Orbán Viktor szokásos pénteki rádióinterjújában reagált az EU luxembourgi bíróságának tegnapi ítéletére, amely az uniós joggal ellentétesnek találta a magyar civiltörvényt, azaz a külföldről is támogatást kapó szervezeteket külön regisztrációra kényszerítő 2017-es jogszabályt.
Mit lép a kormány, miután az EU Bírósága elkaszálta a civilek listázását?
Az Amnesty igazgatója négy elképzelhető forgatókönyvet lát. Az Európai Unió luxembourgi bírósága mai ítéletében kimondta, hogy a 2017-es magyar civiltörvény szembemegy az uniós joggal. A "külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról" szóló jogszabály szerint "külföldről támogatott szervezetként" kell regisztrálnia magát minden olyan civil szervezetnek, amely a megelőző évben legalább 7,2 millió forint külföldi támogatást kapott.
Nyugat-Európából és az amerikai baloldal részéről tapasztalható egy "liberális imperializmus" - mondta a miniszterelnök. Megpróbálják ugyanis a világlátásukat ráerőltetni máshogy gondolkodó országokra, és nemzetközi bíróságok is gyakran részei e hálózatnak, bizonyos bírói ítéletekből kiolvashatók háttérhatalmi szervezkedések. A nemzetközi - különösen emberi jogi - ítélkezésben részt vevő magyarokat látva pedig könnyen megtalálni az összefüggést a "Soros-féle nemzetközi hálózattal, amely a liberális imperializmusnak a nyugat-európai főparancsnoksága" - fejtegette.
Az ítéletről szóló hírekben viszont az is szerepel, hogy az átláthatóság joggal kitűzött cél, csak ezt kevesebb korlátozással kell megvalósítani, "tehát nem lesz nehéz ezt az ítéletet betartani" Orbán szerint.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy sikeres volt a magyar válságkezelés, de például Szlovénia már újra bevezetett bizonyos korlátozásokat, ezért nekünk is "észnél kell lenni."
Dicsérte a nemzeti konzultációt, a Lánchíd felújításáról kibontakozott vitáról pedig azt mondta, a főváros tele van pénzzel, "csak értelmesen fel kellene használni."
