Orbán a háttérhatalmat sejti az EU Bíróságának ítélete mögött

  • MTI/narancs.hu
  • 2020. június 19.

Belpol

A miniszterelnök szerint könnyű összefüggést találni a Soros-hálózat és a háttérhatalom között.

Orbán Viktor szokásos pénteki rádióinterjújában reagált az EU luxembourgi bíróságának tegnapi ítéletére, amely az uniós joggal ellentétesnek találta a magyar civiltörvényt, azaz a külföldről is támogatást kapó szervezeteket külön regisztrációra kényszerítő 2017-es jogszabályt.

Mit lép a kormány, miután az EU Bírósága elkaszálta a civilek listázását?

Az Amnesty igazgatója négy elképzelhető forgatókönyvet lát. Az Európai Unió luxembourgi bírósága mai ítéletében kimondta, hogy a 2017-es magyar civiltörvény szembemegy az uniós joggal. A "külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról" szóló jogszabály szerint "külföldről támogatott szervezetként" kell regisztrálnia magát minden olyan civil szervezetnek, amely a megelőző évben legalább 7,2 millió forint külföldi támogatást kapott.

Nyugat-Európából és az amerikai baloldal részéről tapasztalható egy "liberális imperializmus" - mondta a miniszterelnök. Megpróbálják ugyanis a világlátásukat ráerőltetni máshogy gondolkodó országokra, és nemzetközi bíróságok is gyakran részei e hálózatnak, bizonyos bírói ítéletekből kiolvashatók háttérhatalmi szervezkedések. A nemzetközi - különösen emberi jogi - ítélkezésben részt vevő magyarokat látva pedig könnyen megtalálni az összefüggést a "Soros-féle nemzetközi hálózattal, amely a liberális imperializmusnak a nyugat-európai főparancsnoksága" - fejtegette.

Az ítéletről szóló hírekben viszont az is szerepel, hogy az átláthatóság joggal kitűzött cél, csak ezt kevesebb korlátozással kell megvalósítani, "tehát nem lesz nehéz ezt az ítéletet betartani" Orbán szerint.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy sikeres volt a magyar válságkezelés, de például Szlovénia már újra bevezetett bizonyos korlátozásokat, ezért nekünk is "észnél kell lenni."

Dicsérte a nemzeti konzultációt, a Lánchíd felújításáról kibontakozott vitáról pedig azt mondta, a főváros tele van pénzzel, "csak értelmesen fel kellene használni."

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter szupersztár

Napok alatt tökéletesen összeállt a Tisza Párt által koordinált zarándokút, Magyar Péter speciális országjárás keretében gyalogol el Budapestről Nagyváradra. De miért nem a sajtószabadsággal foglalkozik? Elmondta.

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.