Gyerekekkel vitették a keresztet Makón, hogy újrajátsszák Jézus Golgotára vezető útját

  • narancs.hu
  • 2023. április 6.

Belpol

A polgármester meg mutogatja. Itt a húsvét.

"A Szignum Kéttannyelvű Egyházi Általános Iskola által szervezett Városi keresztutat jártuk végig ma reggel az iskola diákjaival, pedagógusaival közösen, megelevenítve és jelenvalóvá téve Jézus Krisztus Golgotára vezető útját. Az imádságos programot a Kálvária kápolnánál bemutatott szentmisével zártuk"

írta Facebook oldalán Makó fideszes polgármestere, Farkas Éva Erzsébet, aki bejegyzéséhez fotókat is posztolt, így látható amint általános iskolás gyerekek cipelnek az utcán egy méretes fakeresztet, miközben római katonáknak öltözött férfiak kísérik őket.

 
Fotó: Facebook/Farkas Éva Erzsébet

 
Fotó: Facebook/Farkas Éva Erzsébet

 
Fotó: Facebook/Farkas Éva Erzsébet

Mindehhez sok mindent hozzá lehetne fűzni, de nehéz a döbbenet okán. Mindenki eldöntheti,

mennyire ízléses és edukatív gyerekeket ily módon bevonni egy Jézus szenvedéseit és keresztre feszítésének eseményeit bemutató eseménybe, amit ráadásul a polgármester a politikai profilján mutogat.

Vajon minden gyerek szüleit megkérdezték, beleegyeznek-e abba, hogy az eseményen való részvétellel a polgármester a gyerekét közösségi tartalmában szerepeltesse?

A polgármester bejegyzését a 444.hu vette észre. Farkas Éva Erzsébet a képekhez még hozzátette, hogy "hálatelt szívvel" köszöni "a nagyheti gondolatokat, a közös éneklést, imádságokat". 

Vélhetően a keresztet cipelő gyerekeknek pedig azt üzente: "A keresztút kegyelmi ideje váljék Isten dicsőségére és lelkünk üdvösségére!"

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.