkeznek.

Több helyi informátorunk is arról beszélt, hogy az építkezéssel kapcsolatban gyakran merül fel Mészáros Lőrinc neve, helyben őt sejtik a beruházás mögött. A felcsúti csodavállalkozó állítólag egyre gyakrabban bukkan fel a faluban. Lapunk számolt be arról, hogy Mészáros luxuspanorámás nyaralót vásárolt Tihanyban (lásd: A felcsúti polgármester milliárdos gyarapodása, Magyar Narancs, 2014. szeptember 25.), de van a településen borászata is (Tihany-Vin Kft.), és „egyre több mindent vásárol ott” egyik forrásunk megfogalmazása szerint. Arról, hogy e beruházás mögött valóban a felcsúti milliárdos áll-e, nem tudtunk minden kétséget kizáróan megbizonyosodni. Mészáros felbukkanása mindenesetre megmagyarázná az engedélyek és általában a beruházás körüli titkolózást. Egy forrásunk viszont arra utalt, hogy valóban Mészáros kezdhetett bele az építkezésbe, ám miután a média felkapta az ügyet, elcserélte a telket egy olyanra, amelyen már áll egy villa.

„A NER-lovagok megjelenése óta a Balaton és környéke a magyarországi korrupciós ügyletek, szabálytalanságok és természetrombolások melegágya lett. Tihanyban például jó ideje annak lehetnek szemtanúi a helyi lakosok, de az idelátogatók is, hogy szabályosan hordanak el hegyeket annak érdekében, hogy medencés luxusingatlanokat építhessenek – a jogszabályokat áthágva, mezőgazdasági épület címszó alatt” – írta pár hete Facebook-oldalán Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd parlamenti képviselője. Az, hogy egy külterületen lévő ingatlan papíron mezőgazdasági épület, a valóságban pedig luxusnyaraló, nemcsak Tihanyban, hanem az egész ország területén elterjedt gyakorlat. Bejegyzésében a párbeszédes képviselő egyébként arra utal, hogy van olyan NER-közeli figura, akinek ilyen módon van hatalmas nyaralója Tihanyban. Májusban az Index írt arról, hogy Rogán Antal volt felesége, Gaál Cecília 143 millió forintért vett 2 ezer négyzetméteres telken lévő panorámás nyaralót, amely hivatalosan gazdasági épület, a telek pedig külterületi szőlőként van nyilvántartva. Egyébként néhány éve Dzsudzsák Balázs is a közelben vásárolt nyaralót 150 millióért.

 

Következmények

„Meg kell állítani, hogy egy szűk gazdasági elit – a jogi kiskapukat kihasználva – gátlástalanul letarolja a Balaton környéki zöld felületeket, fák sokaságát vágja ki saját luxusigényeinek kielégítésére” – mondta korábban Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke. A párt feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a tihanyi természetpusztítás miatt. Felmerül a kérdés, hogy miért csak utólag, a hegy kibontása után került előtérbe a hegycsonkítással járó beruházás. Fentebb írtuk, hogy még a tihanyi képviselők sem tudtak arról, mi készül az Alsóóvári utcában – ezért nehéz számon kérni a civil ellenállást is. Úgy tudjuk egy balatoni ügyekben jártas civil aktivistától, hogy Tihanyban igazából nincs is jelentékeny közéleti irányú civil szerveződés. „A tihanyi helyzet reménytelen, nem lehet már mit tenni. Érdemben ezzel utólag nem lehet foglalkozni, hiszen a hegyet kibontották. Senki nem szól semmit. Ahol van helyben egyesület vagy helyi összefogás, ott talán időben fel tudják hívni a nyilvánosság figyelmét egy-egy problémásabb építkezésre, de itt ez nem működik” – mondta lapunknak az aktivista. Hasonlóról számolt be az Összefogás a Balatonért társelnöke a Klubrádióban, amikor arról beszélt: szerinte elkeserítő, hogy egy más témában tartott lakossági fórumon egyedül ő jelent meg, ami mindent elmond arról, mennyire inaktívak a helyiek az őket érintő kérdésekben.

Tihany egyébként 2014-ben 29 európai résztvevő közül, magyarországi településként elsőként nyerte el az Európai Falumegújítási Díjat. Akkori beszámolók szerint a városvezetés három évig készült a versenyre, ez idő alatt pedig Ybl-díjas építészek és helyi lakosok bevonásával munkacsoportok dolgoztak azon, milyen felújítási és fejlesztési munkálatok valósuljanak meg. Ekkor épült ki a kerékpárút, új tereket hoztak létre, a régieket pedig felújították. Pár évvel később a település aranyérmet kapott az európai virágos városok és falvak versenyén (Entente Florale Europe) falu kategóriában. Tihany már régóta kitüntetett terület Magyarországon: 1952-ben a geológiai érdekességek és az itt lévő állat- és növényvilág miatt elsőként nyilvánították tájvédelmi körzetté, jelenleg pedig a teljes Tihanyi-félsziget világörökségi várományos helyszín. Ez azt jelenti, hogy Tihany területe „kiemelkedő kulturális örökségi, illetve természeti értékei révén, az UNESCO Világörökség Központhoz bejelentett, a Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékében szereplő helyszín, amelyet a kulturális örökség, illetve a természet védelméről szóló jogszabályok alapján nyilvánítottak védetté, és ekként kulturális örökségi védelmet élvező terület, illetve védett természeti terület”. Arról, hogy a szóban forgó hegycsonkítás hogyan befolyásolja ezt a várományosi pozíciót, Tihany főépítésze nem tudott tájékoztatást adni, mivel nem helyi, hanem országos hatáskörű kijelölésről van szó. Kerestük a Miniszterelnökség alá tartozó, az Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárságon belül működő, a kérdésben illetékes településtervezési és területrendezési főosztályt, ám lapzártánkig nem kaptunk választ. A Műemlékek és Műemlékhelyszínek Nemzetközi Tanácsa (ICOMOS) nemzetközi szakmai civil szervezet Magyar Nemzeti Bizottsága megkeresésünkre viszont ezt írta nekünk: „a várományosi lista helyszíneinek értékeit a Világörökség Bizottság még nem vizsgálta, így a részes állam érdeke az ottani értékek védelme. A kérdéses helyszín a Balaton-felvidéki kultúrtáj, ahol – hasonlóan minden más világ­örökségi területhez – a jelenkori természetátalakító emberi beavatkozások komolyan veszélyeztetik azokat az értékeket, amelyek alapján a helyszínt a várományosi listára érdemesnek tartották felvenni.”

Lehet azonban, hogy a botrányos beruházás miatt a jövőben Tihany vezetése szigorít bizonyos építési szabályokon. „Elképzelhetőnek tartom, hogy a képviselő-testület megvizsgálva a helyzetet, korrigálja a beépítési szabályzat egyes pontjait, különösen a beépíthető terület nagyságát. Véleményem szerint az Óvár Balaton felőli látképének védelme indokolja a tájidegen, különösen nagy léptékű építkezések korlátozását vagy tilalmát. A helyi építésügyi jogszabályok megváltoztatása azonban visszamenőleges hatállyal nem bírhat. A tihanyi fejlesztések során eddig is odafigyeltünk a zöld területek védelmére, egységük, az összefüggő területek megőrzésére, és most is megtesszük, amire lehetőségünk van” – mondta a település főépítésze.

A kibontott hegy szempontjából viszont ezek már megkésett intézkedések lesznek, ha lesznek.

Neked ajánljuk