Gyanúsítottként hallgatták ki a két mentőst, akik nem mentek be a csenyétei romatelepre

  • narancs.hu
  • 2020. június 19.

Belpol

Rendőri biztosítást kértek, de közben meghalt a beteg.

Foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés gyanújával hallgatták ki azt a két mentőst, akik január végén a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Csenyétén nem mentek ki egy beteghez - ezt az RTL híradójának erősítette meg a rendőrség.

Azután hívták ki a mentőt a faluba, hogy egy férfi rosszul lett, a kocsi azonban a település határán megállt, ott várakozott rendőri erősítésre. Csenyéte polgármestere a helyiek segítségével végül maga vitte ki a  férfit a mentősökhöz, de már nem tudták megmenteni az életét.

A mentőszolgálat azt állítja, azért kértek rendőri biztosítást, mert a telefonban megfenyegették őket, de a polgármester ezt tagadja.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.